Isten feltétel nélküli szeretete a prófétai üzenetekben

Isten feltétel nélküli szeretete a prófétai üzenetekben Posted: 29 Jan 2013 03:10 AM PST Isten feltétel nélküli szeretete a prófétai üzenetekben Országh György 2013. január 29. A következő állomás Amikor elkezdtünk Solymárra járni a sógoromékhoz, nagyon jó volt azt tapasztalni, hogy az újabb fajta piros vonaton mindig bemondják, hogy melyik állomás következik. Ez kellemes meglepetés volt a Miskolcról közlekedő gyorsvonat után, ahol mindig nézegetni kellett, hogy vajon elhagytuk-e már Hatvant, és így tovább. Amikor még nem voltunk ismerősek a környéken, nagyon jól jött, hogy nem kellett állandóan figyelni, hogy mikor kell felpattanni a családdal, hanem szépen nyugodtan, a kellő időben felkészülhettünk a leszállásra. A következő állomást egy-két perccel az érkezés előtt, mindig egy egyszerű mondatban közölték: "Rákosrendező következik." vagy "Óbuda következik." Amikor pedig már azt mondták be, hogy "Üröm következik", akkor a gyerekekkel kezdtük elpakoltatni a könyvet, játékot, ennivalót stb. Aztán amikor azt hallottuk, hogy "Solymár következik", akkor szépen felvettük a kabátokat, a táskákat, és nyugodtan odasétáltunk az ajtóhoz. Megállás után megnyomtuk a gombot, és kinyílt az ajtó, mi pedig mehettünk is a sógoromékhoz. Miért érdekes ez? Azért, mert a hangosbemondó soha nem mondta azt, hogy "Ha mindenki jól viselkedik, akkor megérkezhetünk a következő megállóba"; vagy "Ha nem tereli el az utasok közül senki a vonatot, és nem ütik le a mozdonyvezetőt, akkor van rá esély, hogy két perc múlva megérkezzünk Solymárra". Biztos jót nevetnének az utasok egy ilyenen. Habár igaz lenne az állítás, a hangosbemondónak nem ez a funkciója. Valahogy így vagyok a próféciák egy bizonyos kategóriájával. Sokszor egyszerűen azért hangoznak el, hogy jelezzék, mi következik. Isten népe pedig tudja a dolgát: a leszálláshoz fel kell készülni, vagy más szóval, az Istentől való célba érkezéshez meg kell tenni a szükséges előkészületeket, és az adott szellemi helyre való belépést hátráltató, nehezítő dolgokat el kell intézni, vagy le kell tenni, van amit gyorsan le kell zárni, és a szükséges védőruházatot fel kell venni. Ezért jók a próféciák: Isten időben szól, hogy mi következik, a népe pedig megteszi, amit tennie kell. Nem mindig szükséges egyenként elmondani, hogy "Ha szentek lesztek, és nem követtek el bűnöket, nem csináltok galibát, nem szálltok le idő előtt a vonatról, akkor talán megadatik nektek, hogy eljöjjön Isten ígérete." Nem mindig a szövetséget megszilárdító Ebál és Garizim hegye van, ahol az átkok és az áldások hangoznak el Isten ígéreteiként, feltételekhez kötve. A Bibliában inkább akkor olvasunk ilyen próféciákat, amiben túlsúlyban voltak a hozzájuk kötött feltételek, amikor a nép egyre jobban sodródott a bálványimádásba, az Istentől való elfordulásba. Olyankor állandóan azt kellett hallaniuk, hogy ha nem térnek meg, elvesznek; ha megtérnek, akkor megáldja őket. Egy kiemelkedő jelentőségű példa Van egy meghatározó esemény Izrael történelmében, ahol Mózes prófétai szolgálata rendkívül tanulságos. Az Úr már elintézte, hogy a fáraó elengedje a népet a tizedik csapás után, és el is mentek, hogy letáborozzanak a tenger közelében a pusztában. Ekkor a fáraó szíve megváltozott, és üldözőbe vette az izraelitákat. Az izraeliták pedig panaszkodni kezdtek Mózesnek félelmükben: "... Azért vezettél ide, hogy itt haljunk meg a sivatagban? Nem megmondtuk neked még Egyiptomban, hogy hagyj békén minket, hadd szolgáljuk az egyiptomiakat! Bizony, jobb lett volna, ha ott maradunk és szolgáljuk őket, mint hogy itt haljunk meg a sivatagban!" (ld. 2Móz 14:11-12 EFO) Szerintem vannak olyan próféták ma a kereszténységben, akik Mózes helyében azonnal ítéletet hirdettek volna ennek a lázadó, önfejű népnek, akiket nem is érdekelt az, hogy Isten csodákkal bizonyította az akaratát, és felhő- és tűzoszloppal tette nyilvánvaló folyamatos jelenlétét a nép között. Egy ilyen nép meg is érdemelné talán, hogy az egyiptomiak által elvesszen. De az Úr másképp gondolta... Az Úr magasabb útjait és magasabb gondolatait ismerve, a következőket válaszolta Mózes a népnek: De Mózes így bátorította őket: „Ne féljetek! Csak várjatok, és csillapodjatok le! Meg fogjátok látni, hogyan szabadít meg minket a mai napon az Örökkévaló! Jól nézzétek meg ezeket az egyiptomiakat, mert soha többé nem látjátok őket! Semmit sem kell tennetek, csak maradjatok nyugton! Az Örökkévaló maga fog harcolni értetek!” (13-14. vers) Talán feltűnt ez a mondat Mózes szavai között: "Semmit sem kell tennetek..." Az egész terv, amit Mózes által üzent meg és készített fel a nép életében Isten, most érkezett a fordulóponthoz. És a fordulóponton érdekes módon nem a legnagyobb fenyegetések hangzottak el, és nem az, hogy "ha meg nem tértek, elvesztek", vagy hogy milyen feltételeket kell most betölteniük... Semmit sem kellett tenniük. Ezt Isten személyesen intézte el. Mózes, a nagy próféta, aki személyesen ismerte Istent, csak bátorította őket. De az Úr (vagy ahogy a szöveghűbb fordításban írja az Egyszerű Fordítás: az Örökkévaló) még ezt is felülmúlta az Ő feltétlen szeretetében, és a következő szava így szólt Mózeshez: Az Örökkévaló így felelt Mózesnek: „Eleget kiáltottál már hozzám segítségért! Parancsolj Izráel népének, hogy induljanak el! (v.15) Amikor Isten sem kér többet Van ilyen? Vajon valóban van olyan, hogy az Úr azt mondja, "Eleget imádkoztál már"; hogy most már kellő mennyiségű imát mondtatok egy bizonyos dologért? Ha hiszünk a Szentírásnak, akkor azt kell mondanunk, hogy igen, van! Igen, van olyan, hogy nem kell többet imádkozni, szellemben el lett végezve az imádkozások által, amit el kellett végezni, és most már el kell indulni az ígéret földje felé. Olvassuk el a következő igeverset is: Te meg fogd a botodat, nyújtsd ki a tenger fölé, és válaszd ketté a vizet, hogy Izráel népe száraz lábbal kelhessen át a tenger közepén a túlsó partra! (v.16) Nekem úgy tűnik, hogy Isten ezt az emberét arra használta, hogy megkönnyítse a népnek az ígéretek megtapasztalását, és nem arra, hogy hátráltassa. Nem arra használta, hogy fenyegesse, és állandóan feltételekhez kösse a terveinek a megvalósulását. Mózes ezután nem mondott olyanokat, hogy ha nem változtok meg, akkor nem nyújtom ki a botomat... Nem. Egyszerűen engedelmeskedett az Úrnak, engedelmesen továbbadta Isten feltétel nélküli ígéretét, és közvetítette Isten feltétel nélküli szeretetét: használta az Istentől kapott hatalmát, hogy a nép (a panaszkodó és lázadó nép!) száraz lábbal mehessen át a Vörös tengeren. A múltkor említett bibliai példák mellett ez a történet is segíthet abban, hogy egyre tisztább legyen a kép, és megértsük Isten útjait és gondolatait. A Solymárra vivő piros vonaton akár úgy is utazhatnak a családok, hogy állandóan veszekednek a gyermekeikkel, hogy milyen rosszak vagytok, és nem érdemlitek meg, hogy leszálljunk veletek... De valójában nem ez a cél, és nem is ezáltal fognak megváltozni, ha rosszul is viselkednek. Aki a családba tartozik, annak ha eljött Solymár, akkor eljött Solymár, és leszállunk együtt. A prófétáknak pedig át kell gondolniuk, hogy Istent egy állandóan veszekedő, mindig mindent számonkérő szülőnek mutatják be, vagy megértették János apostollal együtt, hogy mit is jelent valóságban az, hogy az Isten szeretet. Lehet, hogy ezeknek a szolgálóknak is valamikor rossz Istenkép (vagy akár rossz apakép) alakult ki a szívében, gondolkodásában, és gyógyulásra, helyreállásra van szükségük. Azok lesznek hiteles hangok Isten népe között, akik az Atyát és a Fiút hitelesen mutatják be, és nem a saját korlátozott szűrőjükön keresztül.

