Cseréld le a kísértést az igazságra

“Fogadd Isten üdvösségét a sisakodként, és vedd a Lélek kardját, amely Isten Igéje.” (Efézus 6:17, NCV fordítás) Amennyiben le akarod győzni a kísértést, úgy Isten igéreteire kell alapoznod, melyekben szavát adja a kísértéssel kapcsolatosan. Mindenkinek meg kellene tanulnia kívülről az 1Kor 10:13-at:“Emberi erőt meghaladó kísértés még nem ért titeket. Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni; sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy el bírjátok azt viselni.” Sokan mondták már nekem: “Nem tudtam megállni. Lehetetlen volt ellenállni. Nem volt más lehetőségem, csak feladni a küzdelmet ellene.” Amikor ezt mondod, Istenről azt állítod, hogy hazudik! Isten azt mondja, hogy mindig elkészíti a szabadulás útját a kísértésből. Lehet, hogy kemény és fájdalmas lesz. Még az is lehet, hogy zavarba ejtő lesz. De mindig lesz egy kiút. Isten biztosítja számodra! Ez az Ő ígérete. A Sátán folyamatosan az elmédért küzd. Itt zajlik a csata. Amikor Isten ad egy ötletet, az inspiráló. Amikor az ördög ad egy ötletet, az csábító. Minden nap te döntöd el, hogy melyikre építesz. Arra van szükséged, hogy az elmédben lecseréld a kísértést igazságra, és az igazságot a Bibliában találod. A Biblia azt mondja, hogy ellen kell állni az ördögnek. Hogyan csináld? Úgy, hogy felkészülsz a kísértésre. Az Efézus 6:17 azt mondja: “Fogadd Isten üdvösségét a sisakodként, és vedd a Lélek kardját, amely Isten Igéje.” (NCV fordítás) Két dolgot kell tenned, hogy kezeld a kísértést. Az üdvösség az első lépés: “Fogadd Isten üdvösségét a sisakodként". Mit csinál egy sisak? Megvédi a fejedet és a gondolataidat, a helyet, ahol a harc folyik. Mielőtt nemet tudnál mondani az ördögnek, meg kell tanulnod igent mondani Jézus Krisztusnak. Szükséged van a megváltás erejére. A második lépés, hogy befogadd Isten igéjét, hogy kardként használhasd. Az igazság a kísértés ellenszere. Otthon az asztalon tarthatod a Bibliádat, de amikor a munkahelyeden kísértésbe kerülsz, milyen hasznát fogod venni ott? Semmi hasznát nem veszed! Arra van szükséged, hogy ebből a könyvből a fejedbe kerüljenek át az igazságok. Semmi kétség, a leghatásosabb eszköz, amivel a kísértések elleni harcot felveheted, hogy kívülről megtanulod az Igét. Ha nem tanulsz meg egyet sem kívülről, nem lesznek töltények a fegyveredben! Amikor az ördög a közeledben jár, mivel fogod szembesíteni őt? Nem fél a véleményedtől, de tiszteli az igazságot. Isten kardja maga Isten igazsága, de csak akkor válik fegyverré a kezedben, ha benned él. Beszéljünk róla: Milyen célokat tudsz kitűzni erre a hétre az igetanulással kapcsolatban? Ki tud számon kérni, miközben tanulod az igeverseket? Miért fontos, hogy legyen ilyen ember az életedben? (Daily Hope by Rick Warren, 2013.11.22)

Látszólagos ellentmondás

Látszólagos ellentmondás van az ígéretek feltétel nélküli beteljesülése és az engedelmesség fontossága között. A beteljesülés évéről szóló üzenet Isten kegyelmének és igazságosságának a felismeréséből táplálkozik. A kereszténységben régóta emlegetett "feltételekhez kötött ígéretek" kérdése olyan gellert kapott a törvényes szemlélet által, amely gyakorlatilag a beteljesülések iránti hitet és reménységet oltották ki az emberekből, a növekvő bűntudat, önvád, zűrzavar hatására.

Isten kegyelmes: vagyis saját motivációból döntött réges-rég az ígéretei beteljesítése mellett. És Isten igazságos is: akik az Őáltala elrendelt feltételeket betöltötték (nem a kereszténységben egy jó ideje, emberek rendelésére elterjedt feltételeket!), azok tudhatják, hogy az ígéretek nem hiúsulnak meg.

Ami sokszor képtelenné teszi a hívőket az ígéretek birtokba vételére

Az ellentmondás tehát csak látszólagos - és csak azok számára, akik nem ismerik Isten útjait és természetét igazán. Nem ellenkezik egymással az Istennek való engedelmesség, az Ő útjain való járás és a feltétel nélküli szeretetéből fakadó beteljesülés. Jézus azért jött, hogy életünk legyen és bővölködjünk - és tudjuk, hogy az ellenség azért jött, hogy az ellenkezőjét tegye velünk: lopjon, öljön, pusztítson. Sajnos minden módszert bevet, még olyanokat is, amire nem is gondolnánk: keresztény színezetű elvárások elhordozhatatlan terhével teszi reményvesztetté, kételkedővé, hitetlenné - ezáltal teszi Isten gyermekeit az ígéretek bevárására képtelenné, az Istennel való együttmozdulásra való készségüket elveszítővé.

A beteljesülés éve több meglepetésszerű módon indult be: ahogy olvashattátok is, sokszor kicsiben, nem olyan látványos módon jönnek az első mozzanatok. Ez így volt a második templommal (ahol voltak, akik megvetették a kicsiny kezdetet) és így volt a Messiás eljövetelével is (aki nem dicsőséges királyként vonult be, hanem sokak által félreértett prófétaként szamárháton jött). Másrészt, a beteljesülés egyik legnagyobb "feltétele" (ha már ennyire ragaszkodunk ehhez a nem biblikus fogalomhoz) az, hogy megszabaduljunk a gyermeki hitünket blokkoló bűntudattól és teológiai zűrzavartól. Ebben rengeteg segítséget nyújt az Isten kegyelmének a megismerése. Akik ezt az üzenetet egészséges módon, érett szellemi emberként tanítják, ma rengeteg hasznot hoznak Isten népének. Vannak olyanok is, ahogy múltkor is említettem, akik nem feltétlenül tudnak sokat segíteni a Krisztusban fejlődni kívánó testvéreinknek hosszútávon.

Hosszútávban kell gondolkodni

Igen: hosszútávban kell gondolkodni. Abban kell gondolkodni, hogy a fundamentumok helyreállítása, megerősítése után az építkezést tovább kell folytatni. Ezt tanítja Isten Igéje az Újszövetségben, konkrétan a Zsidókhoz írt levél, ahol a tej után a kemény eledel szükségességéről beszél, az alapot jelentő tanítások után olyan dolgok megértését tűzi ki célul, amit a hallásra megrestültek nem fognak tudni kezelni.

A kegyelemben való hit, az igazság átható, szabadító megismerése után fel kell épülnünk a mi szentséges hitünkben, és igenis, meg kell harcolni minden csatát, ami az ígéret földjének az elfoglalásához szükséges - ahol nem test és vér ellen, hanem szellemi hatalmak és azokhoz kötődő szellemi lények ellen van nekünk tusakodásunk. Ahogy egy nagyszerű konferencián hangzott el a napokban, a szellemi fegyverzet felvétele (lásd Efézus 6) nem egy rituálé, amit reggelente meg kellene tenni - hiszen akkor mikor veszi le az ember? Talán este tudatosan lerakosgatjuk magunkról? Szó sincs róla. Ez valójában egy életformáról szól, amit nagyon érzékletesen fejtett ki Amanda Buys a Budapesten tartott alkalmakon.

Meg vagyok győződve, hogy tovább kell figyelnünk Isten Igéjére és Szellemére, hogy bevezethessen bennünket azokba a stratégiákba, amelyekkel el tudjuk foglalni az összes nekünk szánt ígéretet. Ezeken a területeken sajnos a mai napig sok helyütt gonosz erők tartózkodnak és meg akarják akadályozni, hogy birtokoljuk, ami már a miénk. De ha felépülünk, ahogy Jézus ígérte, akkor a pokol kapui sem vesznek rajtunk diadalmat.

Törekedjünk hát a teljes felépülésre, miközben ahol az alapokat kell még megerősíteni, ott elvégezzük ezt az elengedhetetlenül fontos munkát. Ezt elvégezve pedig menjünk tovább, tanuljunk, imádkozzunk, részesüljünk az Úrtól ajándékba adott szolgálatok áldásaiból.

Se jobbra, se balra...

Arra biztatok mindenkit, hogy kerüljük el a szélsőséges gondolkodást. Ne akarjuk tagadni valamelyik tanítás fontosságát, csupán azért, hogy az általunk kedvelt tanítást jobban kihangsúlyozhassuk. Azzal teszünk bizonyságot arról, hogy odafigyelünk az Úr szavára (a jó Pásztorunk hangjára), hogy nem csúszunk el a szélsőségekbe. Istennek sokféle bölcsessége van, és ezt az egyháza által mutatja be.

Ésaiás 30:21 És füleid meghallják a kiáltó szót mögötted: Ez az út, ezen járjatok; ha jobbra és ha balra elhajoltok.

Országh György

Az életünkből hiányzó dolgok

4,11 ... én megtanultam, hogy körülményeim között elégedett legyek.
4,12 Tudok szűkölködni és tudok bővölködni is, egészen be vagyok avatva mindenbe, jóllakásba és éhezésbe, a bővölködésbe és a nélkülözésbe egyaránt.
4,13 Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem. (Filippi)

Kénytelenek vagyunk bizonyos dolgok nélkül élni. Nekem is megvan a listám, és neked is. Mit kezdek ezzel a tudattal, hogy bár Istennel járok, mégis vannak (és mindig is lesznek) dolgok, amik hiányoznak az életemből?

Amikor a minap a csalódásaimmal kapcsolatban imádkoztam, rájöttem, valahogy eljutottam odáig, hogy nekem kell az a valami. Ez veszélyes terület, mert ajtót nyit a csalódásnak, csüggedésnek és hasonlóknak. Már kezdtem elhinni, hogy nekem nem elég Isten szeretete és Isten élete. De hát nem pontosan ugyanebbe a kísértésbe esett Ádám és Éva – elhitték, hogy Isten nem elég?

