Öt dolog, amit várakozás közben tehetsz

Posted: 29 Jan 2016 06:00 PM PST

„Kitartóan kérjétek és megkapjátok! Kitartóan keressétek, és megtaláljátok! Kitartóan kopogtassatok, és kinyitják nektek az ajtót!" (Máté 7,7 EFO)

Amikor Isten egy várakozó időszakon visz át, ne tedd félre az életed, inkább gyakorold azokat a szokásokat, amelyek a hit növekedését segítik.
1. Folytasd az imádkozást. Az Ige  azt mondja, „Kitartóan kérjétek és megkapjátok! Kitartóan keressétek, és megtaláljátok! Kitartóan kopogtassatok, és kinyitják nektek az ajtót!" ( Máté 7,7 EFO). Imádkozz tovább és megkapod a válaszod.
2. Folytasd a szolgálatod. A Róma 12,11 azt mondja, „Soha ne lustálkodj, hanem dolgozz keményen és szolgáld az Urat lelkesen!" Ne azon aggódj, hogy legyen egy jelentős szolgálatod, inkább tedd a szolgálatod jelentőssé.
3. Folytasd a kiscsoportba járást.  A zsidókhoz írt levél 10,25-ben a Biblia azt mondja, „Ne hagyjuk abba azt a törekvésünket, hogy egyre inkább összegyűljünk... Bátorítsuk egymást, és folytassuk az összegyülekezést, mert látjuk, hogy közeledik az a bizonyos Nap." (RÚF).
4. Folytasd a vetést.  A Prédikátor 11,6 azt mondja, „Korán reggel láss a magvetéshez, de este is folytasd a munkát, mert nem tudhatod, melyik lesz sikeres, egyik vagy a másik, esetleg mindkettő." (EFO).
5. Folytasd a hited. Az Ige azt mondja, „Te azonban maradj meg azokban, amiket tanultál, s amikben hívővé lettél..." ("Timóteus 3,14).
A lényeg, hogy maradj aktív. Ne légy passzív! Isten nem tud egy parkoló autót vezetni! Ne mond azt az Úrnak, hogy rá vársz. Add rá a gyújtást és kezdj el vezetni. Hova? Bárhova! Vegyél részt a misszióban. Vegyél részt a szolgálatban. Vegyél részt egy kis csoportban. Tedd meg azokat a dolgokat, amelyekkel tudod, hogy erősíted azokat a képességeid és szokásaid, amelyek által egyre inkább Jézusra hasonlítasz.
Beszéljétek át:

• Hogyan reagálsz, amikor Isten egy várakozó időszakon visz keresztül?
• Milyen módon tud egy kis csoport abban segíteni, hogy egyre inkább Jézushoz hasonlóvá válj, különös képen a várakozó időszakokban?  
• Milyen lépéseket tudsz ma megtenni ahhoz, hogy a hitedben sokkal aktívabbá válj?

 *(Daily Hope by Rick Warren 2016.01.23)

Krisztus rabszolgái - A Jelenések Könyve (2. rész)

Posted: 30 Jan 2016 02:16 AM PST Krisztus rabszolgái - A Jelenések Könyve 2016., 3. hét Rick Joyner Word for the Week / Heti Üzenet Múlt héten tanulmányoztuk az első kulcsot, amely a Jelenések Könyvének megértéséhez szükséges, és amely az első mondatban szerepel: Jézus Krisztus kinyilatkoztatása. Ez a legalapvetőbb kulcs ahhoz, hogy mindent megértsünk. Minden Jézusról szól és minden Őbenne foglaltatik egybe. Ezért aki bölcs, minden nap arra törekszik, hogy egyre jobban megismerje Őt és megtalálja magát Őbenne. A következő kulcs - mely szintén megtalálható a Jelenések Könyvének első mondatában- ez a kijelentés:  "amelyet Isten adott neki, hogy közölje szolgáival..." Mivel csak kevés keresztyénről mondható el a Biblia meghatározása alapján, hogy tanítvány, még kevesebbről lehet azt mondani, hogy rabszolga. Ahogy a Jelenések első mondata kijelenti, ez egy kijelentés Krisztus rabszolgáinak. Annak a mentalitásnak a hiányában, amely Krisztus igaz szolgálatából és abból a vágyból fakad, hogy az Ő akaratát tegyük, nem sok érthető meg a kijelentésből. Ahogy az Úr mondta a János 7:17-ben, "Ha valaki kész cselekedni az Ő akaratát, felismeri erről a tanításról, hogy vajon Istentől való-e, vagy én Magamtól szólok." Kulcsfontosságú a tanítások és a kijelentések megértéshez a mi készségességünk, hogy az Ő akaratát tegyük. Ugyanaddig a mértékig vagyunk képesek megérteni az Ő tanításait és próféciáit, amilyen mértékig hajlandóak vagyunk egy rabszolga életét élni.   Az egyháztörténelem két jelentős tanítója, Pierre Abélard és Aquinói Szent Tamás azon vitatkoztak, vajon szükséges-e hinni, mielőtt megértenénk dolgokat, vagy szükséges-e érteni, ahhoz, hogy hinni tudjunk. Annak alapján, amit az Úr mondott a János 7: 17-ben, mielőtt értenénk, szükséges hinnünk és hajlandónak lennünk az Ő akaratát cselekedni. A rabszolga valakinek a tulajdona. Nincs semmi, ami a sajátja lenne, még az ideje is a mesteréé. Minden reggel úgy kel fel, hogy keresni és tenni akarja a mestere akaratát minden más felett. Vajon mi azért élünk, hogy az Úr akaratát tegyük, mindent az Ő üzenetéért cselekedve? Vajon felvesszük a keresztünket minden egyes napon, meghalva a saját vágyainknak és keresve azt, amit Ő akar, hogy tegyünk? Ez nem azt jelenti, hogy azoknak, akik nem élnek igaz tanítványként és szolgaként, nincs örök életük. Azoknak, akik bíznak a kereszt által történt megbékélésben, üdvösségük van. Ugyanakkor, amikor megszületünk ebbe a világba, csak éppen elkezdünk azzá válni, akik leszünk, és ugyanígy van ez az újjászületettekkel is - épp csak kezdenek azzá lenni, amire Isten elhívta őket. Annak, ha valaki ugyanazon a szellemi szinten marad, katasztrófális következményei lehetnek. Minél sekélyesebbek, éretlenebbek vagyunk a hitben való járásban, annál nehezebb megérteni az Úr útjait, vagy túlélni azokat az időket, amelyek most bontakoznak ki, ahogy ezt a további tanulmányok során is látni fogjuk.  Az Úr azt mondta: " Jaj a terhes és a szoptató anyáknak" (lásd Máté 24: 19) ezekben az időkben. Ezt én úgy értelmezem, hogy rossz azoknak, akik éretlenségben tartják az embereiket, de ugyanúgy azoknak is, akik éretlenségben vannak tartva. A Krisztusban való érettség ott kezdődik, amikor először az Ő akaratát keresem és teljesítem azt. Ahhoz, hogy ismerjük az Urat, higgyünk Benne és kövessük Őt, feltétlenül szükséges Őt Úrként elismerni. Amikor meglátjuk Őt olyannak, amilyen, hinni fogunk Benne, jobban, mint a saját értelmünkben, véleményeinkben vagy vágyainkban.  Hogy kapcsolni tudjuk a következő állítást, olvassuk el ismét a Jelenések első 2 versét: Ez Jézus Krisztus kinyilatkoztatása, amelyet Isten adott neki, hogy közölje szolgáival mindazt, aminek hamarosan meg kell történnie, és amelyet angyalával elküldve kijelentett szolgájának, Jánosnak.  Ő pedig bizonyságot tett Isten igéjéről és Jézus Krisztus bizonyságtételéről; mindenről, amit látott. Ismét láthatjuk, hogy ez Jézus kinyilatkoztatása, ami az Ő rabszolgáinak szóló üzenet volt. János bizonyságot tett arról, hogy ez egy kinyilatkoztatás volt Jézusról "mindenben, amit látott". Tehát mindenben Jézust kell keresnünk ebben a látomásban. Ahogy ezt tesszük, hozzá fog segíteni bennünket ahhoz, hogy mindenben Jézust lássuk a saját életünkben. Szánjuk rá magunkat, hogy az Ő rabszolgái leszünk, akiknek nagyobb örömet okoz az Ő akaratát teljesíteni a sajátunk helyett és akik gyönyörködünk ebben a hatalmas kiváltságban.

Apró tanulóleckék kövezik ki a nagy sikerek útját

Posted: 28 Jan 2016 06:00 PM PST

„Emlékezzetek meg ma arról, amit az Úrtól tanultatok a vele való megtapasztalásaitok által .” (5 Mózes 11:2, TEV fordítás)

Mózes kivezette az izraelitákat Egyiptomból a pusztán át az Ígéret Földjére. Az átkelés a hatalmas tömeggel együtt is csak néhány hetet kellett volna, hogy igénybe vegyen, mégis 40 évükbe telt.
Mi tartott nekik ennyi ideig? 40 évig csak körbe-körbe járkáltak. Isten egyik próbatételt állította eléjük a másik után, miközben azt kérdezgette tőlük: „Bíztok bennem?” Hét próbatételen kellett átesniük. Valahányszor elbuktak a próbán, Isten visszaküldte őket egy újabb körre a pusztába. De abba a pusztaságba sem kerültek véletlenül. A pusztában való időzésnek mindig célja van.
Néhányan közületek most is a pusztában vesztegelnek. Emlékezzetek rá: az Ígéret Földjére a pusztaságon át visz az út. Keresztül kell menned a várakozás időszakán. Végig kell menned a sivatagon, át kell vészelned a szárazság idejét.
Célja van annak, hogy a pusztában időzöl. Mialatt pedig várakozol, számba kell venned a leckéket, melyeket tanulsz.
4 Mózes 33:2-ben azt olvassuk, hogy „Mózes az Úr utasítására feljegyzéseket készített haladásuk menetéről.” (NLT fordítás)
A Biblia azt is írja, hogy „Emlékezzetek ma arra, amit az Úrtól tanultatok a vele való megtapasztalásaitok által.” (5 Mózes 11:2, TEV fordítás)
Te vezetsz írásos naplót a keresztyén életutadban bejárt fejlődésed állomásairól? Mindent feljegyzel? Állj neki naplót vezetni, amíg várakozásban vagy. Ám ez ne hagyományos értelemben vett eseménynapló legyen, hanem olyan írásgyűjtemény, mely a tanulóleckéidet foglalja össze.
Életem parkoló pályáin időzve megtanultam, hogy apró leckék kövezik ki a nagy sikerek útját. Az a néhány legapróbb kis tanulólecke, melyet eseménytelen, depressziós és kedvetlen időszakaimban tapasztaltam meg, vált aztán életem nagy sikereinek zálogává. Apró leckék nyitnak utat a nagy sikereknek. Úgyhogy le kell írnod őket.
A Zsoltárok 119:33 kiváló imádság, ha a pusztában vagy, és Isten szabadítására vársz:„Atyám, taníts meg törvényed által élnem az életem, hogy kijárhassam az iskolát.” (MSG fordítás) Hogy ne bolyongjak céltalanul. Taníts meg arra, hogy hogyan éljek, hogy minél hamarabb túljussak mindezen. Nem akarok 40 évig itt vesztegelni. Nem akarok körbe-körbe keringeni. Tanítsd meg nekem az életre szóló leckéket, hogy ösvényeden maradva növekedhessek lelki érettségben.
Beszéljetek róla:

• Miért esik annyira nehezünkre várakozni?
• Milyen tanulsággal szolgáltak számodra életed várakozással telt szakaszai?
• Miért fontos emlékezni tudni arra, hogyan gondoskodott rólad Isten a pusztában?
  

*(Daily Hope by Rick Warren, 2016.01.22.)

A nagylelkű emberek boldog emberek

Posted: 27 Jan 2016 06:00 PM PST „Nagyobb boldogság adni, mint kapni.” (Apostolok Cselekedete 20:35b, TEV fordítás)  Jézus azt mondta az Apostolok Cselekedete 20:35-ben, hogy „Nagyobb boldogság adni, mint kapni.”(TEV fordítás) A nagylelkűség boldogabbá tesz. Ezt mindenki tudja! Egyedül azok nem tudják, akik nem nagylelkűek. Amikor még gyermek voltam, a karácsony nem arról szólt, hogy mit vettem másoknak. Sokkal inkább arról, hogy mit kaptam. Gyerekként minden örömöm abból fakadt, hogy milyen ajándékokat kaptam, nem abból, hogy miket adtam másoknak. Ez azonban már régen volt. Éretlen voltam és én-központú, mint általában a gyerekek. Ma már nagypapa vagyok. A karácsony már nem arról szól, hogy milyen ajándékokat kapok. Sokkal inkább az tölt el örömmel, amikor nézhetem, hogy hogyan bontják ki a csomagokat azok az emberek, akiket megajándékoztam. Miért? Azért, mert felnőttem. Megszűntem én-központúnak lenni, már nem körülöttem forog a világ. Ezt hívják érettségnek. Sajnos néhány ember sohasem nő fel és még 80 éves korukban is minden róluk szól és arról, hogy mit tudnak mindenből maguk számára kihozni. Sosem ismerték meg a nagylelkűség örömét. Ne legyél ilyen! Légy nagylelkű az időddel, a pénzeddel, a tapasztalataiddal és a szíveddel. Ha elkezded gyakorolni a nagylelkűséget, akkor túlcsordulsz majd örömmel. Beszéljetek róla: Gondolj a legnagylelkűbb emberre, akit ismersz. Milyen viselkedése sugallja azt a számodra, hogy ő valóban nagylelkű? Voltál már valaha úgy nagylelkű, hogy arról senki sem tudott? Milyen hatása volt ennek rád? Hogyan lehetsz a tapasztalataiddal nagylelkű? *(Daily Hope by Rick Warren, 2016.01.21.)

Minél többet adsz, annál nagyobb befolyással leszel a környezetedre

Posted: 26 Jan 2016 06:00 PM PST "Bőven adakozik a szegényeknek, igazsága örökre megmarad, hatalma dicsőségesen emelkedik." (Zsoltárok 112:9) A nagylelkűség kiterjeszti a befolyásodat. Minél nagylelkűbbé válsz, annál nagyobb befolyással bírsz majd. A befolyás mértéke nem abból ered, hogy mit kapsz az életben. A befolyás abból ered, hogy mit adsz és minél többet adsz, annál nagyobb befolyással bírsz majd. A Bibliában, a Példabeszédek 11:24-ben azt olvassuk, hogy "A nagylelkűek világa egyre nagyobb és nagyobb lesz, a fösvényeké pedig egyre kisebb és kisebb." (MSG fordítás) Negyven évvel ezelőtt, amikor Kay és én összeházasodtunk, 10%-ot kezdtünk el adakozni. A házasságunk első évének végére ezt megemeltük 11%-ra. A második év végére már 12%-ra emeltük. A haramadik év végére pedig 13%-ra emeltük. A 40 év alatt minden évben - még a szűkösebb években is - emeltünk egy kicsit a tized összegén. Miért? Mert azt akartam, hogy a szívem minden évben egy kicsit nagyobbra nőjön. Még inkább olyanná akartam válni, mint Jézus. Áldott akartam lenni. Szent akartam lenni. Nem azért tettük, hogy ezzel felvágjunk. Sőt, igazából több mint 25 évig ezt senkinek nem is említettem. Minden évben csendben növeltük a tizedünket egészen addig, amíg 10 évvel ezelőtt elkezdtük a jövedelmünk 91%-át eladakozni és csak a maradék 9%-ból élni. Azért csináljuk, mert Istennél többet semmiképpen sem adhatunk, és ahogy többet adakoztam, nagyobb hatással kezdtem lenni a környezetemre. Isten azt akarja, hogy a te életedben is ez történjen. Hogy állsz a nagylelkűséggel? Beszéljetek róla: Miért fontos az, hogy a kis dolgok terén ugyanúgy hűséges legyél Istenhez, mint a nagyokban? Hogy állsz az adakozással (a 10% Istennek való odaszánásával)? Hogyan vezetett téged Isten a minél nagyobb adakozásban? Mi volt rá a válaszod? Milyen hatással szeretnél lenni a környezetedre, a közösségedre és a világra? Mit tehetsz azért, hogy megmutasd Istennek, hogy rád bízhatja ezt a felelősséget? *(Daily Hope by Rick Warren, 2016.01.20.)

A jelentőséged a szolgálatodból fakad

"Mindannyian ajándékot kaptatok, amellyel szolgálhattok egymásnak. Legyetek hűséges szolgák, akik Isten különféle kegyelmi ajándékaival szolgálnak." (1 Péter 4:10, NCV fordítás) Ahhoz, hogy megtapasztalhasd az életed jelentőségét, szolgálnod kell másokat. A szolgálat annyit jelent, hogy jót teszel másokkal. A jelentőség nem a pozíciódból fakad, nem abból, hogy mi díszíti a kocsid motorháztetőjét, vagy, hogy milyen logót viselsz a pólódon. Nem a fizetésedtől leszel jelentős, nem is a szextől. A jelentőség a szolgálatból fakad. Akkor nyersz jelentőséget, amikor elkezdesz másokkal jobban törődni, mint saját magaddal és amikor feladod az életedet. Nem lehetsz egyszerre önző és jelentős. A Bibliában, 1 Péter 4:10-ben azt olvassuk, hogy "Mindannyian ajándékot kaptatok, amellyel szolgálhattok egymásnak. Legyetek hűséges szolgák, akik Isten különféle kegyelmi ajándékaival szolgálnak." (NCV fordítás) Az adottságaid, melyeket Istentől kaptál, nem csak a te hasznodra vannak. Isten azért adta azokat neked, hogy szolgálj velük a körülötted élő emberek felé. Jelentőségre teremttettél, és ezt a jelentőséget akkor fedezed fel, ha ajándékaiddal, adottságaiddal, képességeiddel más embereket kezdesz szolgálni. A Prédikátor 4:9-12 azt mondja: "Két ember jobb, mint egy, mert ha együtt dolgoznak, többet elvégeznek. Ha egyikük elesik, a másik felsegíti. Rossz annak az embernek, aki egyedül van, mert ha elesik, nincs, aki felsegítse. Ha ketten egymás mellett fekszenek, megmelegítik egymást, de az egyedül alvót nincs, ki megmelegítse. Az ellenség leteríthet valakit, aki egyedül van, de két ember megvédi egymást. A hármas fonálból fonott kötelet nehéz elszakítani." (NCV fordítás) Nem arra teremttettél, hogy egyedül szolgáld az Urat, hanem arra, hogy közösségben szolgálj. Isten úgy alkotott, hogy családban, kiscsoportban, gyülekezetben szolgáld Őt. Úgy vagy megteremtve, hogy kapcsolatokban élve szolgálj. Együtt jobbak vagyunk! Beszéljetek róla: Milyen adottságokat kaptál Istentől? Hogyan használod az ajándékaidat, adottságaidat a mások felé való szolgálatban? Miben különbözik a jelentőségnek ez a definíciója attól, amit a világ használ? *(Daily Hope by Rick Warren, 2016.01.19.)

Kapcsolatok által ismered meg a célodat

Posted: 23 Jan 2016 06:00 PM PST “Olyanok vagyunk, mint a test különböző tagjai. A maga szerepét mindegyik a test egészében találja meg, nem fordítva... Mindannyian az Ő testének tagjaként találjuk meg a célunkat és szerepünket. De levágott ujjként vagy lábujjként nem sokat érnénk, igaz?" (Róma 12,4-5 MSG fordítás) Csak kapcsolatokban tanuljuk meg igazán, hogy kik vagyunk. Egyedül közösségben ismerjük meg a valódi identitásunkat. Magadtól sosem fogod megtudni, hogy ki is vagy igazából. Egyedül a kapcsolatokból tudhatod meg. Ez azt jelenti, hogy be kell kapcsolódnod egy közösséghez. Ha születésedtől felnőttkorodig egyedül éltél volna, fogalmad sem lenne arról, hogy kicsoda vagy micsoda is vagy. Azt sem tudnád, hogy emberi lény vagy. Ezt csak onnan tudod, hogy kapcsolatban vagy más emberekkel. Úgy ismered meg az identitásod, hogy kapcsolatban van másokkal. A Biblia azt írja, hogy kapcsolatban kell lennünk Isten családjával, Krisztus Testével: ““Olyanok vagyunk, mint a test különböző tagjai. A maga szerepét mindegyik a test egészében találja meg, nem fordítva... Mindannyian az Ő testének tagjaként találjuk meg a célunkat és szerepünket. De levágott ujjként vagy lábujjként nem sokat érnénk, igaz?" (Róma 12,4-5 MSG fordítás). A fülem csak úgy működik, és tölti be a feladatát, hogy kapcsolatban van a testtel. Ha a fülem le lenne vágva, és a földön heverne, ugyan milyen értéke lenne? Semmilyen, mert nem hallana semmit. Ugyanígy van az orrommal és a szememmel is: ha nincsenek kapcsolatban a testemmel, mi az értelmük? Semmi, mert önmagukban nem tudnak sem érezni, sem látni. Hasonlóképpen, ha nem vagy kapcsolatban az Egyházzal, akkor nem tudod megismerni az életed értelmét. Nem fogod megtudni a feladatodat és a szerepedet. Nem fogod ismerni az értékedet. Az értéked, a hasznod, a célod és az identitásod nyilvánvalóvá válik a Krisztus Testével, az Egyházzal való kapcsolatban. Beszéljetek róla: Miért akarja Isten, hogy az Egyház ilyen nagy szerepet játsszon személyes céljainkban? Milyen lehetőségeid vannak kapcsolódni másokhoz a gyülekezetedben? Szerinted egy hiteles közösség miért vonzó a nem hívők számára? *(Daily Hope by Rick Warren, 2016.01.17)

A dicsőítés megújítja erődet

Posted: 22 Jan 2016 06:00 PM PST "Dicsérjétek az Urat örömmel, jöjjetek elé örömteli énekkel!" (Zsoltárok 100:2 NLT fordítás, 2. kiadás) Hited megerősödéséhez szükséged van arra, hogy másokkal közösen dicsérd az Urat. A dicsőítés Istenért van, de számodra is nagyon sok áldást hordoz. A közös dicsőítés két legnagyobb nyeresége, hogy megújítja hitedet, és helyreállítja örömödet. Az Ézsaiás 40:31-ben ezt olvassuk: "De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el." Hányszor volt olyan, hogy vasárnap reggel úgy keltél, hogy: "Annyira fáradt vagyok. Tényleg nincs erőm elmenni a gyülekezetbe", aztán amikor mégis elmentél, és dicsőítetted az Urat, megteltél erővel? Ez azért van, mert a dicsőítés megújít. Megerősít. Megerősíti hitedet. Abból nem fogsz erőt nyerni, hogy golfot nézel a tévében. Attól csak egyre lustább leszel. Ha viszont más hívőkkel együtt dicsőíted Istent, megújulsz. Lelkipásztorként néha úgy érzem magam, mint az edző a "Rocky" c. boxfilmben. Rocky kint van a küzdőtéren, szívét-lelkét beleadja, és éppen laposra verik. Megszólal a csengő. "Hála Istennek" - mondja, és leül a küzdőtér sarkába. Ekkor jön az edző, és azt mondja: "Jól csinálod." Ráönt egy kis vizet, vállon veregeti, és így szól: " Most pedig gyerünk vissza!" Néha úgy érzem, én is ezt teszem vasárnapról vasárnapra a gyülekezetemben. Elmondom nekik: "Nagyszerű munkát végeztek. Most pedig gyerünk vissza! Meg tudjátok csinálni!" De nem én vagyok az, aki megújitja erejüket. Hanem Isten Igéje. A zene, az imádság és a közös dicsőítés a többi hívővel. Ezt mondja a Biblia a Zsoltárok 100:2-ben: "Dicsérjétek az Urat örömmel, jöjjetek elé örömteli énekkel!" (NLT fordítás, 2. kiadás) Azt gondolom, hogy örömünket kell lelnünk abban, hogy gyülekezetbe járunk. Ez talán furcsán hangzik számodra, mert nem így nőttünk fel, vagy mert nem így érzed magad abban a gyülekezetben, ahová jársz. De a Biblia azt mondja, hogy dicsérjük az Urat örömmel - nem unottan, szomorúan, mérgesen, vagy kötelességből. Örömmel kellene énekelned a gyülekezetben! A gyülekezetnek hatással kellene lennie rád. A dicsőítésnek meg kellene újítania hitedet, és helyreállítania örömödet. "Örülök, ha ezt mondják nekem: Az ÚR házába megyünk!" (Zsoltárok 122:1) Beszéljetek róla: Mit gondolsz általában a gyülekezetbe járásról? Mi késztet arra, hogy elmenj a gyülekezetbe? Ha nem tetszik a gyülekezetedben a dicsőítés, mit gondolsz, mit szeretne Isten, hogy reagálj erre? Mit gondolsz, örömteli dolog gyülekezetbe járni? Ha nem, szerinted a gyülekezet miatt, vagy miattad van ez?  *(Daily Hope by Rick Warren, 2016.01.16)

Hitben haladj előre, ne az érzéseid alapján

Posted: 21 Jan 2016 06:00 PM PST

"Akik könnyhullatással vetnek, hangos örömkiáltásokkal fognak aratni. Sírnak, amikor a vetőmagot viszik, de énekelni fognak, amikor visszatérnek az aratásból." (Zsoltárok 126:5-6, NLT fordítás, második kiadás)

Hit által kell vetned, nem az érzéseid alapján.
Azt gondolod, hogy a földműves minden nap úgy ébred, hogy alig várja, hogy kimehessen dolgozni a földjére? Nem. Ez nagyon kemény munka! De ha csak akkor dolgozna, amikor kedve van hozzá, nem sok ereményt látna. Lehet, hogy nincs kedve korán kelni. Lehet, hogy nem akar kimenni aratni, vetni vagy gyomlálni. Mégis megteszi.
Hadd áruljak el valamit: nincs mindig kedvem kedvesnek lenni. Utálom beismerni, de így van. Néha zsémbes, nyűgös akarok lenni. Néha szeretném azt mondani: „Hagyjatok békén!” Nincs mindig ínyemre, hogy barátságos, szívélyes legyek, hogy nagylelkű legyek, hogy reményt adjak az embereknek. Nem mindig van kedvem prédikálni.
De nem az érzéseim, hanem a hitem szerint élek. Néha fáradtan vetek, néha zaklatottan, néha kikészülten, néha mélységes-mély fájdalomal telve. Érzéseim ellenére hitben megyek előre, és várom, hogy Isten cselekedjen.
Legutóbb, mikor közeledett a fiam halálának évfordulója, egyáltalán nem volt kedvem gyülekezetbe menni. Húsvét körül történt, és a feltámadást inkább otthon ünnepeltem volna a feleségemmel, az Úrral, a gyerekeimmel, és csak szerettem volna túl lenni azon a napon.
Sokat sírtam azon a héten, és mint ígéretet, kértem, követeltem a Zsoltárok 126:5-6 verseit: "Akik könnyhullatással vetnek, hangos örömkiáltásokkal fognak aratni. Sírnak, amikor a vetőmagot viszik, de énekelni fognak, amikor visszatérnek az aratásból." (NLT fordítás, második kiadás)
És tudjátok, mi történt? 14 húsvéti szolgálatban vetettem a magokat, és Isten aratást adott: 2604 ember jött Krisztushoz. Akik könnyhullatással vetnek, örömmel aratnak. Ezek az emberek mindannyian ott lesznek a mennyben, mert nem az érzéseim, hanem a hitem szerint cselekedtem.
Isten néha arra hív, hogy hozz áldozatot – a pénzeddel, az időddel, a képességeiddel, vagy akár az életeddel. Lehet, hogy legszívesebben azt mondanád: "hát, ehhez nincs kedvem". De ha így teszel, elszalasztod az áldást, amit Isten rajtad keresztül akar adni..
Vess hit által, ne az érzéseid alapján.
Beszéljetek róla

• Életed nagyobb részét az érzéseid szerint éled? Szerinted miért könnyű így élni?
• Hogy nézne ki az életed, ha hitből élnél? Min változtatnál?
• Milyen áldozatot kér Isten tőled, ami megköveteli, hogy hit által vess?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2016.01.15.)

Ültess áhítatosságot a következő generációkba!

Posted: 18 Jan 2016 06:00 PM PST „Én elküldtelek titeket, hogy azt arassátok, amiért nem ti fáradtatok: mások fáradoztak érte, ti pedig az ő munkájukba álltatok be." (János 4:38, NLT fordítás, második kiadás) Néhány évvel ezelőtt a PBS készített egy sorozatot híres amerikai személyek családtörténetéről. Szerették volna, ha ebben egy pásztor is részt vesz, így felkértek engem. DNS mintát vettek a számból, amivel aztán visszakövették a családfámat ezer évre visszamenőleg. Ugyan az nem derült ki, hogy királyok leszármazottja lennék, de mindenféle érdekes dolgot találtak, amit aztán egy műsorba sűrítettek. Az egyik dolog, amit felfedeztek az volt, hogy elég sok Istenhívő elődöm van. Nagyszülők, és dédnagyszülők, és sokan mások, akik imádkoztak gyermekeik gyermekeiért – ennek most élvezhetem minden előnyét és áldását. Látom az áldásokat az életemben, mert voltak a családomban olyanok, akik szerették Istent, és imádkoztak a jövő generációkért. Tudom, sokan talán azt mondják, ,,Nekem nem volt ilyen családom, de szeretnék egy ilyen örökséget.” Légy te a kezdete! Kezdd a családoddal! Eldöntheted, hogy a te családnevedet viselő, eljövendő generációk áldottak lesznek, mert te az áhítatosság magjait plántáltad. Ha ezt teszed, azok az emberek, akik a te családfádhoz tartoznak majd, áldás lesz az örökségük. Jót és rosszat is aratsz a múltadból, mivel nem csak te plántálsz. Nagyon komolyan kell venned a döntéseid, mert az életed hatással lesz az elkövetkezendő generációkra is. A múltat nem irányíthatod, de megszakíthatod a fájdalom, a bántás, és gonoszság láncait a jelenben. Létrehozhatsz egy áhítatos örökséget, azáltal, hogy az imádság, a szeretet, a nagylelkűség és a hit magjait plántálod. Jézus ezt mondta a János 4:38-ban: „Én elküldtelek titeket, hogy azt arassátok, amiért nem ti fáradtatok: mások fáradoztak érte, ti pedig az ő munkájukba álltatok be." (NLT második kiadás) Beszéljetek róla: Milyen hatással volt az életedre a családi örökséged? Milyen általad plántált dolgokból szeretnéd, ha profitálnának az unokáid és dédunokáid? Miért kell imádkoznod a családod következő generációjáért? *(Daily Hope by Rick Warren, 2016.01.12.)

Mit kaphatsz Istentől, ha adsz?

Posted: 17 Jan 2016 06:00 PM PST „Adjatok, és adatik nektek. Sokat kaptok! A kezeitekbe öntik majd de többet mint amennyit meg tudtok fogni. Annyit kaptok majd, hogy az öletekbe fog ömleni. Ahogy másoknak adtok, Isten úgy fog nektek is adni.” (Lukács 6:38, ICB fordítás) Ha szeretnél gazdagon aratni, először bőségesen hitet kell vetned. Feleségem, Kay, és én már több százszor támaszkodtunk erre az elvre. Bevételünk 91 százalékát eladakozzuk, a maradék 9-ből élünk meg. Negyven évvel ezelőtt még csak 10 százalékot adományoztunk oda, ez idő alatt sikerült így megemelni. Élő példája vagyok annak, hogysosem lehetséges Istennél többet adni. Ugyan negyven éve próbálkozom, de mindig Ő nyer. Ahhoz, hogy hitben nagyvonalúan vess, Jézus két ígéretét kell szem előtt tartanod. Lukács 6:38 ezt írja: „Adjatok, és adatik nektek. Sokat kaptok! A kezeitekbe öntik majd de többet mint amennyit meg tudtok fogni. Annyit kaptok majd, hogy az öletekbe fog ömleni. Ahogy másoknak adtok, Isten úgy fog nektek is adni.” (Lukács 6:38, ICB fordítás) Ahogy másoknak adsz, úgy fog Isten adni neked. Ebben az életben kell elültetned a nagylelkűen a hit magvait, hogy az örök életben bőséggel arathass. Ráasául a Márk 10:29-30-ban Jézus garanciát vállal az őérte feladott javaidra. Jézus így szólt: "Nincs olyan, aki elhagyta házát vagy testvéreit, anyját vagy apját, gyermekeit vagy szántóföldjeit énértem és az evangéliumért, és ne kapna százannyit most ebben a világban... és a jövendő világban pedig örök életet." (ESV fordítás) Azt mondja Isten, hogy bármi, amit érte adsz fel, amit az ő országa érdekében feláldozol, százszorosan adatik majd vissza neked. El tudod képzelni, ez mennyit jelent? Ez 10,000 százalékos kamat. Ismersz brókert, aki ilyet garantálna? Csak Isten, és az ő Fia teszi ilyet. Hozzád hasonló emberekkel „kötnek üzletet” már 2000 éve! Ezek Isten ígéretei. Vagy bízol ezekben, vagy nem. De ha nem, hadd kérdezzem meg tőled a következőt: Azt miért hiszed el, hogy Jézus meg fog menteni, és a Mennybe kerülsz? Ugyanaz a Jézus ígérte mindkettőt.Miért van az, hogy néhány ember az örök életét rábízza Istenre, de a pénzügyeit nem? Csak úgy van értelme az egésznek, ha mindkét területen Istenre bízod magad, bőven vetsz, és aratsz. Beszéljetek róla: Milyen ajándékokat vársz Istentől? Hogyan lehetsz nagylelkű mások irányában? Milyen áldozatokat vár tőled Isten? Hogyan reagáltál? Mit jelent Isten ígéreteivel élni? * (Daily Hope by Rick Warren, 2016.01.11.)

Minden Őbenne - A Jelenések könyve

Posted: 17 Jan 2016 06:54 AM PST

Minden Őbenne - A Jelenések könyve

2016., 2. hét

Rick Joyner

Word for the Week / Heti Üzenet

A Jelenések könyvének nem az a rendeltetése, hogy titokzatos legyen, hanem az, hogy megértsék. A címe azt jelenti, hogy "ami ki van jelentve", és nem azt, hogy "ami el van rejtve". (A fordító megjegyzése: a "Jelenések könyve" angol elnevezése pontosabb, mint a magyar: a "Revelation" azt jelenti, hogy "kinyilatkoztatás", "kijelentés", ahogy az eredeti görög név ["apokalüpszisz"] is.)Mindenesetre leírok néhány alapvető kulcsot a megértéséhez. Ezek ugyanazok a kulcsok, amelyek az egész Bibliában olvasható kijelentések megértéséhez is kellenek. Az első ilyen kulccsal kezdjük a könyv tanulmányozását -- ami nem más, mint a Jelenések könyve első mondata:

"Ez Jézus Krisztus kinyilatkoztatása..."

A Jelenések könyve Jézus Krisztus kinyilatkoztatása; pont. Valószínűleg leginkább annak tudható be a nagy zűrzavar ezzel a könyvvel kapcsolatban, hogy az emberek inkább az antikrisztusról vagy a könyvben megprófétált eseményekről szóló kinyilatkoztatásnak szeretnék látni. Ezek is fontosak, de csak Jézus kinyilatkoztatásának a részeként. Mindent Őrajta keresztül kell néznünk, és nem a többi dolgon keresztül kellene akarnunk meglátni Őt.

Ahogy némelyek eltévednek az Élet Folyójától az azt tápláló mellékfolyók mentén, ugyanúgy sokan eltévednek ennek a könyvnek a fő kinyilatkoztatásától azáltal, hogy a mellékes dolgokat kezelik elsődlegesként. A mellékes témák között is vannak olyanok, amik csodálatosak, de ahogy Peter Lord barátunk szokta mondani: "Az a lényeg, hogy a lényeg maradjon a lényeg." Még ha arra is törekszünk, hogy megértsük az események sorrendjét és a gonosz különböző megmutatkozási formáit a Jelenések könyvében, mindezt ahhoz kapcsolódóan kell látnunk, hogy mik Isten végső céljai Krisztusban.

Ez nem csak ennek a könyvnek a megértéséhez ad kulcsot, hanem az egész Biblia megértéséhez, sőt, mindennek a megértéséhez. Ahogy a Kolossé 1:16-17 tanítja nekünk:

Mert benne teremtetett minden a mennyen és a földön, a láthatók és a láthatatlanok, akár trónusok, akár uralmak, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok: minden általa és reá nézve teremtetett. 

 

Ő előbb volt mindennél, és minden őbenne áll fenn.

Minden Őáltala és Őérte lett megteremtve. Minden Őbenne áll fenn. Ahogy a Biblia egyik legfontosabb szakasza is írja:

Mert úgy tetszett neki, hogy megismertesse velünk az ő akaratának titkát, amelyet kijelentett őbenne az idők teljességének arról a rendjéről, hogy a Krisztusban egybefoglal mindeneket, azt is, ami a mennyben, és azt is, ami a földön van. (Efézus 1:9-10)

Minden Jézusról szól. Ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük a teremtést és a történelem eseményeit, mindent ebből a szemszögből kell nézni. Minden összedolgozik Isten végső célja érdekében -- hogy mindent egybefoglaljon a Fiában.

A saját életünk megértéséhez is ezen a kulcson keresztül kell szemlélnünk. Az életünk során minden azért lett megengedve, hogy a Fiúhoz vezessen bennünket, és hogy Őbenne legyen összefoglalva az életünk. A Jelenésekben olvasható összes esemény ebbe az irányba mutat. Jézus az a lencse, akin keresztül kell néznünk mindent, hogy meg is értsük.

Akkor miért olvasható a Jelenések könyvében olyan sok minden az antikrisztusról és azokról a nagy gonoszságokról, amelyek a földre jönnek? Bármennyire rossznak látszanak, ezek is Isten végső céljához vezetnek -- az egyedül Jézusban található megváltáshoz, megbékéléshez és helyreállításhoz. A "bűn embere" nem más, mint az "ember bűne", egy személyben megtestesült formában. Ebben a látomásban láthatjuk meg a bűn és a lázadás végső következményét, amiből tudni fogjuk, hogy ez az, amit soha többé nem akarunk megtenni.

Hogy megértsük ezeket az időket, amelyekben most élünk, továbbra is Jézusra kell figyelnünk és arra, amit ő cselekszik. Tisztában kell lennünk a gonosz dolgokkal és az események kibontakozásával, de Isten munkáját még annál is jobban értenünk kell. Az összes gonoszság közepette is épül Isten városa. Ezért figyelünk jobban Őrá, mint az antikrisztusra és az összes gonoszságra. Pedig még ezek a dolgok is Jézus még nagyobb kinyilatkoztatása felé vezetnek, azáltal, hogy feltárják a bukott ember romlottságának a mélységét -- feltárva annak a mélységét, hogy mennyire szükségünk van a Megváltóra.

Végső soron a teljes emberi történelem is Isten egyik legnagyobb kinyilatkoztatása lesz -- ami feltárja az Ő kegyelmét, irgalmát, jóságát és szeretetének hatalmát a halál felett. Ez a Jánosnak adott "Kinyilatkoztatás könyve" annak az előrejelzése, hogy hogyan fognak kibontakozni Isten tervének a végső stádiumai.

A jövő héten a második nélkülözhetetlen kulccsal fogunk foglalkozni, amely a megértés érdekében szerepel János látomásának az elején. Utána pedig útnak indulunk, hogy lépésről lépésre bejárjuk a Jelenések könyvét.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Fordítás: Országh György

A te álmod, vagy Isten álma?

Posted: 15 Jan 2016 06:00 PM PST „Ha megpróbálsz ragaszkodni életedhez, elveszíted azt. Ám ha feladod az életed énértem és a Jó Hírért, megmented azt." (Márk 8:35, NLT fordítás) Honnan tudod, hogy a saját álmodért élsz, vagy Isten álmáért? Lehet, hogy azt hiszed, Isten azért teremtett , hogy felkelj, dolgozni indulj, haza menj, TV-t nézz, aludj, pénzt  keress, nyugdíjba menj és meghalj. Tényleg ezért teremtett volna? Azt hiszed, ez minden, amiért Isten ide, a Földre helyezett? Ha az életedre vonatkozó álmod és terved igazán Istentől való, akkor az valahogyan kapcsolódni fog az ő egyházával és a világgal kapcsolatos tervéhez. Miért adna Isten neked egy én-központú álmot, ami nem függ össze azzal, amit ő akar véghezvinni a világon? Ő használni akar téged az álma és a terve megvalósításához. És mi Isten nagy, átfogó terve? Isten először is egy családot akar létre hozni, és abba családtagokat gyűjt minden nemzetségből, minden törzsből, minden nyelvterületről és minden népcsoportból. Amikor mindenki - akiről tudja, hogy egyszer családtag lesz - a család részévé válik, akkor Isten terve megvalósul és lezárul. És utána átlépünk majd a második fázisba, ami az örökkévalóság. Istennek ez a nagy terve. Még mielőtt Jézus visszatért volna a mennybe a feltámadása után, egy nagy látást és egy nagy álmot adott a tanítványoknak. Ezt nevezzük "a nagy küldetésnek", ami a következő: „Menjetek és tegyetek tanítvánnyá minden nemzetet, kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Tanítsátok arra az új tanítványokat, hogy engedelmeskedjenek a parancsolatoknak, amelyeket én adtam nektek. És legyetek biztosak benne: veletek vagyok mindig, még a kor végéig is.” (Máté 28:19-20, NLT ford.) A nagy küldetés a te elhívásod is. Isten már 2000 esztendeje építi a családját, így mára már 2,3 milliárd ember tagja annak. Az egyház hatalmasabb, mint Kína és India együttvéve. Nincs más, ami nagyobb lenne ezen a bolygón. Miért? Mert Isten alkotta. Ez az egész történelemnek a célja. Amikor tehát Isten ad neked egy álmot vagy egy tervet az életedre vonatkozóan, az valamiképp kapcsolódni fog az ő nagy és átfogó tervéhez - az ő egyháza növekedéséhez, az ő királysága kiterjedéséhez, és az ő családja építéséhez. És majd amikor Isten terve megvalósul és lezárul, akkor mi mindannyian a mennybe jutunk. Nem azért helyezett Isten ide, a Földre, hogy öncélúan élj. Kérd Istent, mutassa meg neked az életedre szóló álmát, hogy részese lehess a legnagyobb, a legjobb és a legfontosabb történetnek. „Ha megpróbálsz ragaszkodni az életedhez, elveszíted azt. Ám ha feladod az életed énértem és a Jó Hírért, megmented azt.” (Márk 8:35) Beszéljetek róla Milyen álmaid vannak az életedre vonatkozóan? Hogyan járulnak hozzá az álmaid ahhoz, hogy Isten királysága kiterjedjen itt a Földön? Miért fontos, hogy legyenek céljaink? *(Daily Hope by Rick Warren, 2016.01.09.)

Smith Wigglesworth - Jézus nevének ereje 4.

Péter és János tehetetlenek és tanulatlanok voltak; nem volt iskolázottságuk. De Jézussal voltak. Jézus neve erejének gyönyörű kinyilatkoztatását kapták. Továbbadták a kenyeret és a halakat, amit Jézus megsokasított. Vele együtt ültek asztalhoz és János sokszor látta az arcát. Pétert sokszor intette, de Jézus ez által a szeretetét mutatta meg iránta. Jézus szerette Pétert, az önző Pétert. Ó, Ő csodálatosan tud szeretni! Én is önző voltam, féktelen temperamentumom volt. De Ő türelmes volt irántam. Itt vagyok, hogy megmondjam nektek, hogy Jézus nevében erő van, – erő, mely mindenkit meg tud változtatni, meg tud gyógyítani. Ha úgy nézed, mint Isten Bárányát, Isten szeretett Fiát, akire az Atya rátette minden bűnünket és gonoszságunkat, ha felismered, hogy Jézus megfizette megváltásunkért az árat, hogy mi szabadok legyünk, be tudsz jutni a megváltás csodálatosan megvásárolt örökségébe, az élet és erő örökségébe.

Szegény Péter és szegény János! Nem volt pénzük, de volt hitük, a Szent Szellem ereje az övék volt. Isten az övék volt. Isten a tied lehet, ha ezen kívül más tulajdonod nincs is. Még akkor is a tied lehet Isten, ha elvesztetted a becsületedet. Láttam, hogy a legrosszabb embereket is megmentette az Úr, ereje által.

Egy napon Jézus nevéről prédikáltam. A lámpaoszlophoz támaszkodva egy ember hallgatta. Lámpaoszlop kellett neki, hogy a lábán meg tudjon állni. Mikor befejeztük az utcai összejövetelt, az ember még mindig az oszlopnak támaszkodott. Megkérdeztem: „Maga beteg?” Megmutatta a kezét, és a köpenyege alatt egy tőrt láttam. Elmondta, hogy útban volt, hogy megölje hűtlen feleségét. De mikor hallotta, hogy Jézus nevéről prédikálok, nem tudott továbbmenni, és most nem tud mit csinálni. Azt mondtam neki: „Térdeljen le!” Ott, az utcán, mialatt az emberek fel és alá járkáltak, megtalálta egy bűnös a Megváltóját.

Hazavittem és új ruhát adtam neki. Ebben az emberben láttam valamit, amit Isten használni tudna. Másnap reggel azt mondta nekem: „Isten megmutatta nekem Jézust. Tudom, hogy minden Jézusra van helyezve”. Némi pénzt adtam neki, és nemsokára kis háza volt. Hűtlen felesége egy másik emberrel élt együtt, de szeretett volna visszatérni az új házba, amit a férje neki készített. Visszajött, és ahol azelőtt gyűlölet és ellenségeskedés volt, a szeretet mindent megváltoztatott. Isten felhasználta ezt az embert szolgájának ott, ahová csak ment. Mindenhol van erő Jézus nevében. Isten a legeldugottabb sarokban is meg tud menteni.

Eszembe jut egy összejövetel, amit Stockholmban tartottunk, amire életem végéig emlékezni fogok. Ott volt egy otthon a gyógyíthatatlanok számára. Egy embert elhoztak az összejövetelre. Béna volt és egész testében reszketett. Két férfi hozta előre. Háromezer ember volt jelen. Ekkor Isten ereje hullott rá, amikor Jézus nevében megkentem. Abban a pillanatban, mikor megérintettem, eldobta a mankóit és Jézus nevében járni kezdett. Lement a lépcsőn és körbejárt az egész nagy teremben, ezernyi ember szeme láttára. 

Semmi sincs Isten akarata nélkül. Mindent meg fog tenni, ha hinni fogsz. Valaki megkérdezte: „Akarsz a gyógyíthatatlanok otthonába menni?” A pihenőnapomon odavittek. Egy nagy folyosóra vitték a betegeket és egy órán belül az Úr húszat meggyógyított közülük. Jézus neve csodálatos. Péternek és Jánosnak sejtelme sem volt arról, ami ez által a név által megtörténhet, a béna se tudta, de hitük volt azt mondani: „A Názáreti Jézus nevében kelj fel és járj!” Mikor Péter a kezénél fogva felemelte, lábai és csontjai megerősödtek. Járt, ugrált és dicsérte Istent a templomban. Isten tőled még többet akar látni. Hogyan történhet ez meg? – Az Ő neve által, az Ö nevében való hit által, a hit által, ami általa jön.

A fordítást az Evangéliumi Kiadónak köszönhetjük.

A kétség a képzelet ellensége

Posted: 14 Jan 2016 06:00 PM PST „Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek, és meg is kapja. De amikor kér, hinnie kell, és nem szabad kételkednie, mert aki kételkedik, az olyan, mint a tenger hulláma, a szél ide-oda fújja és dobálja. Az ilyen ember ne várja, hogy bármit is kaphat az Úrtól.” (Jakab 1:5-7, NIV fordítás) A kétség és a kételkedés a képzelet ellensége. Amikor még gyerek voltál, fantasztikus képzelőerőd volt. De ahogy felnőttél, egyre inkább "berozsdásodott". Már nem képzeled el, hogy milyen lenne, ha bizonyos dolgok másképp lennének, ehelyett inkább elkezdted úgy elfogadni őket, amilyenek. Beletörődtél a status quo-ba -  hogy a latin kifejezést használjam -, vagyis abba a kusza összevisszaságba, amiben vagy. A kétség és a félelem kioltja azt, amit Isten szeretne tenni az életedben. A képzelethez bátorságra van szükség. Tudod, hogy a legtöbb ember miért nem mer álmodozni és elképzelni dolgokat? Azért, mert félnek a bukástól. A bátorság az, amikor azt tesszük, amitől a legjobban félünk. Ha nem félsz semmitől, nincs szükséged bátorságra. Az a bátorság, amikor halálra ijedten azt mondod, hogy „ezt akkor is megteszem”. Minden jó dologtól, amit itt a Saddleback Gyülekezetben csináltunk, először én is halálra voltam ijedve. De azt mondtam, hogy akkor is megcsináljuk. Miért? Azért, mert nem engedem, hogy a félelem uralja az életemet. Ezért bár néha remegve, de akkor is megyek előre. A bátorság az, amikor félsz ugyan, de a helyes dolgot teszed. Talán azon tűnődsz, hogy meg kellene várnod, amíg minden kétséged elmúlik. Nem, a félelmeid ellenére is cselekedned kell. Ne törődj a bizonytalanság érzéssel, amit érzel, csak menj tovább előre. A Jakab 1:5-7 ezt mondja: „Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek, és meg is kapja. De amikor kér, hinnie kell, és nem szabad kételkednie, mert aki kételkedik, az olyan, mint a tenger hulláma, a szél ide-oda fújja és dobálja. Az ilyen ember ne várja, hogy bármit is kaphat az Úrtól.” (NIV fordítás) A képzeletedet vagy a félelem fogja irányítani, vagy a hit. Ezt te döntöd el. Ha hagyod, hogy a képzeletedet a félelem irányítsa, akkor állandóan zaklatott, stresszes és gondterhelt leszel, és egy szánalmas életet fogsz élni. Inkább dönts úgy, hogy nem engeded, hogy a félelem legyen úrrá az életeden. Engedd, hogy a hited domináljon! Bízz Istenben, és akkor tovább tudsz menni hitben.  Engedd, hogy betöltse a képzeletedet a reménység és a jó dolgok várása, mert Istennel minden lehetséges. Beszéljetek róla: Mi az a nagy dolog, amiről úgy gondolod, hogy Isten véghez akarja vinni az életedben, azonban a kétségeid megakadályozták ezt eddig? Félnél teljesen megnyitni az elmédet és az életedet Isten előtt, hogy tegyen bármit azzal?  Miért igen, vagy miért nem? Amikor kérsz Istentől valamit imában, miért akarja azt, hogy higgyél abban, hogy ő válaszol? *(Daily Hope by Rick Warren, 2016.01.08.)