“Válaszd tehát az életet!”

“Válaszd tehát az életet!”

Avi Snyder 2013 január 11-én elhangzott igehirdetése

2. Szólt Isten Mózeshez és mondta neki: Én vagyok az Örökkévaló! 3. Megjelentem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak mint Isten, mindenható, de nevemet: Örökkévaló, nem ismertettem meg velük. 4. És meg is kötöttem szövetségemet velük, hogy nekik adom Kánaán országát, az ő tartózkodásuk országát, amelyben tartózkodtak. 5. És hallottam is Izrael fiai jajkiáltását, mivelhogy az egyiptomiak szolgálatra szorítják őket és megemlékeztem szövetségemről. 6. Azért mondd Izrael fiainak: Én vagyok az Örökkévaló, kivezetlek benneteket Egyiptom rabmunkái alól, megmentelek benneteket az ő szolgálatukból, megváltalak benneteket kinyújtott karral és nagy ítéletekkel. 7. És veszlek benneteket magamnak népemül, én pedig leszek nektek Istenetek, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek, aki kivezet benneteket Egyiptom rabmunkái alól. 8. És elviszlek benneteket az országba, melyre nézve felemeltem kezemet, hogy adom azt Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, és nektek adom azt örökségül, én az Örökkévaló. 9. És szólt Mózes Izrael fiaihoz eképpen, de ők nem hallgattak Mózesre kislelkűség és a kemény munka miatt. Smot 6:2-9

Avi arról beszélt hogy miért nem hallgatott a népünk Mózesre, amikor Istennek ilyen hatalmas ígéreteit közvetítette.

A történet előzménye népünk rabszolgasorba süllyedése. Ebben a sanyarú állapotunkban kiáltottunk, sőt kiáltoztunk az Örökkévalóhoz.

23. És történt abban a hosszú időben, meghalt Egyiptom királya és feljajdultak Izrael fiai a munkától és kiáltottak, és felszállt kiáltásuk Istenhez a munkától. 24. És meghallotta Isten az ő jajkiáltásukat és megemlékezett Isten az ő szövetségéről Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal. 25. Isten látta Izrael fiait és megismerte Isten. (2Mózes/Smot 2)

Isten látta a népünket, és megemlékezett az ősatyákkal kötött szövetségről, arról az ígéretéről tudnillik, hogy 1, Ábrahám utódainak fogja adni Kánaán földjét (1Mózes/Börésit 12:7)

2, Megszaporítja utódait, nagy néppé teszi (1Mózes 12:2, 17:6)

3. Aki őt áldja áldott lesz, és aki átkozza, átkozott lesz (1Mózes 12:3)

4. Az ő utódja által nyer áldást a föld minden népe (1Mózes 22:18)

Ezt a szövetséget úgy kötötte meg Isten Ávrámmal, hogy Ő vállalt garanciát mindkét fél részéről a szövetség megtartására (Ávrám nem ment végig a kettévágott állati részek között, csak az Örökkévaló (1Mózes 15:17). Tehát, a szövetség érvényben volt, amikor a nép kiáltott Istenhez. És Ő nem pusztán meghallotta a sóhajunkat, nem pusztán megemlékezett a szövetségről, hanem válaszolt is. Elküldte Mózest a népünkhöz 7 erőteljes ígérettel:

1, kivezetlek/kihozlak benneteket Egyiptom rabmunkái alól, - többé nem kell végeznünk a kényszermunkát

2, megmentelek/megszabadítalak benneteket az ő szolgálatukból, - többé nem leszünk alávetve rabtartóinknak

3,megváltalak benneteket kinyújtott karral és nagy ítéletekkel. – jogilag is szabadok leszünk, mert kifizeti értünk a váltságdíjat

4, És veszlek benneteket magamnak népemül én pedig leszek nektek Istenetek, - innentől kezdve új királyunk lesz: maga Isten

5, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek, aki kivezet benneteket Egyiptom rabmunkái alól. – a megmentésünket arra fogja használni, hogy megismerjük Őt, és dicsőíthessük Őt azért, amit értünk tett

6, És elviszlek benneteket az országba, - beteljesíti az őseinknek a földről tett ígéretét

7, nektek adom azt örökségül, - segítségével birtokba is fogjuk tudni venni

Hét csodálatos ígéret a Mindenhatótól, ami az Ő hatalmát, szeretetét és hűségét bizonyítja. És mi mégsem hallgattunk rá. Miért? Az Ige szerint: kislelkűség és a kemény munka miatt.

Igen, sokszor annyira beletemetkezünk a nehézségeinkbe, annyira elborítanak az élet gondjai, hogy amikor elérkezik hozzánk a szabadítás csodálatos ígérete, már nincs fülünk a meghallására. Inkább maradunk a teher alatt, a keserűség mocsarába süppedve, mint hogy elhiggyük: Ennek vége, elérkezett a szabadulás ideje. Gyakran a rabszolgasorsot választjuk, pusztán mert azt már ismerjük, és félünk az előttünk álló bizonytalan jövőtől, még ha az a szabadsággal is kecsegtet.

Jesua, a Messiás egy ilyen történelmi pillanatban érkezett meg a népünkhöz. A római elnyomás igájában nyögtünk, és kiáltottunk Istenhez Szabadítóért. Isten meghallotta a sóhajunkat, megemlékezett a velünk kötött szövetségéről, és válaszolt: elküldte a Szabadítót. Jesua, szolgálatának kezdetén, amikor a názáreti zsinagógában a bimához hívták, hogy felolvassa a haftara szakaszt, ami az Ézsaiás/Jesájá próféta könyvéből volt,

megkereste azt a helyet, ahol ez van megírva: ¹⁸"Az ÚR Lelke van énrajtam, mivel felkent engem, hogy evangéliumot hirdessek a szegényeknek; azért küldött el, hogy a szabadulást hirdessem a foglyoknak, és a vakoknak szemük megnyílását; hogy szabadon bocsássam a megkínzottakat, ¹⁹és hirdessem az Úr kedves esztendejét." ²⁰Ekkor összegöngyölítve a könyvtekercset, átadta a szolgának, és leült. A zsinagógában mindenkinek a szeme rajta fügött; ²¹ő pedig szólni kezdett hozzájuk: "Ma teljesedett be ez az írás fületek hallatára." Lukács 4.

Természetesen, örök emberi vágyunk, hogy a fizikai elnyomásból nyerjünk szabadulást. Ne legyünk idegen elnyomók szolgaságában, ne kelljen rabszolgaként gürcölnünk egész életünkben, ne uralkodjanak mások az életünk fölött. Hajlamosak vagyunk azonban elfelejteni, hogy – a külső körülményeinktől függetlenül – mindannyian a bűn és a halál fogságában, rabságában vagyunk. Végső soron ez a rabság okozza, hogy másokat mi rabszolgaságba taszítunk, vagy mások akarnak rajtunk uralkodni. És hogy mennyire a bűn rabszolgái vagyunk, akkor döbbenünk rá igazán, amikor megpróbálunk nemet mondani a bűnnek. És hogy mennyire a halál foglyai vagyunk, akkor ébredünk rá, amikor valamilyen személyes veszteség révén szembesülünk azzal, hogy egyikünk sem kerülheti el a sírt. Jesua radikális kijelentése azt hirdette akkor és most is, hogy Ő azért küldetett, hogy a mi bűnünkért fizetett váltságdíj által (és ez az ő élete volt), kiváltson bennünket, feltámadásával pedig megszabadítson bennünket a bűn és a halál rabságából. Mindenki, aki hittel elfogadja Jesua váltsághalálát, aki elfordul a bűn nevű rabszolgatartótól, és átadja életét a Messiás Királynak, megtapasztalhatja a bűntől való szabadságot, és Jesua visszajövetelekor a halál ereje feletti győzelmet is.

A börtön ajtaja közel 2000 éve nyitva van. Vajon hallgatunk-e a szabadság csodálatos ígéretére, és hittel megragadjuk azt, vagy a kislelkűség és a kemény munka miatt mi is úgy teszünk, mint annak idején az egyiptomi szolgaságban nyögő héber népünk?

19. … Válaszd tehát az életet … (5Mózes/Dvárim 30)

Micsoda alázat!

Szeretném most Jézus életének egy olyan momentumát megnézni, amit az Ószövetségben, Dániel könyvében találunk lejegyezve. Isten elképesztő módon adott bepillantást ennek a derék prófétának a jövőbe. Számomra a legámulatosabb a következő:

7,13 Láttam az éjszakai látomásban: Jött valaki az ég felhőin, aki emberfiához hasonló volt; az öregkorú felé tartott, és odavezették hozzá.

7,14 Hatalom, dicsőség és királyi uralom adatott neki, hogy mindenféle nyelvű nép és nemzet őt tisztelje. Hatalma az örök hatalom, amely nem múlik el, és királyi uralma nem semmisül meg. (Dániel)

Jézus megkoronázása.

A történelem legörömtelibb, és leggyőzedelmesebb pillanata a feltámadás után. Most eljön a dicsőséges királyság, angyalok és emberek örök vidám nyara. Jézus megkoronázása a biztosítéka az öröm, a szépség és az élet végtelen királysága győzelmének. Azonban ehhez a trónhoz hosszú és nehéz út vezetett. Egyetlen király sem választott soha ilyen alázatos ösvényt. Az első lépése egy megdöbbentő alászállás – Isten Fia ember fiává válik.

2,6 mert ő Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel,

2,7 hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett, és magatartásában is embernek bizonyult;

2,8 megalázta magát, és engedelmeskedett… (Filippi)

„Megalázta magát?”

Az alázat szó meg sem közelíti azt, amit Jézus megtestesülése jelent. Mintha aranyhallá változnál, akváriumban élnél a halak világában, és megpróbálnál segíteni a többi halnak többé válni. Észbontó. Az örökéletű Isten Fia, aki „Isten az Istentől, világosság a világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől… az Atyával egylényegű”, kilenc hónapot töltött Mária méhében, majd keresztülment szülőcsatornáján. Meg kellett tanulnia járni. Isten Igéjének meg kellett tanulnia beszélni. Neki, Aki nevén szólítja a csillagokat, ugyanúgy meg kellett tanulnia mindennek a nevét, mint neked, vagy nekem. Évezredek óta táplálta keze a föld teremtményeit, most pedig Őt etetik, és ugyanúgy folyik a nyála, mint bármelyik totyogó kisgyereknek. Képzeld el a hétéves Jézust az ácsműhelyben, amint József tanítja Őt, hogyan kell a kalapácsot és a fűrészt használni. Ő, Aki felfüggesztette a galaxisokat, most azt tanulja, hogyan kell két deszkát egymáshoz szögelni.

Én megemelem a kalapom. Az alázat, amit látunk, szavakkal leírhatatlan.

Jézus nem csak megjátszotta, hanem valóban magára öltötte az emberi alakot. Gondolj csak bele, Ő, Aki soha nem fárad el, Aki nem szunnyad, nem alszik, elfogadta azt a tényt, hogy alvásra van szüksége. Minden éjjel. Mennyire fáradt lehetett, hogy a tomboló vihar közepette elaludt a hullámokon hánykolódó hajón? Jézusnak ennie is kellett, sőt a körmét is le kellett vágnia. Ő, Aki a mezők liliomait nagyobb pompába öltözteti, mint Salamon fénykorában, kimosta saját ruháit.

Na és az abban rejlő alázat, ahogy egyik helyről a másikra gyalog ment?

Ő, Aki a szelek szárnyán lovagolt, hároméves szolgálata alatt több ezer kilométert gyalogolt. Isten, Aki mindenütt jelenvaló, úgy ment egyik helyről a másikra, mint az, akinek még buszjegyre sincs pénze.

Jézus gyönyörűséges alázata lenyűgöz, és könnyeket csal a szemembe.

Minél jobban felfedezzük Jézust, azt, Aki Ő valójában – megszabadulva mindennemű vallásos máztól és ostoba elképzeléstől – annál inkább szerelmesek leszünk Belé, és annál inkább megtapasztaljuk Őt!

John Eldredge

Ildikó Bemerítkezése

Sok vallás létezik....meg értem azokat akik nehezen igazodnak ki!!!Én bőrömön tapasztaltam ,hogy Isten él és van ...életem mentette meg!!Ne hagyd magad tudtalanságba !!Kutasd az igazságot!!:)) Van több vallás ami tagadja a szabadulást...betöltekezést!!Azt mondják NEKÜNK EZ MARADHAT CSAK:Most azért meg marad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet... Ezzel magyarázzák nekünk nincs más dolgunk!!akkor vegyük sorra ezeket mit jelentenek biblia szertint:)) Mert talán nincsennek ezeknek a szavaknak a súlyával tisztába!!1.HIT : Mit mond Isten a hitről??Mert bizony mondom néktek: Ha akkora hitetek volna, mint a mustármag, azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen amoda, és elmenne; és semmi sem volna lehetetlen néktek... Ha SZÓLUNK A HEGYHEZ!!Itt ügye képletesen mondja...de mire gondolhatunk..ha nem a hegyre..??BETEGSÉG SZEGÉNYSÉG....ha mi szólunk mennie kell...igaz??Akkor abban a vallásba ami tagadja ezt, hogy hogy nincs csoda!!???Gyógyulás..???Jézus űzte az emberekből!!!És mikor elment azt mondta tegyétek tanuimmá a nemzeteket...ha a tanuk is űzték...és azok tanui...és azok tanui...miért gondolják mi nem??Abban az időben lehetet szabadulni démonoktól most nem???Akkor lehetett gyógyulni most nem??Amit a tanitványok tettek hit kellett!SZÓLTAK A HEGYHEZ ÉS AZ MENT!!!2. REMÉNY :A békességes tűrés pedig próbatételt, a próbatétel pedig reménységet,
A reménység pedig nem szégyenít meg; mert az Istennek szerelme kitöltetett a mi szívünkbe a Szent Lélek által, ki adatott nékünk.....MIRE GONDOLHATUNK MEGINT???nem szégyenit meg??A TE REMÉNYED...családodról,gyógyulásodról..betegségedről!!!Ha azt mondja nem szégyenit meg!!!AKKOR NEM FOG!!ISTEN NEM EMBER HOGY HAZUDJON!!Bármiben reménykedsz és békességel türsz meg lesz!!3.SZERETET:Isten úgy szeretett minket hogy az ő egyszülött fiát adta értünk ,hogy mi éljünk!!!Nem hiszem ha igy szeret nem akarna megszabadítani bármitől!!...nagyon kilehet forgatni a Bibliát ami igaz!!De Úgy gondolom ha Azt írja Azokat pedig, a kik hisznek, ilyen jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek; új nyelveken szólnak...AKIK HISZNEK!!!Mi kell hozzá HIT!!!Elkell gondolkodni...mert ha utána jársz...és bele gondolsz mikre vezette a tanitványokat...rájösz ..hogy mi az Ő tanitványai vagyunk!!Ne hagyd becsapni magad!!Hanem űzd ki az életedből ami gyötör!!MERT AZ IGAZSÁG SZABADDÁ TESZ!!!

Isten prófétaiskolája

Isten prófétaiskolája Országh György 2013. január 26. Nagyra értékelek minden prófétaiskolai kezdeményezést, és valószínűleg nagy szerepe lesz ezeknek a jövőben is, de legalábbis annak, hogy Isten tapasztaltabb emberei tanítsák az elhívásba beállni igyekvőket a prófétai szemléletre, és a hívők közötti leggyakoribb ajándéknak, a prófétálásnak a mibenlétére. A legfontosabb azonban mégis az, amikor konkrétan Isten szavai tanítják a prófétákat az Ő alapelveire, akaratára. Azt gondolom, hogy a prófétaiskoláknak is ez lesz az egyik legnagyobb erősségük, ha Istennek a Szentírásban olvasható személyesen mondott tanítása alapján értik meg Isten akaratát és elveit a prófétálásra nézve. Isten szuverén tervei Ilyen történt Jeremiás esetében is, akit a már elindult szolgálata idején tanított az Úr: Hogyha szólok egy nép ellen és egy ország ellen, hogy kigyomlálom, megrontom és elvesztem, de megtér az a nép az ő gonoszságából, amely ellen szólottam: Én is megbánom a gonoszt, amelyet rajta véghezvinni gondoltam. És hogyha szólok a nép felől és ország felől, hogy felépítem, beültetem; de a gonoszt cselekszi előttem, és nem hallgat az én szómra: Akkor megbánom a jót, amellyel vele jót tenni akartam. (Jeremiás 18:7-10) Isten elvitte Jeremiást egy oktatásra, ahol vizuális szemléltető eszköz használatával értette meg vele az Ő alapelveit: a fazekas házában látottak alapján (lásd Jer. 18:1-6). Ezután mondta el neki az akkori aktuális küldetést és üzenetét. Talán azt gondolhatnánk, hogy enélkül is lediktálhatta volna Isten a prófétának, hogy mit mondjon, de valójában nem így működik a próféta és Isten kapcsolata. Lehetünk Isten elhívott és szolgálatba állított prófétái, mégis folyamatosan ara van szükségünk, hogy tanuljunk, megismerjük Őt és megértsük az Ő útjait, gondolatait, amik mindig is magasabbak lesznek a mi gondolatainknál és útjainknál. A Jeremiásnak leadott prófétai tanítás egy érdekes tanulságot tartalmaz. Isten az itt adott ígéreteket nem kötötte feltételekhez, hanem a nép aktuális állapotához. A kigyomlálás a gonoszt cselekvő népnek szóló üzenet, amelyik, ha ennek hallatán megtér a gonoszságból, megmenekül a fenyegető ígéret beteljesülésétől. Egyértelmű, hogy ha nem változik az állapotuk, akkor beteljesül a prófécia. Ha pedig a pozitív ígéretek elhangzása után a nép a gonoszságot cselekszi és nem hallgat Isten szavára, ezek az áldások nem valósulnak meg. Ha mégis feltételt keresünk, azt láthatjuk itt, hogy a feltétel az, hogy maradjanak engedelmesek Isten szavának. Gyakran beszélünk arról, hogy Istennek mindig feltételekhez kötöttek az ígéretei. Van egy ilyen valóságos alapelv, ami megfigyelhető a Szentírásban is, de nem olyan szabályról van szó, ami Isten kezét is megkötné, hogy mindig ki kellene találnia egy feltételt, ha valami jónak a bekövetkeztét ígéri. Sokszor csak annyi a feltétel, hogy az elkezdett jó úton maradjunk meg. Ilyen volt a Filadelfiai gyülekezet esete, akik hűségesen kitartottak az Úr mellett. A nyitott ajtót és a megtérőket nem úgy adta nekik az Úr, hogy azt mondta volna, hogy "ha" ezt vagy azt teszitek. Ez egy elvégzett dolog volt Istennél. Viszont a végén leírt egy figyelmeztetést: "Tartsd meg, ami nálad van, hogy senki el ne vegye a te koronádat." (Lásd: Jelenések 3:7-13) Fennállt annak a veszélye, hogy ezt a győzelmet elveszi tőlük valaki. Ne hagyjuk, hogy elvegyék tőlünk a győzelmet! Hasonló történt Izrael népével is, amikor a pusztán átmenve először érkeztek az ígéret földjéhez: a 12 kém megnézte a földet, és jelentették, amit láttak. Azt mondták hogy jó a föld, illetve ketten azt is mondták, hogy le tudják győzni az ellenséget. Ez azért is egyértelmű volt, mert az Úr ígéret szerint már nekik adta ezt a földet. Ez az ígéret nem azért hangzott el, mert Izrael annyira jó lett volna, hanem a szövetség miatt, ami egészen Ábrahámnak az Istennel való személyes kapcsolatáig és a neki adott ígéretekig vezethető vissza.  Olyan erős volt ez a szövetség, hogy amikor később egy Bálám nevű próféta szellemben tekintett Izraelre, csak azt tudta mondani, hogy az Úr "nem vett észre Jákóbban hamisságot, és nem látott gonoszságot Izráelben." (4 Mózes 23:21) Mégis mindezek ellenére, voltak olyanok, akik ellehetetlenítették az ígéret földjének az elfoglalását: a tíz kém, akik Józsuéval és Kálebbel ellentétben csak a hitetlenségüket tudták átadni a népnek. (lásd 4 Mózes 13-14) Abban a pillanatban alkalmatlanná vált a nép az ígéret birtokba vételére. Gondoljunk bele: Isten mindent elkészített. Ott volt a tejjel és mézzel folyó föld, az Úr a láthatatlan világban elmozdította a gonosz fejedelemségeket, ezért mondhatta a két hűséges kém, hogy "eltávozott tőlük az ő oltalmuk, de az Úr velünk van". Erre mások, akiknek szintén szellemi szemekkel kellett volna látniuk a helyzetet, csak az ellenség nagyságát látták, magukat pedig sáskának látták a saját szemükben, és elfordították a nép szívét. Ez a tíz kém a jelentés átadása után meg is halt az Úr előtt csapás által. De a nép már el volt keseredve, és nem vihette be őket az Úr - hitetlenség miatt, ahogy a Zsidókhoz írt levél is tanúskodik róla. (Zsid 3:19) Izrael akkori generációja hitetlenség miatt nem tartotta meg, ami letétbe volt helyezve náluk: Isten ígéretét. Csak negyven évvel később, a gyermekeik által valósulhatott meg a rég nekik adott föld elfoglalása. Milyen a próféták szeme? Milyen szemmel látjuk Isten népét? Vajon állandóan a bűneiken keresztül akarja láttatni az Úr a népét a prófétákkal? Mire nyílik meg a szellemi látásunk? Bálám idején nem látott bennük hamisságot az Úr. Pedig a pusztai vándorlás idején több komoly probléma is felmerült. De az áldozatok vére már akkor is elfedezte a bűneiket, ha egy-egy időre is. Ma viszont Jézus vére fedez be minket. Ma, ha az Ő szavát halljuk, ha prófétai üzeneteken keresztül elkezdi megerősíteni az Úr, hogy az ígéretek megvalósulása következik, akkor ne a hitetlenséget és a bizonytalanságot gerjesszük a keresztény testvéreinkben, hanem a hitet! Ekkor lép érvénybe az, amit Jeremiásnál tanított az Úr: "És hogyha szólok a nép felől és ország felől, hogy felépítem, beültetem; de a gonoszt cselekszi előttem, és nem hallgat az én szómra: Akkor megbánom a jót, amellyel vele jót tenni akartam." Ennyi a dolgunk: maradjunk meg az Istennek való engedelmességben, hogy ne hiúsuljanak meg ezek az ígéretek a mi életünkben. Mindazáltal bizonyos ígéretek a mennyei időzítés miatt akkor is megtörténnek, ha az üzenetet halló ember nem hisz. Ez is Isten csodálatos bölcsessége és hatalma. Erre kiemelkedő példa Keresztelő János születésének a bejelentése, a Lukács evangéliuma első fejezetében olvasottak szerint. Gábriel azt mondta Zakariásnak, hogy meghallgatta Isten a könyörgésüket és gyermekük születik. De Zakariás hitetlenkedett, ezért megnémult. Viszont ez nem hátráltatta a születést, mert Istennek valójában nem csak ennyi volt a célja, hogy megáldja a meddő házaspárt, hanem hogy elküldje a Messiás útkészítőjét a mennyei terv időzítése szerint. Lássuk tisztán az időket, lássuk tisztán Isten alapelveit, lássuk tisztán, Isten szemével a nép állapotát, és legyünk hiteles hangok Isten akaratában, az Ő szent és szeretett népét szolgálva.