Isten annyi mindent adott nekik, és a kísértés pillanatában mégsem voltak képesek mást látni, mint azt az egyetlen egy dolgot, amijük nem volt. Ezért megszerezték maguknak, és ezzel együtt hátat fordítottak Istennek.

John Eldredge

Kísértés idején

"A bölcs ember óvatos, és elfordul a rossztól, de a bolond erőszakos, és gondatlan" (Példabeszédek 14:16. - NASB, Angolból szabadon fordítva). Mindenki tudja, hogy ha nem akarja, hogy egy méh megcsípje, akkor jobb, ha távol marad tőlük. Ha nem akarsz megégni, akkor ne menj közel a tűzhöz. Ha nem akarsz leesni a szikláról, akkor ne álldogálj a szikla szélén. Nem az a cél, hogy megnézd, mennyire mehetsz közel a kísértéshez, hanem hogy mennyire tudsz távol maradni tőle. Példabeszédek 14:16 azt mondja: "A bölcs ember óvatos, és elfordul a rossztól, de a bolond erőszakos, és gondatlan"(NASB fordítása). A bolond azt gondolja, hogy tudja kezelni a kísértést, de kit akar átverni? Nem azért mész egy bárba, hogy csak perecet egyél. Csinálnod kell egy őszinte értékelést. Fel kell derítened, hogy mikor és hol vagy a leginkább kísérthető és a legsérülékenyebb. Azután amennyire csak tudod, távol kell magadat tartani azoktól a helyzetektől. A Biblia mondja, hogy fuss el a kísértésektől: "Megfontoltam útjaimat, és lépteimet intelmeidhez igazítom" (Zsoltárok 119:59). Ha fizikailag kell magadat távol tartani, akkor tedd azt! Amikor Potifár felesége kísértésbe hozta Józsefet, ő otthagyta a kabátját, ami közben elszakadt. Néha lehet, hogy ott kell hagynod a kabátodat. Csak tűnj el az adott helyzetből. Fuss el előle! Ne ragadj ott! Ha kísértést jelent neked valami, állj fel és válts csatornát! Vagy zuhanyozz le. Vagy kapcsolj be zenét. Menj el sétálni. Olvassd a Bibliát. Hívj fel egy keresztény barátodat a támogató csoportodból! Csinálj valamit, hogy megtörd a varázserejét. Itt van pár gyakorlati tanács: Soha ne próbálj meg vitatkozni a gonosszal. Minden alkalommal veszíteni fogsz. Több ezer éve volt arra, hogy kigondoljon dolgokat, amikkel visszavághat a próbálkozásaidra. Ne racionalizáld. Ne ítéld meg. Ne vitatkozz vele. A kulcsa az egésznek az, ha eltereled a figyelmedet az adott dologról. Ne nézz a sütikre azt mondva: "Nem akarom őket, nem akarom őket!" Kit akarsz átverni? Fordulj meg! Minél jobban harcolsz egy érzés ellen, annál intenzívebben tör rád. Ha a kísértés hív téged telefonon, ne próbálj vitatkozni vele. Csak rakd le, és menj, csinálj valami mást! Beszéljük róla: Hol vagy a leginkább kísérthető? Reptereken? Üzleti utakon? Otthon, amikor egyedül vagy és a gyerekek iskolában? Hétvégén? Ha tévét nézel? Milyen változtatásokat kell tenned az ütemtervedben vagy az életviteledben, hogy minél kevésbé legyél kitéve ezeknek a szituációknak?  (Rick Warren, Daily Hope, 2013.11.21.)

Válaszd a szentséget a boldogság helyett!

„Mert mindenki saját kívánságától vonzva és csalogatva esik kísértésbe. Azután a kívánság megfoganva bűnt szül, a bűn pedig kiteljesedve halált nemz.” (Jak 1,14-15) A felelőtlenség korában élünk: sokszor nem akarjuk beismerni, hogy problémáink a saját hibáinkból fakadnak. Mindannyian áldozatokká váltunk. Nem gondolunk arra, hogy nehézségeinket saját magunknak okozzuk, annak mindig más az oka. Másokat hibáztatunk. Hibáztatjuk a kormányt, a médiát, a szüleinket, az iskolákat, a genetikát, a környezetet – bármi mást, csak nem saját magunkat. Az az igazság, hogy valójában saját magunk okozzuk magunknak a legtöbb gondot. Inkább felelősen kellene gondolkodnunk és abbahagynunk mások hibáztatását! Minden alkalommal, amikor valaki mást vádolunk, voltaképpen nem ismerjük be az igazi problémát. Ha most kísértéssel nézel szembe, soha sem fogod átélni a szabadulást, amíg elégtételt követelsz, és nem kezdesz el a megoldáson dolgozni. Hagyd abba mások hibáztatását! Még akkor is, ha valaki rosszat tett ellened, mert a te reagálásod okozza a problémát. Döbbenetes, hogy sokan magát Istent is hibáztatják az életükben uralkodó zűrzavarért. De Isten akarata sosem áll ellentétben saját szavával. Ha Isten azt mondja a Bibliában, hogy „ne tedd meg”, akkor nem fogja egy érzésen keresztül azt üzenni, hogy „nyugodtan tedd meg”. Nem számít, mennyire jó az az érzés: ha inkább az érzelmeidre hallgatsz, mint Isten szavára, akkor egyenesen a csapdába sétálsz. Az egyik leggyakoribb kifogás a bűnök igazolására, amit hallottam, ez: „Isten azt akarja, hogy boldog legyek, és ez boldoggá tesz majd.” Isten tényleg szeretné, hogy boldog légy. De ennél még jobban szeretné, hogy szent legyél. Azt akarja, hogy engedelmeskedj neki. Sosem leszel igazán boldog, ha figyelmen kívül hagyod Isten akaratát. Ekkor igazából a pusztulás felé tartasz. A Bibliában levő szabályok és elvek nem azért állnak ott, hogy megkeserítsék az életedet, hanem hogy a javadra váljanak. Azok a legboldogabbak a világon, akik ragaszkodnak Isten szavához, és érzelmeiktől függetlenül követik Őt. Beszéljünk róla: Mik azok a problémák az életedben, amikért másokat hibáztatsz? Boldoggá tett már valaha az, hogy mást vádoltál? Milyen érzést kelt ez benned valójában? (Daily Hope by Rick Warren, 2013.11.20)

Az aratás törvénye: Többet fogsz aratni, mint amennyit vetettél

Tudjuk pedig, hogy aki szűken vet, szűken is arat, és aki bőven vet, bőven is arat. Mindenki úgy adjon, ahogyan előre eldöntötte szívében, ne kedvetlenül vagy kényszerűségből, mert „a jókedvű adakozót szereti az Isten”. (2Korinthus 9:6-7) A Biblia azt mondja a 2Korinthus 9:6-7 –ben: Tudjuk pedig, hogy aki szűken vet, szűken is arat, és aki bőven vet, bőven is arat. Mindenki úgy adjon, ahogyan előre eldöntötte szívében, ne kedvetlenül vagy kényszerűségből, mert „a jókedvű adakozót szereti az Isten”.  Ha valaha is kényszernek érzed az adakozást, akkor ne tedd. Az ilyenfajta adakozásért nem kapsz pontot. A Biblia azt mondja, „a jókedvű adakozót szereti az Isten”. Isten nem az adakozásod mértékét nézi, hanem a hozzáállásodat. A vetés és aratás alapelve érvényes az élet minden területére, nem csak a pénzügyekre. Amit vetsz az életedben, azt fogod aratni. Amit leteszel, az fog visszatérni hozzád. Ha kritikát vetsz az életben, akkor kritikát fogysz kapni más emberektől. Ha kedvességet, szívességet vetsz, akkor kedvességet, szívességet fogsz aratni. Ez az aratás törvénye. Ha almamagot vetsz, nem fogsz körtét kapni, almát fogsz kapni. Ha bőkezűen vetsz, bőven fogsz aratni is.  Ez az aratás alapelve: Mikor szükségben vagy, vess el egy magot. Mikor a földműves megnézi a terméketlen, sivár földjét, nem siránkozik miatta. Kimegy és elkezd valamilyen magot vetni. Ha kevés a mag, választania kell. Megtartja, felhalmozza, vagy továbbadja, elveti. Ha megtartja, akkor ez mindene, ez az összes, amije van. Ha azonban továbbadja, akkor Isten megsokszorozza. Ez csodálatos dolog. Nem csak azt aratod, amit vetettél. Mindig többet aratsz, mint amit vetettél. Isten ezt az utat határozta meg, mert azt akarja, hogy hozzá hasonlóvá váljunk. Isten egy adakozó, bőkezű Isten. Az egyetlen mód, hogy hasonlóvá válj hozzá, ha megtanulsz nagylelkűnek lenni. Ha fukar vagy, akkor olyan vagy, mint a Gonosz. Ha nagylelkű vagy, akkor olyan vagy, mint Isten. Ha továbbadod, Isten megsokszorozza. Ez nem hangzik logikusnak – adni akkor, mikor magad is szükségben vagy azért, hogy többet kapj vissza. Éppen ezért, ez hit. Isten azt mondja, az adakozás útján fogsz kapni, nem pedig ha megtartod magadnak. Beszéljetek róla: Mondj néhány példát az életedből, amikor többet kaptál Istentől és másoktól, mint amit te adtál. Hogyan döntöd el a szívedben, mit kellene adnod? (Daily Hope by Rick Warren  2013.11.19

Mindig adj hálát Istennek!

5,18 mindenért hálát adjatok, mert ez az Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra.
(1 Thesszalonika)

Görögül a „köszönet" szó „charis", és ugyanennek a szónak egy másik jelentése a „kegyelem". Tehát kegyelemmel telve lenni azt jelenti: hálaadással telve lenni. Isten azt akarja, hogy, mindig hálát adjunk.