A hithez szükség van képzelőerőre

Posted: 13 Jan 2016 06:00 PM PST "Tekintetünket állandóan olyan dolgokon tartjuk, amelyeket nem lehet látni. Mert azok a dolgok, amiket most látunk, hamarosan elmúlnak, azonban azok a dolgok, amiket nem látunk, örökké megmaradnak." (2Korinthus 4:18 - NLT fordítás) Amikor nem látsz valamit fizikai valóságában, akkor azt el kell képzelned. A képzelőerő elengedhetetlen a hitben járáshoz. A Zsidókhoz írt levél 11:1 ezt mondja: "A hit bizalom, hogy amit remélünk, az meg fog történni; bizonyosságot ad számunkra azokról a dolgokról, amelyeket nem látunk." (NLT ford.) A hit az, amikor valamit remélünk, és tudjuk, hogy az meglesz. De ahhoz, hogy remélni tudj valamit, először el kell képzelned. A Zsidókhoz írt levél 11. része a bibliai "Hírességek Csarnoka". Amikor végigolvasod a hit-hősökről szóló történeteket, rájössz, hogy mindannyian azért váltak a hit hőseivé, mert használták a képzelőerejüket. Például, Isten a következőt mondta Ábrahámnak: "Kilencven éves vagy, és nincsenek gyermekeid. Én azonban megváltoztatom a neved Abrámról Ábrahámra, ami azt jelenti: nagy nemzet atyja." Azt mondta Ábrahámnak, hogy menjen ki este és számolja meg a csillagokat, mert annyi unokája és dédunokája lesz. És ők ma Izrael népe. Mit tesz Isten akkor, amikor azt kéri Ábrahámtól, hogy számolja meg a csillagokat? Ráveszi arra, hogy használja a képzelőerejét. Azt mondja neki, hogy "szeretném, ha elképzelnéd és magad előtt látnád, amit az életedben teszek." A Biblia azt mondja a 2Korinthus 4:18-ban: "Tekintetünket állandóan olyan dolgokon tartjuk, amelyeket nem lehet látni. Mert azok a dolgok, amiket most látunk, hamarosan elmúlnak, azonban azok a dolgok, amiket nem látunk, örökké megmaradnak." Nem láthatod az Atyát, a Fiút és a Szent Szellemet, de ők örökké megmaradnak. Nem láthatod a saját lelkedet, de az is örökké megmarad. A Biblia azt mondja, hogy a maradandó dolgokra kell koncentrálnod - azokra a dolgokra, amiket nem láthatsz most a szemeiddel. És hogyan tudsz arra fókuszálni, amit nem látsz? Úgy, hogy használod a képzeleted. A képzeleted alakítja az életed. Ahhoz, hogy hitben járj, elengedhetetlenül fontos. Beszéljetek róla: Hogyan segít a képzeleted abban, hogy megértsd, amit olvasol a Bibliában, és emlékezz is rá? Nehéz a képzeletedet használni, amikor a hitről van szó? Mit gondolsz, miért van ez? Mondd el, milyen kép él az elmédben, illetve a képzeletedben a hited néhány alapvető elemével kapcsolatban. Milyen kép él benned például a Szent Szellemről, a Mennyről vagy Isten akaratáról. Minek a hatására formálódik egy bennünk keletkező kép? *(Daily Hope by Rick Warren, 2016.01.07.)

Derek Prince - A varázslás 3.

Apostolok Cselekedetei 8,5-7. És Filep lemenvén Samária városába, prédikálja vala nékik a Krisztust. A sokaság pedig egy szívvel-lélekkel figyelmeze azokra, a miket Filep mondott, hallván és látván a jeleket, melyeket cselekedék. Mert sokakból, kikben tisztátalan szellemek voltak, nagy hangon kiáltva kimenének; sok gutaütött és sánta pedig meggyógyula.



Álljunk meg itt egy pillanatra. Egy kis kommentárt fűzök hozzá azok számára, akik kételkednek. Don Basham, pünkösdista prédiká­tor barátom és én elmentünk vala­hová (nem az USA-ban), ahol egyik este Don Basham vezette a szabadí­tó szolgálatot. Nos, egy pünkösdista barátunk nagyon felháborodott, és megkérdezte, hol szerepel az Újszö­vetségben ilyen fajta szolgálat? Don Basham - nagyon finom és szelíd ember - azt mondta neki:



- Hát mi van leírva az Apostolok Cselekedetei 8-ban? A tisztátalan szellemek nagy hangon kiáltva kimen­tek, a sánták és bénák meggyógyul­tak... Itt is pontosan ez történt.



Kedves pünkösdista testvérünket nem elégítette ki a válasz, és tovább háborgott. A terem végében azonban ült egy anglikán teológiai rektor, aki az összejövetel után odajött hozzánk, s azt mondta a pünkösdista prédiká­torról:



- Hát nem furcsa, hogy itt a sze­me előtt történik, és mégsem hiszi?!



Elcsodálkoztam, hogy ez a rektor jobban megértette a történteket, mint a pünkösdista prédikátor, aki bizonyára csak az olyan típusú is­tentiszteletet tartja igeinek, amilyent ő ismer. Himnusz, bevezetés, bi­zonyságtevés, üzenet stb. és befeje­zésül egy áldásmondás. Jól elfoga­dott menetrend. Azt gondoltam ma­gamban: „Vajon hol van az Újszö­vetségben ilyenféle istentisztelet?"

Válaszom az, hogy sehol! Ezzel nem azt mondom, hogy ez rossz, mindössze azt, hogy nevetséges erőltetni mint az istentisztelet egyetlen lehetséges módját. De sajnos így van ez sokhelyütt. Ne ragaszkodjunk ahhoz, hogy ez az egyedüli, elfogadható istentiszteleti forma. De térjünk vissza Filephez.




Apostolok Cselekedetei 8,8-9. És lõn nagy öröm abban a városban. Egy Simon nevû ember pedig már elõbb gyakorolta abban a városban az ördögi tudományt és elámította Samária népét, magát valami nagynak állítván.



Ami biztos jele a Sátán szolgájá­nak, hogy magát nagy személynek állítja. Az egész város az uralma alá került a varázslás ereje által, s mind­addig a kötelékében volt, amíg nem jött Filep, és nem prédikálta Krisztust, s nem vezette a szabadítás szolgálatát. S miért volt ilyen hatalmas megnyilvánulása a jelek­nek? Mert a varázslás ereje is olyan nagy volt.

Minden esetben, amikor a va­rázslás ereje nagy, a szabadító szol­gálat alatt hatalmas megnyilvánulások kísérik az Isten királysága s a Sátán királysága közötti erők ütkö­zetét.



Nyolc évig voltam Afrikában: In­diában születtem, s jártam Új-Zélandon és Ausztráliában is. Sokfelé utaztam, s nem ismerek egyetlen helyet sem a világon, ahol nagyobb lenne a varázslás ereje, mint az Egyesült Államokban. Afrikában sokkal kisebb mértékű. Ezért na­gyon fontos a szabadítás szolgálata, de emiatt van nagy konfliktus is, amikor a szabadulás megtörténik, úgy, mint Samariában. S olvashatjuk Simonról, hogy amikor látta Isten erejét így megnyilatkozni, ak­kor azt mondta, hogy ő is akar ab­ból és azt fogja követni. Hitt és megkeresztelkedett. Majd jött Péter és János, az emberek megkapták a Szent Szellemet. S amikor Simon látta, hogy az apostolok kézrátétele által adatik a Szent Szellem, pénzt ajánlott fel az apostoloknak, mond­ván: adjátok nekem az erőt.



Látnunk kell, ha Simon a mai modern gyülekezetekben lenne, ak­kor 10 centet sem ajánlana föl. Természetesen rosszul számított, de volt ott valami, ami pénzt ért volna a számára az ő gondolkodásmódja szerint. S vegyük észre, amit Péter mondott neki:



Apostolok Cselekedetei 8,20-24. De Péter monda néki: A te pénzed veled együtt vesszen el, mivel azt gondoltad, hogy az Istennek ajándéka pénzen megvehetõ. Nincsen néked részed, sem örökséged e dologban, mert a te szíved nem igaz az Isten elõtt. Térj meg azért ezen gonoszságodból, és kérjed az Istent, ha talán megbocsáttatik néked szívednek gondolatja. Mert látom, hogy te keserûséges méregben és álnokságnak kötelékében leledzel. Felelvén pedig Simon, monda: Könyörögjetek ti énérettem az Úrnak, hogy semmi azokból, a miket mondtatok, reám ne jõjjön.

Ez az ember megkeresztelkedett, hitt, s mégsem volt igaz a szíve Isten előtt! Péter így folytatta: Térj meg azért ezen gonoszságodból, és kérjed az Istent, ha talán megbocsáttatik neked szívednek gondolatja. A következő dolog is tipikus. Si­mon azt felelte:... könyörögjetek ti énérettem hogy semmi azokból, a miket mondtatok, reám ne jõjjön.

Tudjátok miért tipikus? Mert aki mélyen benne van az okkultizmus­ban, annak nagyon nehéz az igazi, teljes megfordulás, megtérés. To­vábbra is a romlott, régi úton akar haladni, s nem érzi a bűnbánat igazi jelentőségét. Ezért mondta Simon mágus: ti imádkozzatok!



Sokszor mondják nekem az em­berek: Prince testvér imádkozz a szabadulásomért. Nem azt mon­dom, hogy akik okkultizmussal foglalkoztak, azok nem szabadul­hatnak meg, de sokszor nagyon ne­héz mindazoknak a dolgoknak a teljes megtagadása, amiben benne voltak.

Ezek után olvassuk el az Aposto­lok Cselekedetei 13-at. Pál és Barna­bás első missziós útjukon vannak.

Apostolok Cselekedetei 13,6-12. És eljárván a szigetet mind Páfusig, találkozának egy démonizált hamis próféta zsidóra, kinek neve [vala] Barjézus; Ki Sergius Paulus tiszttartóval, ez okos emberrel vala. Ez magához hivatván Barnabást és Saulust, kíváná hallani az Isten beszédét.
Elimás, a démonizált azonban (mert így magyaráztatik az õ neve) ellenkezik vala velök, igyekezvén a tiszttartót elfordítani a hittõl. De Saulus, ki Pál is, megtelvén Szent Szellemmel, szemeit reá vetve, Monda: Ó minden álnoksággal és minden gonoszsággal teljes ördögfi, minden igazságnak ellensége, nem szûnöl-é meg az Úrnak igaz útait elfordítani? Most azért ímé az Úrnak keze van ellened, és vak leszel és nem látod a napot egy ideig. És azonnal homály és sötétség szálla reá; és kerengve keres vala vezetõket. Akkor a tiszttartó, mikor látta a történt dolgot, hûn, elálmélkodván az Úrnak tudományán.



Az okkultizmus híveinek jellem­zője az is, hogy igyekeznek közel­jutni a politikai hatalomhoz és tekintélyhez, így gyakorolva saját ha­talmukat.

Figyeljétek meg: az okkultizmus mindig azt igyekszik megakadá­lyozni, hogy az Igazság prédikáltassék. Igyekszik hátráltatni azt, és elfor­dítani az embereket az Igazságtól. Nagyon sokan jönnek, s azt mond­ják: "Prince testvér, nem tudom mi az oka, de nem vagyok képes olvas­ni a Bibliát. Valahányszor leülök, mintha jönne valami és attól kezdve nem értem meg az Igét." Ilyenkor a háttér majdnem kivétel nélkül az okkultizmussal kapcsolatos.







Forrás: Új Exodus, 1989.

Akarod tudni a célodat? Kérdezd a Teremtődet!

Posted: 08 Jan 2016 06:00 PM PST „Minden, teljesen minden... Istenben kezdődött és benne találja meg a célját.” (Kol 1,16 MSG fordítás) Amikor Jézus Krisztusba helyezed a bizalmadat, megtudod Isten életedre vonatkozó tervét. Legtöbb ember nem tudja, mi az élete értelme. Ha nem ismered az életcélodat, egész életedben csak sodródsz. Mindenfelé himbálózol. Nem te irányítod az életedet: az életed irányít téged! Egyetlen egy úton tudhatod meg az életed értelmét. Beszélned kell a Teremtőddel. Sokszor az emberek azt mondják, ha szeretnéd megtalálni életed értelmét, nézz magadba. Én megtettem. Nem működött! Nem tudod megmondani, hogy mi a célod, mert nem te teremtetted magad. Egyedül a Teremtő tudja megmondani, hogy milyen céllal teremtett. Soha az életedben nem fogod megtudni az életed értelmét, ha nem hiszel Jézus Krisztusban, mert Ő a te Teremtőd! A Biblia azt írja: „Minden, teljesen minden... Istenben kezdődött és benne találja meg a célját.” (Kol 1,16 MSG fordítás). Manapság nagyon sok ember össze van zavarodva az identitását és célját illetően. Azt mondják, hogy nem tudják, hogy kicsodák is valójában, és mit kellene kezdeniük az életükkel. Ez azért van, mert rossz helyen keresgélnek. Egyetlen egy hely van, ahol megtalálhatod az identitásod és az életed értelmét, ez pedig a Teremtőddel, Jézus Krisztussal való kapcsolat. „Krisztusban találtuk meg, hogy kicsodák vagyunk és miért élünk... annak a célnak a részeként, amit mindenben és mindenkiben kimunkál." (Ef 1,11 szabadon angolból). Beszéljetek róla: Hol kerested az identitásodat eddig? Mi lett az eredménye? Mivel megváltott vagy, hogyan ismered meg Istent? Miért fontos számodra megtudni az életed értelmét? *(Daily Hope by Rick Warren, 2016.01.02)

Derek Prince - A varázslás 2.

A varázslás a világon az első számú romboló

Az Egyesült Államokban több ilyen varázslás történik, mint bárhol a világon. Itt a válások és a szétesett családok száma egyenes arányban van a varázslás erejével. Ennek a tanításnak a végén, egy nő akit ismertem, akinek férje és gyermekei vannak, és mindnyájan Szent Szellemmel betöltekezett keresztények, odajött hozzám és azt mondta:

- Most láttam meg először, mi van bennem! Prince testvér, engem írtál le! Én pünkösdista varázslónő vagyok. Imádkoznál értem? Az egész családom meg van keresztelkedve Szent Szellemmel, de nincs békesség az otthonunkban. Elkezdtem imádkozni érte, s elcsodálkoztam a sátáni erők megnyilvánulásán ebben az asszonyban. A kezét a hátgerincére tette, valami fájdalom volt ott, ami nem akarta elhagyni a testét. Dicsőség az Úrnak, hogy végül mégis megszabadult.

Ekkor Isten megnyitotta a szememet. Említhetek egy másik példát is. Körülbelül öt évvel ezelőtt egy barátom, aki evangélista, segítségért fordult hozzám, s beszélgetésre kért. Először ebédeltünk, aztán felmentünk a szállodai szobájába, ahol elmesélte a családja és saját szellemi problémáit. Majd kérte a véleményemet.

- Testvérem - mondtam - csak egy információforrásom van, a Biblia, s ha ez nem megbízható, akkor az egész diagnózisom sem az. De amit elmondtál, abból azt látom, hogy édesanyád varázslónő.
- Ezt mondja a feleségem is!
Az anyja jó pünkösdista hívő, egy gyülekezet tagja, szólt nyelveken.
Az evangélista megkérdezte:
- Imádkoznál értem?
- Igen - feleltem. Rátettem a kezemet és imádkoztam. Körülbelül húsz percen keresztül valami nyúlós anyagot öklendezett ki magából.
Mikor befejeződött, megjegyezte:
- Ez nagyon furcsa és figyelemreméltó. Ebédre csirkét ettem, de ami eltávozott belőlem, az egészen más dolog. És nem a gyomromból jött.

Majd arról kérdezett: mit tegyenek a lányukkal, aki teljesen ellenőrizhetetlen és nevelhetetlen. Esténként eljár otthonról, csavarog, férfiakkal ismerkedik, és így tovább.
- Azt tanácsolom -, hogy böjtölj és imádkozz! S amikor igazán érzed Isten erejét, akkor fogj egy ruhadarabot, amit a lányod a leggyakrabban hord, tedd rá a kezedet és dorgált meg a sátáni erőt.
Egy évvel később találkoztunk.
- Hogy van a lányod? - kérdeztem tőle.
- Megtettem amit tanácsoltál - mondta boldogan. - Imádkoztam és böjtöltem, s aztán volt egy ruhadarab, amit a lányom nagyon szeretett hordani, rátettem a kezemet és megdorgáltam az ellenséget. Később felvette, és - hogy most egy kicsit rövidebbre fogjam - nagyon rendes, jóravaló lány lett, minden tantárgyból jeles az eredménye. De nem ez az egésznek a vége - folytatta - mert egy nap eljött hozzánk anyám, és olyasmit tett, amit aligha lehetett elvárni tőle: a feleségemnek akart segíteni mosni. S akár hiszed, akár nem, amióta anyám kimosta a többi között ezt a ruhadarabot is - már ő sem volt ugyanaz a személy.

Néhány részlettel egészíteném ki ezt a történetet, hogy érthetőbb legyen. Ismerősöm anyja pünkösdista varázslónő volt, s az ő hatása alatt csaknem tönkrement az egész család. Nagyon gyakori, hogy az ilyen nőnek van egy kedvenc unokája, aki varázslásának tárgya lesz. S ez sajnos szörnyű a gyermek számára. A teljes evangéliumi üzletemberek egyik találkozóján St. Luisban volt egy dél-kaliforniai család: apa, anya, vő, leány és a kisfiúk. Valójában az volt a céljuk, hogy összehozzanak a vővel, mert sok problémája volt, a feleségével is. Ahogy ott ültem és hallgattam őt, megláttam: az anyós (annak látszatával, hogy ő szellemi) az egész családot uralta. S azok a családtagok, akik nem tudlak kikerülni a befolyása alól, tönkrementek. A lányának, sajnos a legkisebb képessége sem volt meg arra, hogy kiszabadítsa magát az anyja uralma alól, az unokát pedig nehezen nevelhetőnek minősítették.

Mindezek mögött tehát az anyának, illetve a nagyanyának konok, uralkodó befolyása volt. Ezt az asszonynak nagyon őszintén meg is mondtam: "Varázslónő vagy. Nem vetted észre és tönkretetted a családodat, az otthonodat." A férje nagyon sikeres üzletember volt, de két helyen kudarcot vallott: otthon és a gyülekezetben. Mert a felesége befolyása nem engedte ezt az embert, hogy kibontakozzon szellemileg.