Mennyei találkozások a Dicsőség Királyával

Elaine Tavolacci

www.awordinseason.info

Olyan időben élünk, amikor Isten erősnek akarja mutatni magát, és ki akarja nyilvánítani a dicsőségét. Hiszem, hogy olyan személyes találkozásokat fogunk átélni Jézussal, amelyek során letagadhatatlanul be fogja bizonyítani az Ő hatalmát a mi érdekünkben. A Bibliában van egy történet Illésről, amelyben baál prófétáival konfrontálódott a Kármel hegyén, és tüzet hívott le a mennyből. Amikor eléjük állt, ezt mondta: "Meddig sántikáltok kétfelé? Ha az Úr az Isten, kövessétek őt; ha pedig Baál, kövessétek azt." Jézus ugyanezt kérdezi tőlünk ma, mert arra készül, hogy még egyszer hatalmasan munkálkodjon.

Azt mondja az Úr, Én vagyok a Dicsőség Királya, és ki fogom jelenteni magam ebben az időszakban a ti oldalatokon. Új találkozásokba foglak bebocsátani benneteket az előttetek álló napokban. Ne más források által keressetek Engem! Ne furcsa hangok által keressetek Engem! Ahogy meglátjátok a tenyérnyi felhőt, tudjátok meg, hogy a szabadításom közeledik. Ahogy meglátjátok a sötét felhőket, tudjátok meg, hogy az eső máris esni fog. A legsötétebb felhők hozzák magukkal a legnagyobb esőt. Ahogy megmondtam az Én Igémben: kiöntöm a Szellememet minden testre, a fiaitok és lányaitok prófétálni fognak, a véneitek álmokat látnak, az ifjaitok pedig látomásokat látnak. Nagy dolgokat készülök tenni az életetekben és a szolgálataitokban, amikor még egyszer kiárasztom a dicsőségemet úgy, mint még soha. Ahogy közeledni fogtok Hozzám, nagyobb magasságokba fogtok emelkedni, mint amit valaha elképzeltetek! Kinyilatkoztatást fogok rátok árasztani, ahogy leveszitek Rólam a korlátaitokat. Találkozni fogunk, ahogy kiléptek a komfortzónátokból.

Engedjétek, hogy még egyszer megelevenítsen benneteket a dicsőségem, és felszabadítson minden szellemi letargiából. Átviszlek titeket a középszerű életből a bővölködő életbe. Engedjétek, hogy megnyissam a szemeiteket, hogy csodálatos dolgokat lássatok. Ne csüggesszenek el benneteket a baál prófétái, és ne félemlítsenek meg titeket az isteneik. Én vagyok El Saddáj, és erősnek fogom mutatni magam a ti érdeketekben. Ne hátráljatok meg, amikor konfrontációt éltek át, hanem használjátok azt a hatalmat, amit nektek adtam. Sokatoknak ez még szokatlan, de értsétek meg a szövetségemet, és fogadjátok el, ami jogosan a tiétek. Ne érjétek be kevesebbel, mint amit Én készítettem nektek! Ahogy azt látjátok, hogy a világ egyre sötétebb, az Én dicsőségem annál ragyogóbb lesz az életetekben. Engedjétek, hogy az Igém mélyre hatoljon a szívetekben, mint a csontjaitokba rekesztett tűz. Kérjetek esőt az eső idején, és én bőségesen kiöntöm, és erősnek mutatom magamat a ti érdeketekben. Nem arra lettetek elhívva, hogy egy helyben álljon az életetek, hanem az előttetek álló napok nagyobb dolgaira lettetek teremtve, mondja az Úr.

1 Királyok 18:21

És odamenvén Illés az egész sokasághoz, monda: Meddig sántikáltok kétfelé? Ha az Úr az Isten, kövessétek őt; ha pedig Baál, kövessétek azt.