Ha a dolgaink nem állnak túl jól, akkor is dönthetünk úgy, hogy hálásak leszünk, mert Ő hűséges, és képes mindent a javunkra munkálni (Róma 8:28).

Emberi természetünk olyan, hogy történhet velünk tíz jó dolog, akkor is az egyetlen negatív dologra fogunk összpontosítani. Hajlamosak vagyunk arra nézni, amink nincs, ahelyett, hogy hálásak lennénk azért, amink van. Meg kell értenünk, hogy amikor hálát adunk azért, amink van, még ha „nincs is egyebünk, mint öt kenyerünk és két halunk", Ő meg fogja szaporítani azt számunkra. Emlékszünk, mit tett Jézus, mielőtt az öt kenyeret és a két halat megsokasította volna a több, mint ötezer ember számára? Hálát adott az Atyának, azért a kevésért, amivel rendelkezett (Máté 14:17-21).

Kedves barátom, őrizd magadban a hálás lelkületet. Adj hálát a testrészeidért, amik megfelelően működnek. Adj hálát a bevételedért, akármennyi is az. Ne arra koncentrálj, amivel nem rendelkezel. Tartsd számon az áldásaidat minden nap. Köszönd meg a jelenlétét és a kegyelmét az életedben, amik mindent megváltoztatnak. Nem csak több örömed lesz, hanem még több áldást és növekedést fogsz megtapasztalni.

Joseph Prince

Nyitott kézzel tartsd az áldásokat

"Valóban nagy nyereség a kegyesség megelégedéssel, mert semmit sem hoztunk a világba, nem is vihetünk ki semmit belőle." (1Tim 6:6-7) Istent jobban érdekli a jellemed, mint a kényelmed. Nem fog neked adni valamit, ha előtte nem tanultad meg az elégedettség fontosságát. Az elégedettség nem az ambíciók hiányát jelenti. Nem a célok hiányát jelenti. Azt jelenti, hogy a boldogságod nem a körülményeidtől függ. Hogy űzheted el az elégedetlenséget? Kizárod az okát, az összehasonlítást. Ebben az országban mindent hasonlítgatunk - a gyepet, az autókat, a férjeket, feleségeket, ruhákat, a gyerekeink oktatását (még "Az én gyerekem volt a Hónap Tanulója" feliratú matricákat is ragasztunk az autónkra). Bármikor, ha összehasonlítgatsz dolgokat, elégedetlen leszel. Meg kell tanulnod abbahagyni azt, hogy másokhoz hasonlítod magad. Pál azt mondja a Filippi 4:12-ben: "Tudok szűkölködni és tudok bővölködni is, egészen be vagyok avatva mindenbe, jóllakásba és éhezésbe, a bővölködésbe és a nélkülözésbe egyaránt." Az elégedettség nem jön magától, hanem olyasmi, amit meg kell tanulni. Ha megtesszük, Isten megígéri, hogy gondoskodik minden szükségünkről. A Biblia azt írja: "Valóban nagy nyereség a kegyesség megelégedéssel, mert semmit sem hoztunk a világba, nem is vihetünk ki semmit belőle." (1Tim 6:6-7) Az egyik legnagyobb titka, hogy megtanulj elégedettnek lenni az, ha megérted, hogy igazából nincs semmid. Mindent kölcsönbe kaptál egy olyan 80 évre! Egyetlen dolgot sem hoztál ebbe a világba és semmit nem is fogsz kivinni belőle. Egyszerűen csak hozzászoksz, míg itt vagy a Földön. A Biblia ezt sáfárkodásnak hívja. Te vagy a sáfára, intézője azoknak, amiket Isten megenged, hogy legyen neked, de valójában azok nem a tieid. Mikor megérted, hogy csak intézője vagy Isten áldásainak az életedben, és nyitott kézzel fogod őket, akkor nem fogsz aggódni, hogy elveszted-e őket. És mi van, ha elvesztesz dolgokat? Isten elzárhat egy csapot és ugyanolyan könnyen megnyithat egyet. Tanulj meg elégedettnek lenni, mert a földi dolgok mulandóak. Istent sokkal jobban érdekli a jellemed, mint a kényelmed. Beszéljünk róla: Mit jelent a gyakorlatban nyitott kézzel tartani Isten áldásait? Tedd ma a céloddá, hogy tudatosan ne hasonlítsd magad másokhoz. Mit kell tenned, mikor erre kísértést érzel? (Daily Hope by Rick Warren, 2013.11.18.)

A hálás szív olyan, mintha egy mágnes lenne

A hálás szív minden napot ajándéknak tekint. A hálás emberek nem arra koncentrálnak, amijük nincs, hanem sokkal inkább arra, amijük van, és ezért kiváltságosnak tartják magukat. Nem régiben egy fogadáson vettem részt, amit egy háborúban megsérült katona tiszteletére rendeztek.

A katona, akinek egyik lába odaveszett, egy házat kapott ajándékba. Annyira túlcsordult benne a hála, hogy azt leírni sem lehet. Egy lábával felpattant a színpadra, és megölelte a konferansziét. „Köszönöm! Köszönöm! Köszönöm!" Megölelte a gitárost, és egy testes hölgyet az első sorban. Megköszönte a pincérnek, a többi katonának, majd újra a konferansziénak. Még nekem is köszönetet mondott! Pedig én aztán semmit sem tettem.

Hát nem ilyeneknek kellene lennünk? Jézus egy házat készít számunkra (János 14:2-3). Olyan biztos, hogy a tulajdonosai vagyunk annak a háznak, mint amilyen biztosan az említett katona birtokolja a neki ajándékozott házat. Sőt mi több, Jézus a leprából is kigyógyított minket. A bűntől elüszkösödött a lelkünk és eltompultak az érzékszerveink. És az Ember, aki éppen arra járt azt mondta, hogy meggyógyultunk, és íme, így is történt!

A hálás szív olyan, mintha egy mágnes lenne, ami végigsöpör a napjainkon, és minden okot megragad a hálára. Minden éjjel milliárdnyi gyémánt tündököl az égbolt fekete bársonyán. Köszönöm, Istenem! Az izmok csodája teszi képessé a szemeidet arra, hogy elolvasd ezeket a szavakat, és az agyad értelmezhesse őket. Köszönöm, Istenem! A tüdőd minden nap tizenegyezer liter levegőt szív be és fúj ki. A szíved körülbelül hárommilliárdszor ver életed során. Az agyad valódi elektromos erő generátor.Köszönöm, Istenem!

A pirítóson a dzsemért, a gabonapelyhen a tejért. A finom meleg takaróért, a viccért, ami nevetésre fakaszt, és a meleg napsugárért, ami Isten szeretetére emlékeztet. A csomó repülőért, ami nem zuhant le ma. A férjekért, akik nem csalják meg a feleségüket, és a feleségekért, akik nem fordítanak hátat férjüknek, és a gyerekekért, akik mindenhonnan azt hallják, hogy ne tiszteljék a szüleiket, és mégis úgy döntenek, hogy tisztelni fogják őket. Köszönöm, Istenem!

A hála segít átmenni a nehéz időkön. Ha az áldásainkra összpontosítunk, ezzel Isten teljesítményét ismerjük fel és ismerjük el. Azzal, hogy felismerjük Isten teljesítményét, felfedezzük az Ő szívét. Azzal, hogy felfedezzük az Ő szívét, nem csak az ajándékokat fedezzük fel, hanem Magát az Ajándékozót, Akitől minden jó származik. A hála mindig arra késztet, hogy Istenre nézzünk, és ne a félelemre. Ugyanazt teszi az aggodalommal, mint a reggeli napsütés a völgyben megülő párával: eltünteti.

Csatlakozz a tíz százalékhoz, akik állva tapsolnak Istennek.

5,20 és adjatok hálát az Istennek, az Atyának mindenkor mindenért, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében. (Efezusi)

Max Lucado

Istenben bízz, ne a bankszámládban!

"Azoknak pedig, akik e világban gazdagok, parancsold meg, hogy ne legyenek gőgösek, és ne a bizonytalan gazdagságban reménykedjenek, hanem Istenben, aki megélhetésünkre mindent megad nekünk." (1Tim 6,17 NCV fordítás) A teremtésben egyedül az ember aggódik. A növények vagy az állatok nem aggódnak. Egyedül az ember teszi ezt, mintha nem volna mennyei Atyja. Amikor a pénzügyeid miatt aggódsz, alapvetően ezt mondod: "Úgy gondolom, Isten hazug. Nem hiszem, hogy tudja, mire van szükségem". De tudja, ha elfogadod a feltételeit. Amikor gyerek voltam, odamentem az apukámhoz és ezt mondtam neki, " apa, szükségem lenne egy kevés pénzre." Mielőtt felnőttem volna, egyszer sem töprengtem el rajta, hogy hol van ő, amikor elmegy pénzt keresni. Ez olyan, mint egy íratlan szabály: az apukák dolgoznak, és a gyerekek elköltik a pénzt. A gyerekek sohasem gondolnak bele abba, hogy hol van az édesapám, aki elmegy pénzt keresni. Sohasem aggódtam emiatt. Az aggodalom valójában egyfajta ateizmus. Minden alkalommal, amikor aggódsz valamiért, azt üzened, hogy nem hiszel Istenben, aki gondoskodik rólad. Ha keresztény vagy és aggódsz, akkor úgy viselkedsz, mintha árva lennél. Úgy teszel, mint akinek nincs mennyei Édesapja, aki újra és újra megígéri neked a Szentírásban, hogy "meg fogom neked adni a szükségleteidet, ha engedelmeskedsz nekem és azt teszed, amire kérlek." A bizalom arra késztet majd, hogy a hit által élj. Az aggodalom egy világos figyelmeztetés. Minden alkalom, amikor a pénzügyeid miatt nyugtalankodsz, egy jel számodra, hogy kételkedsz abban, hogy Isten szeret téged és gondoskodni fog rólad. Mindig bajba kerülünk akkor, amikor kétségünk támad afelől, hogy Isten szeret minket. Mindig. Máté 6:33-ban ezt mondja, "De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek." (NCV fordítás) Mindaddig, amíg te bármit is jobban szeretsz, mint Istent, az a dolog az aggodalmad forrása lesz. Volt egy dolog az életedben, ami az első helyen állt, és ez nem a családod. Bármi, amit az életedben előbbre helyezel, mint Isten, feszültséget fog okozni, mert az a dolog bármikor elveszhet. A bankszámlád nem egyenlő a biztonságoddal, bármily nagy is. A Biblia azt mondja a Timóteushoz írt első levélben, "Azoknak pedig, akik e világban gazdagok, parancsold meg, hogy ne legyenek gőgösek, és ne a bizonytalan gazdagságban reménykedjenek, hanem Istenben, aki megélhetésünkre mindent megad nekünk." (NCV fordítás) Helyezd a reménységedet Istenbe, mert ő magára fogja vállalni a felelősséget a szükségleteidért, ha bízol benne! Beszéljünk róla: Van bármi, amit Istennél jobban szeretsz? Egyértelműen látszik a válaszod az életeden? A gazdasági válságban vagy pénzügyi nehézségben ki vagy mi az, ami reményt adhat neked? (Daily Hope by Rick Warren, 2013.11.17)

Szellemi élet

Egy férfi még az anyja méhében volt,
amikor szülei rituálék sorozatával Lucifernek ajánlották.