A fiatal pár elfogadta, amit mondtam, a férj is. Az egyedüli aki ami­kor közöltem vele is a tényt - fel volt háborodva, a nagymama volt. Végül a fiatalok megkérdezték tőlem:

- Úgy gondolod, jó lenne, ha kü­lön élnénk tőle? És kikerülnénk a befolyása alól?
- Meggyőződésem, hogy ezt kell tennetek! Az Ige azt mondja, hogy az ember elhagyja apját és anyját és ragaszkodik az ő feleségéhez. Ha két fiatal összeházasodik, a szülőnek semmiféle beleszólása nincs már azok életébe.
Így aztán a szülők egyedül tértek haza, a fiatal pár is külön utazott el.

Nagyon figyelemreméltó, amit ez a fiatalember egy évvel később nekem levélben írt. (Én addigra már el is felejtettem az egészet.) Vázlatosan ismertette mi történt velük azóta, amióta önállóan élnek. Minden dologban jobbra fordult a család sorsa. A kisfiút nem sorolják már a problémás gyerekek közé, a fiatal anya érett, erős bizonyságtevő, szellemi keresztény lett, ő, a férj pedig szolgálatot kezdett el az Úrban, és megalapozta magát abban. S mindez kilenc hónap alatt történt, miután megszabadultak a rossz befolyástól.

Nagyon sok hasonló eset van az Egyesült Államokban. Egyiket a másik után hallom, s tudom, hogy az ilyen családban élő férfi sosem lehet azzá, amire Isten kirendelte: sem az otthonában, sem Isten gyülekezetében. Lehet sikeres bármi­lyen területen, de otthon nem tudja magát megértetni, sem azt megér­teni, hogy miért van elnyomva, és miért képtelen fejlődni. Személyes meggyőződésem, hogy ez ma a leg­fenyegetőbb probléma az Egyesült Államokban. S azt is hiszem, hogy ennek a problémának a megoldása lenne a legnagyobb forradalom is.

Forrás: Új Exodus, 1989.

A hit rugalmasságot eredményez

Posted: 04 Jan 2016 06:00 PM PST

„Mindenfelől bajok vesznek körül, és nehézségek szorongatnak bennünket, mégsem szenvedünk vereséget! Sokszor nem tudjuk, mitévők legyünk, de nem esünk kétségbe! Üldöznek, de Isten nem hagy el bennünket. Néha földre terítenek, de nem tudnak egészen elpusztítani.” (2Kor 4:8-9, EFO)

A hit elérhetővé teszi számunkra Isten ígéreteit, megmutatja nekünk az Ő erejét, az álmokat valóra váltja, és kitartást ad megpróbáltatásainkban.
Ugyanakkor a hit nem mindig mentesít a problémától. Gyakran inkább segít átmenni a problémán. Nem mindig veszi el a fájdalmaidat, hanem erőt ad az átvészelésükhöz. Nem szabadít ki a viharból, de mikor benne vagy, lecsendesíti a lelkedet.
Olvastam az ifjú holland keresztény, Corrie ten Boom történetét, aki rengeteg zsidónak segített megmenekülni a Holokauszttól, mielőtt ő maga is koncentrációs táborba került volna. Ő azt mondta, hogy azok élték túl ezeket a táborokat, akiknek a legmélyebb hitük volt. Miért? Mert a hit erőt ad, hogy kitarts a nehéz időkben is. A hit állhatatosságot szül.
Megannyi tanulmány mutatta ki, hogy a rugalmasság talán a legfontosabb tulajdonság, amit gyermekednek megtaníthatsz. (És természtesen saját életedben is nagy szükséged van rá!) Az a képesség, hogy „visszapattanj”. A készség, hogy véghezvidd, amit elkezdtél. Senki sem mondhatja el magáról, hogy élete egy szakadatlan sikersorozat. Mindenki hibázik. Mindannyian összezavarodunk olykor. Mindegyikünket érnek fájdalmas események. Mindnyájan szembesülünk problémákkal, ránk nehezedő nyomással. A sikeres emberek viszont rugalmasak.
Tudod, hányszor fordult már meg a fejemben, hogy lemondok saddlebacki pásztori titulusomról? Körülbelül minden hétfő reggel. Azt mondom: „Uram, túl nagy ez a gyülekezet. Túl sok ember, túl nagy felelősség. Nem vagyok elég bölcs. Ugyan, mit mondhatnék én ennyi embernek? Válassz valaki mást, aki alkalmasabb erre a munkára!”
De Isten így felel: „Folytasd!”
Mi adja a rugalmasságot a kitartáshoz? A hit! Az, hogy hiszed, hogy Isten bármelyik percben megváltoztathatja az életedet, és nem akarod ezt elszalasztani, ezért mozgásban maradsz. Az, hogy hiszed, hogy Isten pontosan azt adja, amire szükséged van, akkor, amikor szükséged van rá. Mindezt megteszi, ha megtanulod rábízni magad, és így beteljesítheti az életeddel kapcsolatos célját.
A hit nagy emberének, Pálnak a tanúságtétele így hangzik: „Mindenfelől bajok vesznek körül, és nehézségek szorongatnak bennünket, mégsem szenvedünk vereséget! Sokszor nem tudjuk, mitévők legyünk, de nem esünk kétségbe! Üldöznek, de Isten nem hagy el bennünket. Néha földre terítenek, de nem tudnak egészen elpusztítani.” (2Kor 4:8-9, EFO)
Beszéljetek róla:

• Mi Isten célja az életünkben felmerülő nehézségekkel?
• Hogyan taníthatnál egy gyermeket rugalmasságra?
• Hogyan segített hited átvészelni életed valamely nehéz időszakát?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2015.12.29)

Derek Prince - A varázslás 1.

A v

arázslás alapvetően az uralkodás ereje

Az angol nyelv általában három szót használ a sátáni erők különböző megnyil­vánulásainak a leírására: varázslás, jövendőmondás és boszorkányság.

Az az erő, amely rabul ejt, amely ellenőrzés alatt tart, s személyes uralkodáson keresztül valósul meg. S hadd mondjam meg rögtön az elején, hogy soha nem Isten akara­ta, hogy egy személy elnyomja a másikat. Minden ilyen esetben, a mögötte lévő erő: gonosz! Soha nem Isten akarata, hogy a férj uralkodjék a feleségén, a feleség a fér­jén, a szülők a gyermekeken vagy a szolgáló testvérek a gyülekezeten. Ahányszor ez megtörténik, a mö­götte lévő erő mindig gonosz! Na­gyon gyakran valóságos varázslás. Nincs mód ezúttal különösebb rész­letezésre, de a szellemi egészen más mint a lelki. A testi vagy lelki em­ber nem tudja felfogni Isten Szelle­mének dolgait.

Jakab 3,14 Ha pedig keserű irigység és civódás van a ti szívetekben, ne dicsekedjetek és ne hazudjatok az igazság ellen. Ez nem az a bölcsesség, ami felülről jön, hanem földi, testi és ördögi. (Néhány fordításban: földi, lelki és démoni.) 

Tehát ez "lecsúszás" a földi szintre, majd onnan a lelki szintre, végül az utolsó fokozat: a démoni. S amikor valaki elhatározza, hogy a saját akaraterejével rávesz egy másik embert valamire, akkor lelki erőt használ, s ezzel könnyen megnyitja magát a démoni erőknek. 

Azt kell mondanom, hogy sok ima lelki. Az ima nem eszköze annak, hogy rávegyük Istent arra, amit akarunk. Amely ima ilyen alapra épül, az lelki. Annak sem eszköze az ima, hogy másokkal végeztessük cl azt, amire vágyunk.

A motiváció ebben az cselben is lelki, vagyis ezek olyan imák, amelyekben nincs Isten Szellemének a vezetése. Ellenkezőleg, lenyomó erő van bennük: lelki, földi, ördögi. 

Amikor egy személy (rendszerint nő) szellemi helyett csak lelki, és elhatározza, hogy másokat a maga uralkodása alá von, akkor varázsol.
Kétféle varázsló van: az egyik tudja, hogy az, s az is akar lenni; ő a Sátán erejét használja. Sok ilyet láttam Új-Zélandban. (Néhányan meg is szabadultak.) A másik bizonyos szempontból veszélyesebb, mert ő maga sem tudja, hogy varázsló, s nem tudják róla mások sem. 

A múltkoriban valaki megkérdezte tőlem:
- Vannak-e pünkösdista varázslónők?
- Igen - válaszoltam neki - sőt vannak karizmatikus varázslónők is.
Mi a különbség? Az, hogy a pünkösdi varázslónők a pünkösdi gyülekezetekben próbálják irányítani a pásztort és a gyülekezetet, a karizmatikus varázslónők pedig otthoni imakörökben uralkodnak, és általában a férjük is ott van.
Néhány pillanatig hallgatott, majd azt mondta: Akkor most már tudom, hogy az a személy, aki nálunk van, karizmatikus varázslónő.

Ez talán furcsának tűnik, de én a legalapvetőbb élményről beszélek, amit megtapasztaltam. Néhány példát is elmondok. Egyszer egy összejövetelen tartottam előadást, és Isten megnyitotta a szememet egy olyan dologban, amiről nem prédikáltam még. Arról kezdtem el beszélni, hogy mennyi asszony uralkodik a férjén, a családján - tulajdonképpen akaratán kívül. Megpróbál minden­kit az uralma alá hajtani. Rámutattam, hogy az ilyen otthonokban a férfi nem tudja elfoglalni azt a helyet, amit Istentől kapott. Lehet sikeres az üzleti életben, a munkahelyén, de soha nem lesz teljesen kifejlett szellemi ember, mégpedig azért nem, mert állandó nyomás alatt él otthon, s ez a feleségétől jön. A benne lévő varázslástól. Rámutattam, hogy ez általában lázadást okoz a gyermekekben, s széttöri az otthont.

Forrás: Új Exodus, 1989.