1 Királyok 18:38-39

Erre tűz esett le az Úrtól és megemésztette az égő áldozatot és a fát és a köveket és a port; a vizet is felnyalta, mely az árokban volt. Mikor ezt látta az egész nép, arcra estek; és azt mondták: Az Úr az Isten, az Úr az Isten!

Apostolok Cselekedetei 2:17

És lesz az utolsó napokban, azt mondja az Isten, kitöltök az én Szellememből minden testre; és prófétálnak a ti fiaitok és leányaitok, és a ti ifjaitok látásokat látnak, és véneitek álmokat álmodnak.

A mi Királyunk hatalma - A Nagy Küldetés, 4. rész

A mi Királyunk hatalma - A Nagy Küldetés, 4. rész 2013., 4. hét Rick Joyner Word for the Week / Heti Üzenet Múlt héten a "Nagy Küldetés" első mondatát kezdtük megvizsgálni:"Mennyben és földön minden fennhatóságot nekem adtak."(Lásd Máté 28:18 Csia ford.). Ez valószínűleg sokkal több, mint amit valaha felfoghatunk ebben az életben. Mégis ez az a fundamentum, amire a megbízatás többi része épül, ezért amellett, hogy meg akarjuk érteni, arra is kell törekednünk, hogy ez legyen az életünk vezérelve. Amint elkezdjük mindezt felfogni, akkor kezdjük megérteni, amit Pál állított a Róma levél 8:38-39-ben: Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem elkövetkezők, sem hatalmak sem magasságban, sem mélységben lakók, sem semmi más teremtés sem képes elszakítani minket Isten szeretetétől, melyhez Urunkban, a Krisztus Jézusban jutottunk. (Csia) A világegyetem méreteihez képest az egész föld bolygó alig ér fel egy porszemmel, ami a világegyetemben ide-oda szálldogál. Mindazáltal ez a kis bolygó végtelen értéket és rendetetést kapott, mert Isten a földre jött, hogy megváltsa az embert és a földet. Már ez önmagában elég lenne ahhoz, hogy végtelen értéket kapjon a föld. Az árucikkek értékét annak alapján állapítjuk meg, hogy mennyit hajlandó fizetni érte valaki, az Atya pedig elegendőnek tartotta a föld értékét ahhoz, hogy a lehető legnagyobb árat fizesse érte - a saját Fiát. Ezt az teljes teremtett világ csodálni fogja az egész örökkévalóságban, és ez még nem minden! Azt ígérte az Úr, hogy a lakóhelyét a földön fogja elkészíteni, az emberek között. Ez már túl csodálatosnak tűnik ahhoz, hogy igaz legyen, pedig igaz. Megkaptuk az ígérethez tartozó foglalót is, azáltal, hogy a Szent Szellem eljött, hogy azokban éljen, akik Benne bíznak, Aki elvégezte értük az engesztelést a kereszten. Nehéz nem csodálni mindezt, ahogy Dávid is tette a Zsoltárok 8:3-4-ben: Mikor látom egeidet, a Te ujjaidnak munkáját; a holdat és a csillagokat, amelyeket teremtettél: Micsoda az ember hogy megemlékezel róla? És az embernek fia, hogy gondod van reá? (KSZE) Ha most belegondolunk az egek terjedelmébe, tudva, hogy a fizikai univerzum becsült mérete majdnem tizenkét milliárd fényév átmérőjű, ami szinte felfoghatatlan terjedelem, és Ő mégis annyira szeret bennünket, hogy eljön, hogy közöttünk lakjon - ez olyasmi, amit valószínűleg az egész örökkévalóságban csodálni fogunk, és mégis, tényleg annyira szeret minket, hogy még a lakóhelyét is a földön készíti el az emberek között. Még egy gondolat, ami nagyobbá teszi az irántunk való szeretetének a magasságát, hosszúságát, szélességét és mélységét: bármennyire is nagy a fizikai univerzum, az csak egy "árnyéka" a mennyei világnak. Ez azt jelenti, hogy az univerzumban csupán annyi tartalom van, a szellemi világhoz képest, amennyi a mi árnyékunkban van hozzánk képest! A menny királysága dicsőségesebb és nagyobb, mint amit felfoghatunk. Ennek ellenére Isten a földön fog lakni az emberek között. Sokkal nagyobb Istent szolgálunk, mint amit a mi kis elménk egyáltalán felfoghat. Neki még az sem jelent nehézséget, hogy minden egyes ember fején megszámolja a hajszálakat. Azt is tudjuk, hogy még a gondolatainkat is ismeri. A szavának a hatalmával tartja fenn az univerzumot, és mégis személyesen törődik mindenkivel. Minden egyes embert szeret, és közeli személyes kapcsolatban szeretne lenni mindegyikünkkel. Tényleg túl szépnek tűnik, hogy igaz legyen, viszont döbbenetes, mennyire kevesen próbálják arra adni a fejüket, hogy egyáltalán elkezdjék keresni ezt a kapcsolatot Istennel. Amikor elkezdjük felfogni Isten nagyságát, akkor már meg tudjuk érteni, miért csodálkozott Jézus az emberi hitetlenségen. Amikor Mózes kettéválasztotta a Vörös tengert, az angyalok unatkoztak! Ők már azt is látták korábban, amikor Isten az egeket kiterítette mint a függönyt, úgyhogy nem nagyon hatották meg őket az ilyen kis mutatványok a mi kis bolygónkon. Most gondolj bele, hogy "mennyben és földön minden fennhatóságot" megkapott Jézus. Szerinted tud gondoskodni a mi kis dolgainkról? Aztán azt ígéri, hogy ha abbahagyjuk az aggódást a saját dolgaink miatt, és elkötelezzük magunkat arra, hogy az Ő királyságát keressük először, akkor mindennel törődni fog, ami az életünk része. Tudja, mennyire magatehetetlenek vagyunk, amikor annyira megemészt minket a saját életünk, hogy fel sem tudunk nézni, hogy meglássuk az Ő királyságát. Amikor pedig meglátjuk az Ő királyságát, hatalmát és mindent, ami abba tartozik, nagyon butának fogjuk érezni magunkat amiatt, hogy hagytuk, hogy saját magunkkal és az apró kis világunkkal legyünk lefoglalva, ahogy sokan ebben a helyzetben vannak most is. Ez az az igazság, amivel a "Nagy Küldetés" kezdődik - minden hatalmat a mi Királyunk kapott. Ez döbbenetes, és ez már csak egyre döbbenetesebb lesz. Mindennél nagyobb megtiszteltetés, hogy ezt a megbízatást kaptuk, hogy az Ő tanítványai legyünk, és hogy másoknak is segítsünk az Ő tanítványaivá válni. Határozzuk el, hogy azzal megbecsüléssel kezeljük ezt, amit megérdemel, és hogy odaszánjuk magunkat arra, hogy mindent megteszünk, amit csak tudunk, hogy meglássuk a beteljesülését. - - - Fordítás: Országh György Forrás: MorningStar Ministries - The Authority of Our King - The Great Commission, Part 4 URL: http://www.morningstarministries.org/resources/word-week/2013/authority-our-king-great-commission-part-4