Még csak négy éves volt, amikor természetfölötti erőt használt. A szülei is félni kezdtek tőle. Hat éves volt, amikor az apja átadta őt boszorkányoknak, hogy tovább képezzék. Tíz évesen rendkívüli dolgokat művelt a gonosz birodalmában. A többi boszorkány is tartott tőle. Még fiatal ifjú volt, de kifejezetten gonosz dolgokat művelt. 20 évesen már vérbűnök terhelték. Embereket ölt csupán az akaratával. Képes volt transzcendentális meditációval elhagyni a testét, és levitációval lebegni.
Ezt az embert hatalmasan használta a sátán, hogy gyülekezeteket és pásztorokat tegyen tönkre.

Egy napon elment egy gyülekezetbe, melyet tönkre akart tenni. Mivel ebben a gyülekezetben vitatkozások és szakadások voltak, a pásztor böjtölésre szólította fel a testvéreket. A gyülekezet imádkozott, böjtölt, és bűnbánatra jutott. Az emberek összejöttek, hogy az Úr munkáját tegyék és imádkozzanak. Kérték Istent, hogy adja meg nekik azt a kegyelmet, hogy az életüket rendbe hozhassák. Ez idő alatt támadt ez a varázsló, démoni szellemekkel együtt a gyülekezet ellen. Ugyanebben az időben a gyülekezet prófétai üzenetet kapott: „keljetek fel és harcoljatok a démoni szellemek ellen, akik megtámadtak titeket!”

Egy napon ez az ember ismét asztrál utazásra kelt és elhagyta testét.

Egy hatalmas, démoni szellemekből álló sereget gyűjtött össze és e gyülekezet ellen vezette. – Ez a bizonyságtétele, amit itt elmesélek. – Ők a gyülekezet szellemi szférájában mozogtak, és megkíséreltek a szellemi atmoszférán áthatolni és ellenük támadni. Azonban az egész gyülekezet fölött egy fény „plafon /védősánc” volt. Amikor ezzel szembesültek, hirtelen egy sereg angyallal találták szemben magukat, akik ellenük támadtak. Ez a harc a „mennyei szférákban” zajlott. A démonok elmenekültek, de őt elfogták. Kik? Az angyalok! Látta amint hat angyal fogva tartja és a tetőn átkelve egyenesen az oltár elé toloncolják.

A keresztény testvérek ezalatt imába mélyedve álltak körülötte, szellemi harc által lerontva a gonosz erőket és széttörve a láncokat. A pásztor a pódiumról vezette a szellemi harc imáját, mikor az Úr Szelleme szólt hozzá: „A járom széttörve, és az áldozat előtted fekszik – segíts neki és vezesd szabadulásra!” Amint a pásztor kinyitotta a szemét, látta ezt a fiatalembert a földön fekve, teljesen összetörve. Ez az ember teljesen meglepve mondta el, hogy fogalma sincs arról, hogyan került újra a testébe, mivel azt (az asztrális utazás kezdetén) otthon hagyta, most azonban vele együtt az oltár előtt fekszik. Egyáltalán nem értette, hogyan került ide, csak azt tudta, hogy egy angyal áthozta a tetőn keresztül. A pásztor közölte a gyülekezettel, hogy az Úr Szelleme szólt hozzá és teljes nyugalomra intette a gyülekezetet.

Aztán megkérdezte a fiatalembert: „Ki vagy?” Ekkor reszketni kezdett és démonok távoztak belőle. A gyülekezet szabadító szolgálatot végzett felé és ezután mondta el élete történetét.

Ez a fiatalember most már az Úrral jár, mint evangélista szolgál és hirdeti Isten szavát, az Úr pedig hatalmas módon használja a szabadító szolgálatban.

Egy napon, mikor éppen vacsorázni mentem, valaki mesélt nekem erről a fiatalemberről és mélyen felkeltette az érdeklődésemet, annyira, hogy már szerettem volna megismerkedni vele. Így találkoztunk egy vacsoránál és amint lehetőség nyílt rá, bizonyságot tett nekem. Sok mindent elmondott, miközben a korábban elkövetett gonoszságai miatt sírt. Amint a végére ért az elbeszélésének, két dologra hívta fel a figyelmünket. Több pásztor is jelen volt és azt mondta nekik:

1. „Pásztorok! Kérlek benneteket, hogy tanítsátok az embereket imádkozni!

Azokat az embereket, akik nem imádkoznak, az ellenség mindenben le tudja győzni. Ha csak keveset imádkoznak, akkor az ellenségnek képessége van arra, hogy imáikat teljesen lefojtsa.”

Azonkívül még ezt mondta:
2. „Tanulmányozzátok a Bibliát, hogy miként tudjátok azt a szellemi védőöltözetet használni, amit Isten nektek adott!”
A későbbiekben elmesélte, hogy rendszeres expedíciókat csináltak más sátáni szolgálókkal és sok démoni szellemmel a levegőben, benyomulva a szellemi szférákba. Neki rendszeresen ezt kellett tennie, mivel ez volt a feladata, olyan volt ez, mint egy műszak.

Aztán elmagyarázta: „Ha egy országot a sötétség takar be, akkor az égi szférákban, ezek fölött a szellemi helyek fölött sokszor olyan vastag a plafon, ( vastag szellemi burok) mint egy szikla, mely az egész régiót befedi. A démoni szellemek és azok az emberek, akik a sátánt szolgálják, tudnak a csúcsán, a felszínén és a plafon alatt is működni.

Ebből a magasságból kormányozzák, ellenőrzik, ami lent a Földön történik. Egy szövetségben vannak, ezáltal megújul az erejük. Hogyan történik ez? Azáltal, hogy az emberek áldozataikat az oltárra viszik. Sokféle áldozat van: Varázslat, emberi vagy állati véráldozat, sőt abortusz vagy háborúk is áldozatként hatnak. További áldozatnak számít: mindenféle szexuális perverzió. Ezek az áldozatok erősítik a démonokat és adnak nekik új erőt.”

Nagyon megrázott az, amit ezután mondott: „Amikor ott fent voltak ezeken a helyeken, a keresztények imádságainak három megjelenési módjával találkoztak.

1. Minden ima, mint füst szállt fel a menny felé. Némelyek ezek közül az imák közül, mint füstoszlopok jelentek meg, melyek egy kicsit ide-oda tekergőznek és utána egyszerűen eltűntek. Azoknak az embereknek – akik ilyen imákat imádkoznak – gyakran bűn van az életükben és nem készek arra, hogy elhagyják azt, ami megkötözi őket. Imáik olyan gyöngék, hogy a szél egyszerűen elfújja őket. Ezek az imák füstként oldódnak fel ebben a szellemi atmoszférában.

2. Második módja az imának: a füst, amely a plafonnak ütközik, de nem tud áthatolni rajta. Ezek olyan emberek imái, akik tényleg átadott életűek és tisztán élnek, de kevés a hitük, amikor imádkoznak. Gyakran figyelmen kívül hagyják azt a területet, amiért imádkozniuk kell.

3. Aztán van még a harmadik módja az imádságnak: Ami füstként, de már tüzes füstként jelenik meg. Amikor ez a tüzes füst felszáll, olyan forró, hogy a szikla plafon, mint a viasz kezd megolvadni. A tűzoszlop áthatol a szikla plafonon és széthasítja azt.”

Még ezt fűzte hozzá: „Gyakran van úgy, hogy az emberek elkezdik imájukat az első módon, de mialatt tovább imádkoznak, felemelkednek a második fokozatra, és ha nem lankadnak meg, hanem kitartanak benne, akkor hirtelen ez a tűz tölti el imájukat és erővel hatolnak át a plafonon.”

Továbbá azt mondta, hogy gyakran, ha észrevették, hogy megváltozik az ima, és a tűz közeleg, más szellemekkel léptek kapcsolatba a földről és megbízták őket: „Tedd tönkre azt a személyt, aki imádkozik. Abba kell hagynia az imádkozást. Vedd el a figyelmét, iktasd ki.”

Majd így folytatta: „Nagyon gyakran hagyják a keresztények, hogy a fent leírt állapot rájuk jöjjön. Van, hogy erővel imádkoznak, bűnt vallanak, akarják hogy az Ige megvizsgálja lelküket-szellemüket és hitükben növekedni akarnak és imáik egyre célzottabbak lesznek. Az ördög látja, hogy imáik egyre erősebbek lesznek, és akkor megpróbál valamilyen zavart okozni. Pl.: megszólal a telefon pont abban a pillanatban, amikor átadottan imádkozol, és azt gondolod, hogy csak úgy egyszerűen felállhatsz, hogy felvedd, majd visszajöhetsz, hogy onnan folytasd ahol abbahagytad, - de nem fogod megtenni. Amikor visszajössz, elölről kell majd kezdened.

