Örömhír Krisztusról
Emlékeztetlek benneteket testvéreim arra az örömhírre, amelyet tőlem hallottatok, és amelyet ti is elfogadtatok. Ez a hitetek alapja, és ezen keresztül fogtok megmenekülni. De csak, ha hűségesek maradtok ahhoz az üzenethez, amit én mondtam nektek. Ha nem, akkor hiába lettetek hívőkké. Elsősorban azt az üzenetet adtam át nektek, amit én is kaptam. Elmondtam nektek a legfontosabbat: hogy Krisztus a mi bűneink miatt halt meg, pontosan úgy, ahogy meg van írva. Ezután eltemették, de a harmadik napon feltámadt, pontosan az Írások szerint. Feltámadása után láthatóan megjelent Kéfásnak, azután a tizenkét apostolnak, azután egy alkalommal több, mint ötszáz testvér szeme láttára, amikor ők együtt voltak. Közülük a legtöbben még most is élnek, bár néhányan már meghaltak. Megjelent Jakabnak is, majd ismét az apostoloknak. Végül nekem is láthatóan megjelent Jézus — nekem, aki olyan vagyok, mint aki túl későn született. Mert én vagyok a legkisebb az apostolok között. Sőt, nem is vagyok méltó, hogy apostolnak nevezzenek, mert üldöztem Isten gyülekezetét. Isten kegyelme által mégis azzá lettem, aki vagyok. Elmondhatom, hogy irántam való kegyelmét nem pocsékoltam el, sőt, sokkal többet dolgoztam, mint a többi apostolok. Valójában nem is én tettem mindezt, hanem Istennek velem lévő kegyelme. De nem is az a fontos, hogy tőlem, vagy más apostoloktól hallottátok az örömhírt — hiszen mindannyian ugyanazt az örömhírt mondjuk — és ez az, amit ti hittel befogadtatok. (I.Korint.15,1-11)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése