Milyen tanulságokkal jár rabszolgának lenni

Posted: 29 Apr 2015 04:30 AM PDT Milyen tanulságokkal jár rabszolgának lenni A legnagyszerűbb keresztény élet, 18. rész 2015., 18. hét Rick Joyner Word for the Week / Heti Üzenet Ahogy megígértem, ezen a héten a személyes tapasztalataim közül fogom megosztani veletek azokat, amik szerintem hasznosak lehetnek. Habár a tanulmánysorozat címe "A legnagyszerűbb keresztény élet", nem gondolom, hogy az én életem ilyen lenne. Néhány fontos dolog, amit megosztok veletek, a hibáimról fog szólni, és azt remélem, hogy segítséget fognak jelenti másoknak abban, hogy elkerüljék ugyanezeket a hibákat. Ahogy visszatekintek az életemre, úgy gondolom, hogy tanítványként egész jól teljesítettem, de nem annyira jól, mint egy rabszolga. A Krisztussal való kapcsolatomnak ezen a területén nagyon sokat küszködtem. Huszonöt évembe telt, amíg megtanultam rabszolga lenni, mielőtt tavaly a kapcsolat következő szintjére kerültem - és barát lettem. Ti ugyanezt ennek az időnek a töredéke alatt is el tudjátok érni. Az élet ösvényén elvétettem néhány fordulót, ami több éves csúszásokat okozott az életemben. Nektek nem kell elvéteni ezeket a fordulókat, ezért szeretném elmondani nektek, hogy hol találhatók ezek. A rabszolga lét fő tanulsága az engedelmesség megtanulása. A Neki való engedelmesség az Ő hangjának az ismeretével kezdődik. Az Ó Szövetség idején többször is azt a felszólítást kapták az emberek, hogy engedelmeskedjenek az Ő parancsolatainak, és hallgassanak a szavára (a megszólalására, a hangjára - a ford. megj.). Már akkor is kötelező volt ismerni az Ő hangját. Ahogy már korábban is beszéltünk róla, a János 10 arról szól, hogy az Ő juhai ismerik az Ő szavát (hangját), és követik Őt, mert ismerik a hangját. Az egész népének kötelező ismerni az Ő hangját. Nem gondolom, hogy az Ő hangjának a megismerésével sok gondom lett volna, de éppen ez a vicces benne. Ugyanis sokkal több gondom volt azzal, hogy ténylegesen engedelmeskedjek is annak, amit mondott. Az emberek rendszeresen meg szokták köszönni az engedelmességemet. Nagyra becsülöm ezt a bátorítást. Időnként engedelmeskedtem, és amikor így tettem, azokból a helyzetekből fakadó eredményeim és győzelmeim is vannak. Szerintem egyes emberek annyira jóindulatúak, hogy csak az eredményeimet látják. Persze mások látszólag csak a hibáimat látják, de az igazság az, hogy az életemet mindkettő megtöltötte. Időnként olyan nagy árat kellett fizetnem a hibáimért, hogy szerintem Jónást is túlteljesítettem. Íme, az egyik jelentőségteljes hibám. 1982-ben kaptam egy világos elhívást Istentől, hogy térjek vissza az Ő teljes idejű szolgálatába. Angyali megerősítés is volt hozzá. Én viszont elfutottam ez elől az elhívás elől. Még mindig annyira alkalmatlannak éreztem magamat keresztény vezetőként, hogy amikor lehetőségem nyílt vállalkozást indítani, megragadtam ezt a lehetőséget. Becsaptam önmagamat, és abban hittem, hogy ezt a vállalkozást az Úrért építem. Nagy buzgósággal csináltam, persze Őérte, de végső soron az ellene való lázadásból tettem mindezt. Rengeteg dolgot tanultam azok alatt az évek alatt, amiket most hasznosítok. Ő tényleg a javunkra fordít mindent, de a jó nem ugyanaz, mint a legjobb. A vállalkozásom egy ideig egész sikeres volt, és nagy összegeket adakoztam az Ő munkájára. Hiszem, hogy sokan, sőt talán a legtöbben arra vannak elhívva, hogy egy vállalkozás vagy egy szakma keretén belül végezzék a szolgálatot, de én nem erre voltam elhívva. Szeretem a vállalkozást és a vállalkozókat, de az enyémet az Istennek való engedetlenségben építettem. Attól Ő még megáldotta, ahogy Izmaelt is megáldotta. Sok olyan dolgot megáld, amiben Ő nincs benne. Ebben az időszakban, amikor nem voltam Isten akaratában, én és a családom sebezhető állapotba kerültünk. Ezt arra használta ki az ellenség, hogy erődítményeket kezdjen építeni a családomban, amiért a mai napig is nagy árat kell fizetnem. Noha az Úr mindent a javunkra használ fel, attól még nagy árat kell fizetni az engedetlenségért. Amikor nyilvánvaló lett a lázadásom és a büszkeségem, megtértem. A vállalkozásom azonnal összeomlott, mintha egy villám csapott volna bele. Noha mindent elvesztettem, évek óta nem éreztem olyan jól magam. Néhány hónapon belül visszakaptam mindent, sőt, még több is lett, de ez már nem járt stresszel. Amit a lázadásommal építettem, az nem volt olyan fundamentum, amire Ő építeni tudott volna, de amikor meghallottam a szavát, és engedelmeskedtem, csodálkozva néztem, milyen gyorsan kipótolta nekem azt az időt, amit elvesztegettem. De még így is sokkal, de sokkal jobb lesz, ha ti úgy tanuljátok meg ugyanezt, hogy nem mentek keresztül mindazon, amin én mentem keresztül. A jövő héten röviden végignézünk még néhány kulcsfontosságú tanulságot, hogy biztonságosan mehessünk magasabbra. ---------------------------- Fordítás: Országh György