És éppen ezt akarja az ördög. Minden lehetséges módon megzavarni téged. Odáig mehet, hogy az ellenség megérinti a testedet, hogy fájdalmat érezz, vagy egyszerűen azt sugallja, hogy éhes vagy, menj a konyhába valamit enni. Mindegy hogy mi, a célja egyszerűen az, hogy elvonjon az imádkozástól, mert akkor már le is győzött téged.”

Figyelmeztette a pásztorokat: „Tanítsátok az embereket, hogy minden nap szánjanak időt – nem egy megszokott napi kis imára –, hanem rendszeres időt arra, amikor csak az Úrra koncentrálnak és nem hagyják hogy figyelmüket bármi is megzavarja. Mert amikor az emberek szilárdan kitartanak, hogy Isten Szelleme inspirálja és mélyebbre vigye őket, akkor történik valami a szellemi világban. Ekkor tűz tör elő, felszáll a sziklához (plafon) és megolvasztja azt. Ha a szikla olvadni kezd, ez azt jelenti, hogy egy démon sem tud a közelben maradni! És az emberi szellem sem tudja elviselni, menekül, rohan onnan. Mihelyt e szellemi területen ez az áttörés megtörténik, az imaharc abbamarad. Aki így imádkozik, érzi amint imája könnyű lesz és valódi öröm tölti el. Rájöttem, hogy azon a ponton érjük el ezt az állapotot, amikor az időnek és egyéb dolognak már nincs többé jelentősége. Ez a pont az amikor mindent leteszel és egyszerűen Istennel eggyé leszel. Attól a pillanattól fogva, amikor az ima áttört, nincs többé ellenállás, semmi sem tarthatja fel az imádatot és az a személy olyan sokáig tud az imádatban maradni, ameddig csak akar.

Az ilyen imádat után az áttörés helye nyitott (nyitva) marad, és amint az imádkozó feláll és elhagyja az imahelyet, ez a nyitott plafon vele megy. Ettől fogva nincsenek már a plafon alatt, hanem minden amit tesznek, a nyitott ég alatt történik. Ebben a helyzetben az ellenség nem tehet ellenük semmit. Isten jelenléte a mennyből tartóoszlopként és védelemként jelenik meg az életükben.

Az életük olyannyira betöltött lesz mennyei erővel, hogy amikor Isten jelenlétében imádkoznak, ez más embereket is megérint. Amit az ellenség ezek ellen – a közelükbe került emberek ellen – tett, leromboltatik. A közelükben lévő emberek szintén Isten jelenlétébe kerülnek. Mindaddig, amíg Isten oszlopának jelenlétében vannak, az ellenség láncainak kötelékei egyre gyengébbek lesznek. Ha ezek az emberek, akik áttörtek, az evangéliumot hirdetik a bűnösök felé, csekély az ellenállás. Egyszerű őket Isten országába bevinni.”

„Az ördög gyűlöli ezeket az embereket” – folytatta a férfi. „Hogyha az emberek egy ilyen Isteni-jelenlétbe jönnek, bűnbánatra jutnak és keresik, hogy mit kell tenniük. Azonban ha elmarad az útmutatás és nem kapnak segítséget afelől, hogy mi módon jöhetnek ki a bűn kötelékeiből, akkor úgy fognak elmenni, hogy bilincseik és láncaik nem lettek leoldva, sőt innentől fogva még szorosabbak lesznek. Az ördög mindent el fog követni, hogy megakadályozza azt, hogy még egyszer ilyen környezetbe kerüljenek és újra eljöjjenek.”

El tudjátok képzelni, amint ott ülünk és erre az emberre figyelünk. Ő egyszerűen csak elmondta azokat a dolgokat, amiket tett és látott.

Aztán tovább folytatta: „A gonosz nem adja fel, keresi az emberek gyengéit. Ha a gyenge pont a szexuális terület, akkor ezen a ponton dolgozik. Személyeket, helyzeteket készít elő, hogy szenvedélyt keltsen. Ha az illető enged a kísértésnek, pl. fantáziavilágát megnyitja tisztátalan gondolatok előtt, amelyekkel foglalkozik, akkor nem tud többé az Isteni-jelenlétbe azaz a kenet alá jönni.

Vannak dolgok, amik nem jók, és fájdalmasan érintenek bennünket és kérdezzük: „Miért engedi meg Isten?” Ha azonban tudnánk, hogy valójában megőrzött és megmentett minket valamitől vagy valakitől, akkor hálásak lennénk. Ha megtanulnánk tényleg bízni az Úrban, akkor mindenért hálásak lennénk.”

Tudjuk, hogy mit mond a Biblia az angyalokról, akik szolgáló szellemek és amikor az ember imádkozik, válasz jön az angyal kezéből. Dánielnél olvassuk, hogy egy angyal az ő imájára hozta a választ.

Az angyaloknak, akik a választ hozzák, felfegyverzettnek kell lenniük a harcra. Viszont ha a keresztényeknek nem fontos a szellemi fegyverzet, jön az angyal a válasszal, de neki ugyancsak nincs fegyverzete. Egyáltalán nincs a harcra felszerelve. Ha a keresztények nem törődnek azzal, hogy milyen gondolatok forognak a fejükben és nem harcolnak a gonosz, bűnös gondolatok ellen, akkor az angyaluk sisak nélkül érkezik. Mindegy hogy melyik fegyvert hagyod figyelmen kívül, - amelyiket elutasítod, az nem áll az angyal rendelkezésére. Amikor jön az angyal, a démonok pontosan megfigyelik, melyik területen nincs védve, és ezen a ponton kísérlik meg a támadást. Ha az angyalnak nincs sisakja, megkísérelik a fejét célba venni és eltalálni. Ha nincs mellvértje, pajzsa, megkísérlik a mellkasát eltalálni. Ha nincs felkötve a saruja, akkor tüzet vetnek a lába alá, hogy mezítláb menjen át a tűzön.”

Én csak elismételem, amit ez az ember elmondott. Természetesen megkérdeztük tőle: „Az angyalok képesek a tüzet érezni?”

Tudjátok mit válaszolt? „Ne feledjétek, ez szellemi terület. Itt szellemeknek van szellemekkel dolguk. A csata intenzív. Ha a démonok Istennek egy angyalát legyőzik, az első dolog, amit tesznek, hogy elveszik tőle azt a választ, amit hoz. Ha ezt a választ elragadják tőle, odaadják a boszorkányoknak és varázslóknak. Akkor ezek azt mondják: „A varázslásom által kaptam választ.”

Jakab levelében ezt olvassuk: „Minden jó és tökéletes adomány Istentől száll alá.” Honnan veszi az ördög azokat a dolgokat, amiket az embereknek ad? Némely asszonyok, akiknek nincs gyermekük, elmennek a varázslóhoz vagy a boszorkányhoz és egyszer csak terhesek lesznek. Honnan kapják ezt a gyermeket? A sátán tud teremteni, meg tudja ezt tenni? Nem! Ő ellopja attól, aki feladja az imaharcot. Jézus azt mondja: „Szüntelen imádkozzatok!”

Ezek a démonok nem elégednek meg azzal, hogy ellopják a válaszokat, arra igyekeznek, hogy feltartsák az angyalokat. Harcolnak ellene néha eredménnyel, mikor foglyul ejtik és megkötözik.
Ha ez megtörténik, akkor a keresztény áldozatukká lesz, akivel a démoni erők azt tesznek, amit akarnak.”

Megkérdeztük a férfitől: „Tényleg úgy gondolod, hogy az angyalokat a démoni hatalmak foglyul ejthetik?”

Bizonyságtevőnknek ebben az időben még nem sok fogalma volt a Bibliáról, még igen fiatal volt a hitben. Ő csak a tapasztalatai alapján szerezte ezeket az ismereteket a sátáni praktikákról. Így válaszolt: „Az angyalokat nem tudják sokáig fogva tartani. Ha más keresztények valahol a földön imádkoznak, akkor jön egy másik angyal erősítésként és kiszabadítja a fogoly angyalt. De ha az illető keresztény nem imádkozik kitartóan, akinek a feladata lenne, akkor megkötözve marad.

Akkor megtörténhet, hogy az ellenség elküldi követeit, mint „világosság angyala” és megcsalja ezt az embert hamis látomásokkal, hamis próféciákkal, hamis vezetéssel és hamis döntésekre vezeti. Gyakran találtatik aztán az ember abban az állapotban, amikor nyitott mindenfajta támadásra és megkötözöttségre.”

Ez után a beszélgetés után nagyon feldúlt voltam és imádkoztam: „Uram, még csak meg sem kísérelem, hogy mindezt megértsem!” Amint tíz napon át böjtöléssel kerestem az Urat, két dolgot mutatott meg:
1. Igazolta a férfi elbeszélését és megnyitotta szellememet, így még többet láthattam a szellemi helyeken történtekből, mint amit ő elbeszélt.
2. Megmutatta nekem, mit tehetünk, hogyan lehetünk győztesek az elmondott esetekben.

Három dolgot kell tudatosítanunk:
1. Tudjuk, és kell is a szellemi fegyvereinket a harcainkban használni! A Biblia „Isten fegyvereinek” nevezi! Ez nem a mi fegyverzetünk, hanem Isten fegyverzete.

2. Meg kell értenünk, hogy milyen szolgálatuk van az angyaloknak a mi szellemi életünkben, mi az, amit a szívünkben tennünk kell, amivel a szellemi szférákban védettek vagyunk.

3. A harmadik pont a Szent Szellem körül van: A Szent Szellem nem a szolgánk! Ő nem futkos állandóan az Atya és mi közöttünk ide-oda, hogy mi mondjuk neki azt amit szeretnénk! Az az angyalok dolga; hanem Ő a mi oldalunkon van, mellettünk, hogy vezessen, tanítson és segítsen, hogy a helyeset helyes módon (a jót jól) imádkozzuk! És ha valami a szellemi szférákban történik, közli velünk.

Néha felébreszt az éjszakában és mondja: „Imádkozz!”
És te azt mondod: „Nem, az időpont nem alkalmas rá.”
De Ő mondja: „Imádkozz most!” – Miért?
Mert Ő látja azt, ami a szellemi világban történik.
Néha azt mondja: „Holnap böjtölnöd kell!”
És te azt mondod: „Holnap nem, de hétfőn elkezdem.”
De a Szent Szellem az, aki érti ami éppen szükséges.
Meg kell tanulnunk a Szent Szellem felé érzékenynek lenni.
Ő vezet el minket minden igazságra és győzelemre. — a(z) Bíblia olvasása.

Forrás:Szőlősi Ági

Jobb szegénynek és őszintének lenni

„Jobb szegénynek és őszintének lenni, mint bolondnak lenni és hazudozni.” (Péld 19,1) Isten nem áldja meg a hamisságot. A Példabeszédek 16,11 azt mondja: „Az Úr minden üzleti ügyben becsületességet vár el.” Ez magában foglalja a béreket, fizetéseket és az adókat. Ha az anyagi életedben Isten áldását szeretnéd, akkor becsületesnek kell lenned ezzel kapcsolatban. A Példabeszédek ezt is mondja: „Jobb szegénynek és őszintének lenni, mint bolondnak lenni és hazudozni.” (19,1) Miért olyan fontos alapelv ez? Amikor egy anyagilag nehéz időszakon mész át, hatalmas a kísértés, hogy a tisztességet félretolva csalással érd el a kellő eredményt. Ez lehet azt jelenti, hogy elhallgatod az igazságot, hogy eladj valamit, felnagyítod, vagy lekicsinyíted valaminek az értékét. Lehet, hogy azt jelenti, hogy hamis bevallást teszel az adódról.  Hosszútávon mindig veszítesz, ha elveszíted a tisztességességed. Ezt viszed a Mennybe – a jellemedet, nem a pénzedet. Mindig veszítesz, ha feladod a becsületességet. A Biblia azt mondja a Példabeszédek 10,22-ben „Az Úr áldása gazdagságot hoz, fájdalmas erőlködés nélkül.” Az a profit, amit hamissággal szerzel problémát hoz magával. Miért? Mert amit vetsz, egy idő után azt aratod. Ha valakit lehúzol, más emberek téged fognak lehúzni. Ha csalsz, még ha a kormány felé is, téged is megcsalnak az életben. Amit vetsz, azt aratod. A döntés, hogy becsületes leszel az anyagiakban nem olyasvalami, amit egyszer meghozol. Ennek mindennap egy döntésnek kell lennie. Kísértve leszel. hogy hazudj. Néha az őszinteségnek ára van. Megtanultad már ezt? Néha valamilyen formában ára van annak, hogy az igazat mondod. De Isten azt mondja, hogyha ebben hozzá hűséges leszel, akkor soha nem kell aggódnod az anyagi szükségeid miatt. Beszéljünk róla: Mik azok az anyagi részletek az életedben, amikben ma azt választhatod, hogy Isten nevét emeled fel? Miképpen láttad Isten áldását a nehéz, de őszinte döntésekben, amiket a pénzzel kapcsolatosan tettél? (Daily Hope by Rick Warren, 2013.11.16)

Imádkozz, mielőtt fizetnél!

,,Semmit sem kértetek az én nevemben. Kérjetek, és megkapjátok, hogy örömötök a lehető legteljesebb legyen.” (János 16:24 NCV fordítás) Anyagi szükségeid vannak és Isten segítségére vársz? Isten megígérte, hogy gondja lesz az anyagi szükségeinkre. Ő csak arra vár, hogy kérd a segítségét. Az Úr soha nem csukja be az Ő tárházát, amíg te be nem csukod a szád. Az egyik ok, hogy nem látunk csodákat az életünkben, az, hogy egyszerűen nem kérjük őket. Ahelyett, hogy Jézusra alapoznánk az életünk, a hitelkártyáinkban bízunk. Amikor szükségük van valamire, ahelyett hogy megállnánk és Istentől kérnénk azt a dolgot, még csak nem is gondolunk arra, hogy Istent kérjük meg, és már használtuk is a bankkártyánkat. A hitelkártyáinkban bízunk Jézus helyett. Ha látni akarod Isten munkáját az életedben, imádkozz, mielőtt fizetnél. Szoktál imádkozni a nagy kiadások előtt, vagy csak a bankkártyádra bízod? Minden alkalommal, amikor úgy használod a bankkártyád, hogy nem imádkoztál előtte, megfosztod magad egy lehetséges csodától. Miért nem kérdezed meg Istent először, mielőtt vásárolsz? Isten nem fog mindent megadni, amiért imádkozol, tehát ne lepődj meg. De van néhány dolog, amit meg akar neked adni, csak azért, hogy csodát tegyen az életedben. Sokan nem kaptatok anyagi választ az imádságaitokra, mert soha nem imádkoztatok konkrétan. ,,Semmit sem kértetek az én nevemben. Kérjetek, és megkapjátok, hogy örömötök a lehető legteljesebb legyen.” (János 16:24 NCV fordítás) Tudod, miért akarja Isten, hogy megtanulj dolgokat kérni imádságban? Azért, mert Ő meg tudja adni, és így tele leszel örömmel. Isten egy szerető Édesapa. Ő nem emberevő óriás, aki az égben üldögél, arra várva, hogy tivornyázva éld az életed. Ő meg akarja áldani az életed! Csak kérned kell. Beszéljünk róla: Milyenek a kiadási szokásaid és hajlamaid? Milyen a család hozzáállása, amikor nagy kiadások jönnek? Miben tükrözi az életed azt, hogy megbízol Istenben az anyagiak terén is? (Daily Hope by Rick Warren, 2013.11.15)

Tanítsd meg a gyerekeidnek a felelőségvállalást!

"Akire a keveset rá lehet bízni, arra a sokat is. Ha nem lehet rád bízni azt ami a másé, ki fogja neked adni, azt ami a tied?" ( Lukács 16,10a, 12 NCV fordítás) A gyerekeknek szükségük van olyan tapasztalatokra, amelyek feszültséget okoznak nekik, felszabadítják a tehetségüket és a szolgálatra való formálódást segítik. Olyan kihívásokra van szükségük. amelyek által megtanulhatnak felelősségteljesen viselkedni. Az egyik legfontosabb képesség az életben, amit mindannyiunknak el kell sajátítanunk, az a felelősségvállalás.  Hogy taníthatod felelősségvállalásra a gyerekeidet? Csak egy mód van, éspedig adj nekik lehetőségeket, hogy megtanulják a felelősséget. Hibáznak majd? Természetesen. Te is hibáztál, amíg felnőttél. Felelőtlenek lesznek időnként? Igen. De ha felelősségre vonod őket, akkor megbántod a gyerekeidet. A gyereknevelés célja az, hogy a kezdeti szülői felügyeletből a későbbi életük saját irányítása felé vezessük őket, és mindvégig az Isten irányítása alá. Ez azt jelenti, hogy fel kell add az irányítást. Amint megszülettek, ezen kell dolgozni. Amikor átvállaljuk másoktól a felelősséget, akkor megfosztjuk őket a felelősségtől. Ha úgy bánsz a gyerekeiddel mint kisgyerekekkel, akkor egész életedben pelenkázhatod majd őket. És egy újabb önállótlan embert adtál a világnak.  Sok szülő mondta már: "Ha elölről kezdhetném az egészet, akkor sokkal kevesebbet csinálnék, és megtanítanám, hogy a gyerekek maguktól tegyenek meg dolgokat." A növekedés egyetlen módja, hogy olyan kihívásokat kapjunk, amelyeknek neki kell feszülnünk, amelyekben fejlődünk, és felelősséget kell vállalnunk.  A Biblia azt mondja, hogy: "Akire a keveset rá lehet bízni, arra a sokat is. Ha nem lehet rád bízni azt ami a másé, ki fogja neked adni, azt ami a tied?" (Lukács 16:10a, 12 NCV fordítás) A gyerekek megtanulják a felelősséget. Sok szülővel beszéltem az évek során és ezt látom a saját életemben is, és hiszem, hogy sokkal jobb hibázni ezen hozzáállás miatt, mint nem bízni a gyermekekben eléggé. Mindenképp hibázni fognak. A cél az, hogy olyan embert nevelj, aki nemcsak a saját, hanem Isten irányítása alatt is éli az életét. Beszéljünk róla Milyen különbség van aközött a dolgok között, amiket a gyerekeidre bízol és amit ennyi idős korodban rád bíztak? Hogyan akadályoz meg a társadalom abban, hogy felelősségre tanítsuk a gyermekeinket? (Daily Hope by Rick Warren, 2013.11.12)

Legyél a gyermeked legnagyobb szurkolója!

A szeretet mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. (1Kor 13,7) Annyira negatív a villág, hogy a legutolsó dolog, amire a gyerekeknek szükségük van amikor hazaérnek, hogy még több negatív hatás érje őket. A Kolossé  3,21 ezt írja: "Ne ingereljétek a gyermekeiteket. Ha túl sokat követeltek, egy idő után már meg sem fogják próbálni, hogy megfeleljenek nektek." (NCV fordítás). Olyan szülő vagy, akinek lehetetlen a kedvében járni? Ha 3-mast kapnak, akkor te 4-est vársz el tőlük, azért, hogy amikor majd 4-est hoznak, akkor meg 5-öst követelj? Tényleg azt akarod, hogy a gyermekeid feladják, ahogy a Biblia írja? Azoknak a szülőknek a gyermekei, akiknek nem lehet a kedvükbe járni, bizonytalanok lesznek. Hát akkor hogyan neveljünk magabiztos gyermekeket? A Biblia ezt mondja az 1Korintus 13,7-ben: "(A szeretet) mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr." Ha magabiztos gyermekeket szeretnél felnevelni, akkor sokkal inkább építened kell őket, mint rombolnod. Többet kell simogatnod őket mint ellöknöd magadtól, többet viccelődni velük mint gúnyolódni. Sok szülő ezt hiszi: "Ha kiegyenlítem, és ugyanannyi pozitív dolgot adok, mint amennyi negatívat, akkor az rendben lesz." Nem! Legalább 10 dicséret kell ahhoz, hogy ellensúlyozzon egy negatívumot. Miért? Mert a negatív dolgok megmaradnak. Ha kaptál 10 bókot és 1 kritikát, mire fogsz emlékezni, ha hazamész? Ha kapok 10 visszajelző kártyát a prédikációm után, amelyekben ez áll: "Ez a szolgálat nekem most tényleg nagyon sokat jelentett", és egyetlen egy másikat, ami ezt mondja: "Ez most nem ért célba!" - mit gondoltok, melyiken gondolkozom a legtöbbet? Minden alkalommal, amikor negatív dolgot közvetítesz, vagy kijavítasz valakit, legalább 10 pozitív dologra van szükség, hogy a mérleg egyensúlyba kerüljön. Nem egyenlő mértékkel vesszük őket figyelembe. Túl kell hangsúlyozni a pozitív dolgokat, mert különben elkerülhetetlenül a negatív dolgokkal foglalkozunk. Minden gyermeknek szüksége van valakire a közelében, valaki olyanra, aki a legnagyobb szurkolója, leginkább hisz benne és aki azt mondja: "Tudom, hogy meg tudod csinálni. Én hiszek benned. Csuda klassz vagy! Te vagy a legjobb. Menj! Itt vagyok mögötted. Tudom, hogy sikerülni fog." A gyerekeknek szüksége van arra a magabiztosságra, amit csak egy szülő adhat meg. Beszéljünk róla: Általában hogyan építed a gyermekedet? Szavakkal? Tettekkel? Melyek azok a kifejezések, amelyeket leggyakrabban használsz, amikor a gyermekeddel beszélsz? Mennyi pozitív ezekből és mennyi negatív?  (Daily Hope by Rick Warren, 2013.11.13)

„Most már tudom, hogy szeretsz engem”

22,12 Az angyal így szólt: Ne nyújtsd ki kezedet a fiúra, és ne bántsd őt, mert most már tudom, hogy istenfélő vagy, és nem tagadtad meg tőlem a fiadat, a te egyetlenedet. (1 Mózes)

A fiát feláldozni hajlandó Ábrahám története, tulajdonképpen a szeretett Fiát, Egyetlenét feláldozó Istenről szól. Isten a Golgotán adta értünk a Fiát, ami ugyanannak a hegyvonulatnak a része, ahol Ábrahám akarta feláldozni Izsákot. Amikor tehát azt olvasod, hogy Izsák a fával a hátán ment fel a hegyre, képzeld a helyére Jézust a keresztfával a hátán.

Izsák megkérdezte apját: „Itt van a tűz meg a fa, de hol van az áldozatra való bárány?"Ábrahám így felelt: „Isten majd gondoskodik az áldozatra való bárányról, fiam" (1 Mózes 22:7-8). És Isten tényleg gondoskodott az áldozatra való bárányról. Ez megint Jézus Krisztus képe, a Bárányé, Akit Isten adott, hogy elvegye a világ bűneit. Jézus halt meg a bűneinkért helyettünk.

Nézzük csak meg még egyszer, mit mondott az Úr angyala Ábrahámnak, amikor fel akarta áldozni Izsákot: „Ne nyújtsd ki kezedet a fiúra, és ne bántsd őt, mert most már tudom, hogy istenfélő vagy, és nem tagadtad meg tőlem a fiadat, a te egyetlenedet." Olyan, mintha Isten itt azt mondaná: „Most már tudom, hogy szeretsz engem, mert nem tagadtad meg egyetlen fiadat sem tőlem."

Kedvesem, amikor a keresztre nézel és látod Jézust amint kifolyt a vére és meghalt, te is mondhatod Istennek: „Most már tudom, hogy szeretsz, mert nem tagadtad meg tőlem egyetlen Fiadat." A kereszt demonstrálja Isten irántad való szeretetét. Annak tudatában éld az életed, hogy Isten mennyire szeret téged!

Joseph Prince

Különbség van a büntetés és a fegyelmezés között

"Fedd meg gyermekeidet míg van remény; ne hagyd, hogy elpusztítsák önmagukat." (Péld 19,18 NCV fordítás) Ha szeretünk valakit, gondunk van rá, hogy javítsunk azon a személyen. A zsidókhoz írt levél írja: "Az Úr megfenyíti azokat, akiket szeret, és fegyelmezi azokat, akiket sajátjának hív." (Zsid 12,6 CEV fordítás) Nincs tökéletes gyermek. Mindegyiknek szüksége van fegyelmezésre, felelősségre kell vonni őket és tanítani kell. Mint ahogy Isten fegyelmez minket, mert szeret, nekünk is ugyanúgy kell cselekednünk gyermekeinkkel. Ha hívő vagy, Isten nem büntet meg, mert minden bűnöd kifizettetett a kereszten. Istennek nem kell büntetnie, mert Jézus átvállalta a büntetést, Ő tehát nem bünteti meg a keresztyéneket a bűneikért. De megfegyelmezi őket. Nagy a különbség a büntetés és az elkövetett bűn között. A büntetés célja kiróni a bírságot, míg a fegyelmezés célja elősegíteni a növekedést. A büntetés a múltra koncentrál - mi rosszat tettél, a fegyelmezés viszont a jövőre koncentrál - mivé válhatsz. A büntetés mögött düh áll, a fegyelmezés mögött pedig szeretet. Isten nem azt akarja, hogy megbüntessük a gyerekeinket, Ő azt kívánja, hogy fegyelmezzük őket. Valójában, ha dühből feddünk meg valakit, mindig ugyanazt az eredményt érjük el: megsértődést. Isten azt mondja, hogy úgy feddjük meg gyermekeinket, hogy közben a jövő felé tekintünk, és megbizonyosodunk arról, hogy nem követik el újra a hibát. A jövőre figyelés megváltó, és nem romboló. A Biblia azt mondja a Példabeszédekben: "Fedd meg gyermekeidet míg van remény; ne hagyd, hogy elpusztítsák önmagukat."(Péld 19,18 NCV fordítás) Ha sosem fedded meg őket, gyermekeid sikertelen emberek lesznek. Beszéljünk róla Végezz önértékelést ezeken a területeken: könyörület, tanácsadás, javítás. Hogyan értékelnéd magad, ha a feltétel nélküli szeretetről van szó? Azt mondanád gyermekeidről, hogy "Szeretetem teljes mértékben a viselkedésüktől függ", vagy "Mindig feltétel nélkül szeretem őket"? Hogy állsz a tanácsadással? Megtanítod gyermekeidnek, hogy mi a helyes és mi a helytelen? Imádkozol velük és bátorítod őket, hogy olvassák a Bibliát? Mi a helyzet a fegyelmezéssel? Megtanultad megfeddni őket anélkül, hogy elítélnéd őket? Hogyan fegyelmezzünk pusztítás nélkül? (Daily Hope by Rick Warren, 2013.11.14)

A kegyelem törésvonal

Posted: 18 Nov 2013 11:17 AM PST

Van egy téma, amiről már régóta készülök írni. A kereszténységben évek óta megosztást hoz egy szellemi törésvonal. Úgy érzem, nem kellene ennek így lennie. Bizonyos kérdésekben megoszlik a véleményünk néha, ez önmagában nem baj, de ha ez azt eredményezi, hogy lövészárkokat ásnak a keresztények, és ki-ki a saját teológiai lövészárkából szemléli, sőt lövöldözi a másikat, akkor biztos, hogy nem az Úr akaratáról van szó. Jézus azt mondta, arról ismer meg minket a világ, hogy szeretni fogjuk egymást. Ez a célom, hogy a világ felismerje, és elismerje, hogy valóban Jézushoz tartozunk, és ezáltal el merjék dönteni az emberek, hogy ők is Jézushoz akarnak tartozni. Ezen szeretnék munkálkodni, ezzel az írásommal is.

Mindenkit nagyra becsülök az igazságért végzett munkálkodásáért - akár a kegyelem üzenetének a képviselői, tanítói közé tartozik, akár az ezt határozottan ellenzők közé (vagy egyik csoportba sem tartozik). Már ezeken a területeken is meg lehet figyelni, hogy nem mindenki olyan sablont képvisel, amilyennek esetleg a "másik oldalról" látják őt. Van, aki szélsőségesebben, félreérthetőbb módon beszél a meggyőződéséről (minkét oldalon), és van, aki érthetőbben, szélesebb látókörrel, bölcsebben szolgál és tanít, és nyilvánvaló krisztusi szeretettel közelíti meg a vele ellentétes nézetűeket.

De beszéljünk a lényegről. A kegyelem üzenetéről egyre többen beszélnek, olvasnak, és az ezzel foglalkozó igehirdetők szolgálatait egyre többen hallgatják. Ugyanakkor sokan vannak rossz véleménnyel erről. Amellett, hogy egy-egy helytelen, nem biblikus megfogalmazás hibájára rámutatnak, ami bárkivel előfordulhat, sokszor olyan központi jelentőségű vád éri őket, hogy a kegyelemről szóló tanítással azt erősítik meg az emberekben, hogy nyugodtan maradjanak meg a bűnben, hiszen ha vétkezik is a hívő, az Isten kegyelmét nem írja felül. Ők ezt a bűn iránti közönynek veszik - noha azok, akik egészségesen tanítanak erről a témáról, ők a kárhoztatás börtönéből való szabadulás útjaként mutatják be ezt. Többféleképpen megfogalmazták már az ezzel kapcsolatos kritikákat, nem tudnám és nem is akarnám mindegyiket felsorolni.

Őszintén szólva, én is találtam egy-egy testvérnél kisebb-nagyobb hibákat a kegyelem üzenetben. Van, amikor a túlzottan filozofikus stílus nehezíti meg a tisztánlátást. Ez azért probléma, mert azt a benyomást kelti az emberben, mintha a kegyelemről szóló tanítás olyan misztikus újdonság lenne. Másnál, a tapasztalatlanság miatt talán, az eltúlzott állítások fedezhetők fel, amiről az a benyomásom, hogy talán csak azért használja az adott testvér, hogy ennek a tanításnak az egyediségét, nagyszerűségét bizonyítsa vele. Ezt egyáltalán nem tartom jónak. Tudjátok, az igazság olyan, mint az oroszlán: meg tudja védeni magát. Sajnos ezek a túlzásba eső kijelentések teológiai tévedéseket is hordoznak, és visszafelé sülnek el: csak azt "bizonyítják" az ellenzők szemében, hogy tessék, látjuk a Biblia alapján, hogy hamis tanítás ez a kegyelem-tan.

Az egyik fő terület, amit az ellenzők védeni akarnak, azigazságosság. Ekörül folyik a szócsata sokszor, hiszen a Szentírás is többféle értelemben használja, ráadásul mi magyarok nem is vagyunk túl szerencsés helyzetben, hiszen az "igazságosság" jelentésű szót is sokszor "igazság"-nak olvassuk, ami vagy az előbbi jelentéssel bír (ahogy a nyelvünk ezt is megengedi), vagy pedig a "valóság"-ra utal. Ez persze már lerágott csont, nem is akarok ezen időzni. Nem mindegy viszont, hogy a "megigazultságunkat" értjük alatta, amit megkaptunk, és kész, vagy pedig az igazságos ("igaz") ember életformáját, cselekedeteit.

Ez a másik szó és terület, a cselekedetek, amivel nem mindenki bánik elég bölcsen. (De vannak kivételek!) A tettek, cselekedetek jelentősége egyesek szemében eltörpül, mondván, hogy Isten nem tettekből nyilvánít igaznak bennünket, hanem a hitünk miatt. Mások azt hangsúlyozzák, hogy a hit halott cselekedetek nélkül, és ezért tévtanítás a tettek szükségtelenségét hangsúlyozni. Ugye, az éles szemű megfigyelők már itt is láthatják, hogy a két "tábor" elbeszél egymás mellett... Nem tudom, feltűnik-e, hogy mindkettőt ugyanaz a Biblia (ugyanaz az Újszövetség) tanítja. Ezek nem egymással ellenkező tanítások, vagy egymás alá- és fölérendelt teológiai elemek, hanem egymást kiegészítő szeletei az egyetlen, teljes igazságnak. Persze van, aki szerint az egyik fontosabb mint a másik... És itt kezdődik a szóharc - hogy melyik miért fontos (fontosabb)...

De szeretnék valóban segíteni: sokszor azért tartunk fontosabbnak egy bibliai üzenetet a többinél, akár túlzottan fontosnak is, mert azt tapasztaltuk korábban, hogy az a bizonyos igazság el volt hanyagolva, és ez rossz gyümölcsöket hozott a keresztények életében. Higgyétek el, nem a kegyelem és az igazságosság az első ilyen kérdés, ami miatt komoly helyreállításokra volt szükség az egyházban. Gondoljunk csak a nyelveken szólásra, vagy a Szent Szellem többi ajándékára. Egy időben szinte csak kétféle gyülekezetről (és kétféle keresztényről) lehetett tudni: karizmatikus, vagy vallásos... Erről is kiderült egy idő után, hogy erős túlzás ez a mesterséges törésvonal, hiszen volt, aki azért hajtott a Szent Szellem ajándékainak és más munkáinak a megtapasztalásra, mert éhezte Istent, hitte, hogy van több, és meg is tapasztalta, nem csak érzelmi élmények terén, hanem a bibliai ígéretek beteljesüléseként, mások viszont óvakodtak a szélsőséges megnyilvánulásoktól, az utánzatoktól, vagy akár a démoni megtévesztésektől. Szinte háború dúlt ezen a téren, noha valahol mindkettőnek igaza volt. De hála Istennek, ez a fal gyakorlatilag ledőlt a kereszténységen belül, ma már ennyire görcsösen (pl. "antikarizmatikusan") csak kevesen kritizálják a testvéreiket. Ha nem is teljes a helyreállás azóta, de azért ma már sok gyülekezet van, ahol letisztázták ezeket a kérdéseket, elhagyták (vagy nem is fogadták el) a szélsőséges túlzásokat - vagy éppen a görcsös félelmeket, és a Szent Szellem sokkal szabadabban tud munkálkodni sok helyen, a hívők pedig könnyebben tudnak kapcsolódni felekezeti-gyülekezeti határokon túl is.

Úgy hiszem, ez most is be fog következni, a kegyelemmel kapcsolatos tanítások és ellenvetések terén is. Vannak még sallangok, és vannak még félelmek. Ezen kívül vannak olyanok is, akiknek szinte lételemükké vált a szolgálók ostorozása, a hibák felnagyítása, sőt nem létező hibák hamis vádjainak a sorolása ... ezt ma sem nézi jó szemmel az Úr.

Arra kérek mindenkit, hogy legyen türelemmel a többiek felé, mert mindenki fejlődik, tanul. Vannak érettebb, kiforrottabb szolgálók is a kegyelem üzenetét képviselők között is, akiknek a szolgálata sokaknak építő, és ha előítélet nélkül hallgatjuk, megérthetjük, mit is akarnak valójában mondani. Kifejezetten magyar szolgálókra gondolok, elsősorban Kubinyi Károlyra, akinek az üzeneteit más sokszor hallgattam. Megértettem, hogy miről akar beszélni, nem valami "új tanítást" képvisel, hanem éppen hogy azt a Jézust, akit én is megismertem, és ahogyan megismertem huszonnégy évvel ezelőtt. A kegyelem hangsúlyozása a sok fölösleges, törvényes teher alól való felszabadulást, felgyógyulást szolgálja, és semmiképp sem a bűnökben való felelőtlen csatangolást. Ezt mindenképpen meg lehet állapítani Kubinyi tanításaiból, ha őszinte, nyitott szívvel hallgatjuk. Rá is igaz, és természetesen a más véleményen tanító szolgálókra is, amit Jézus mondott egyszer a hallgatóinak:"Miért nem ismertek rá arra, amit beszélek? Azért, mert nem vagytok képesek meghallgatni, amit mondok." (János 8:43 Csia)

Ez tehát a személyes állásfoglalásom: a kegyelem üzenetét, tanítását nem szabad önálló irányzatnak tekinteni, mert ha a Bibliát nézem, a kegyelemről szóló üzenet az Újszövetség régi üzenete. Ezt azért is fontos leszögezni, mert így a Szentírás kijelentései, bölcsességei alapján meg tudjuk vizsgálni, ha szükségesnek látjuk, hogy az adott testvérünk esetleg tévedéseket is kapcsolt-e az evangéliumhoz, vagy nem. Ugyanakkor az igaz (igazságos) életforma is egyértelműen Isten akarata, amelynek éppen hogy a helyreállítását tűzi ki célul a kegyelemről szóló üzenet, még ha ezt nem is minden egyes képviselője tudja kellő érettséggel, tévedések nélkül közvetíteni (akár azért mert ő maga is híjával van a teljes megértésének). Mindemellett én is sok mindent láttam és tapasztaltam Krisztus Testében, és teljesen egyetértek azzal a szándékkal, amely a kegyelem tanítását motiválja ma sokakban. Hiszem, hogy sok kérdést kell őszintén tanulmányoznunk a Szentírásban, amelyek azoknak is hasznára lesznek, akik nem fogadják örömmel a "kegyelem-tanítók" tevékenységét, és azoknak is a hasznára lesz, akik egyelőre csak a kegyelem szükségességét tudják szem előtt tartani, viszont az Úrral való járásukban bizonyos területeknek még meg kell erősödniük (persze mindezt Isten kegyelméből táplálkozva és arra építve). Isten kegyelmének egyre jobban "körvonalazódnia" kell a hívők szemében, szívében, hitében, mert ebből táplálkozik minden, amit meg tudunk élni keresztényként. Nem szabad elhanyagolnunk ennek a fundamentális üzenetnek a helyreállítását. Ugyanakkor ha ismerjük a fundamentumot, bolondság lenne elhanyagolni a Krisztusban való életünk területeinek a ráépítését, helyreállítását. Viszont azt is meg kell látnunk, mi az, amit valóban rá kell építeni, és mi az, amit csak mi alakítottunk ki keresztény hagyományként, összetákolt teológiák által. Felelősségteljes feladatok állnak előttünk.

Nehéz lenne most egyszerre minden szempontból egyensúlyt teremteni a szélsőségek között, és itt tisztázni minden félreértést a két oldalról, és nem is ez a célom. A célom a fölösleges küzdelmek és a lövészárkok felszámolása, és Isten TELJES akaratának a megélése. A Szentírás szerint az egyház (eklézsia) által "Isten sokféle bölcsességét" mutatja be az Úr. Ha egy-egy területet jól bírunk, és közben vannak olyanok, akik egy másik területet foglalnak vissza éppen az ellenségtől, akkor szurkoljunk nekik, imádkozzunk értük, hogy győztes csatáik legyenek, de ne essenek bele az ellenség csapdáiba menet közben, és élvezzék Isten oltalmát a harc közben. Ennyivel tartozunk a Testvéreinknek.

Ehhez kapcsolódóan van egy kérésem mindenki felé, erre indított ma a Szent Szellem, hogy írjam meg nektek: nagy szeretettel kérlek, hogy hordozzuk imában Kubinyi Károly feleségét, Máriát, akinek nagy gyógyulásra van szüksége a daganatos betegségből, ami már jó ideje erősen sújtja őt, és a családját. Legyünk együttérzőek, amilyen együttérző a mi közös Főpapunk, Jézus. Hiszem, hogy Jézus elhordozta ezt a betegséget, és megszerezte az ő gyógyulását. Azt is hiszem, hogy az ilyen szeretet-gesztusok által, amit megteszünk egymásért Eklézsia-szerte, bárhová is tartozunk vagy nem tartozunk, ezáltal az Úr nagyon meg fog dicsőülni, az ördög pedig sokkal jobban meg fog szégyenülni, mint eddig.

Áldjon meg a mi Urunk Jézus Krisztus benneteket!

Sok szeretettel ~ Országh Gyuri