Nagyon megszúr, és fájni fog”

Építő gondolatok

Ne nyúlj a kaktuszhoz!

A gyönyörűen virágba borult kaktuszok látványa lenyűgözte az ötéves kisfiút. „Ne nyúlj a kaktuszhoz!” – hangzottak édesanyjának figyelmeztető szavai, amikor a kisfiú egy virág után nyúlt, hogy letépje.

„Nagyon megszúr, és fájni fog” – magyarázta tovább az anyuka.

De ahogy ez már csak lenni szokott a kicsiknél, az anya még hátat sem fordított, már hallotta is a kétségbeesett kiáltást. Megfordulva látta, hogy a gyerek pont azt csinálta, amire az előbb figyelmeztette, hogy ne tegye. Most pedig a kicsi hozzá futott, mutatóujját a magasra tartva, és másik kezével szorongatva. „Anya, nagyon fáj!” – kiáltozta. „Nagyon fáj!”

A szerető édesanya gyorsan karjába vette a gyermeket. „Látod, ezért mondtam, hogy ne nyúlj hozzá. Na, nézzük csak. Ne sírj, kicsim! Anya kiveszi azt a bökős tüskét az ujjacskádból.”

Egy anya mindig megszánja a gyermekét, az akármit is tesz. Ez a példa is mutatja, hogy a gyermek engedetlensége ellenére, az anyuka első dolga az volt, hogy segítsen neki.

49,15 Megfeledkezik-e csecsemőjéről az anya, nem könyörül-e méhe gyermekén? Ha mások megfeledkeznének is, én nem feledkezem meg rólad! (Ézsaiás)

„Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged” –ígéri az Úr, Aki szült téged (Zsidók 13:5). Semmi, amit eddig tettél, vagy amit ezután tenni fogsz, nem fogja Istent elfordítani tőled, és rábírni arra, hogy elhagyjon. Szeret téged. Mondom, szeret téged. Ez a tény soha nem fog megváltozni.

Az első dolog, amit Ádám és Éva a bűnbeesés után tettek az volt, hogy elrejtőztek (1 Mózes 3:9-10). A bukott ember, azóta is ugyanezt teszi, de egy kereszténynek nem ezt kellene tennie, amikor elbukik.

Mint a kisgyereket a szúrós tüskével az ujjában, a bűneinknek is Istenhez kellene hajtania minket, nem pedig el Tőle. Nem a bűneid határozzák meg, hogy ki vagy. Hozzád kapcsolódhatnak, amikor engedetlen vagy, de a bűneid nem te vagy! Amikor elbuksz, ne fuss el és ne rejtőzz el. Inkább fuss Istenhez, mint ahogy egy kisgyerek rohan az anyukájához. Te is tartsd magasra a bűnödet, és kiáltsd: „Nagyon fáj!” Isten nem fog leszúrni, és nem fog prédikálni neked az ostoba viselkedésedről.

Ehelyett Magához von, és gyengéden megszabadít a fájdalomtól, amit magadnak okoztál. Aztán szeretettel átölel, majd kedvesen így szól: „Na, menj játszani. És ne felejtsd el, hogy nem nyúlunk a kaktuszhoz!”

8,11 Jézus pedig ezt mondta neki: "Én sem ítéllek el téged, menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz!" (János)

Steve McVey

Ne féljetek! Isten hűséges!

Ne féljetek! Isten hűséges! Posted: 19 Jan 2013 03:29 PM PST 2013 A BETELJESÜLÉS ÉVE LESZ. János apostol egyszer leírt egy prófécia sorozatot. Ezt ma a "Jelenések könyve" címmel ismerjük, a Szentírás újszövetségi könyvei közül az egyetlen teljes mértékben prófétai könyv. Hét különböző gyülekezetnek írta, akik a mai Kisázsia területén voltak. Ezek közül az egyik a Fiadelfiában levő gyülekezet volt. A nekik megüzent prófécia így szólt: Ezt mondja a Szent, az Igaz, a kinél a Dávid kulcsa van, a ki megnyitja és senki be nem zárja, és bezárja és senki meg nem nyitja: Tudom a te dolgaidat (ímé adtam elődbe egy nyitott ajtót, a melyet senki be nem zárhat), hogy kevés erőd van, és megtartottad az én beszédemet, és nem tagadtad meg az én nevemet. Ímé én adok a Sátán zsinagógájából, azok közül, a kik zsidóknak mondják magukat és nem azok, hanem hazudnak; ímé azt mívelem, hogy azok eljőjjenek és leboruljanak a te lábaid előtt, és megtudják, hogy én szerettelek téged. Mivel megtartottad az én béketűrésre intő beszédemet, én is megtartalak téged a megpróbáltatás idején, a mely az egész világra eljő, hogy megpróbálja e föld lakosait. Ímé eljövök hamar: tartsd meg a mi nálad van, hogy senki el ne vegye a te koronádat. A ki győz, oszloppá teszem azt az én Istenemnek templomában, és többé onnét ki nem jő; és felírom ő reá az én Istenemnek nevét, és az én Istenem városának nevét, az új Jeruzsálemét, a mely az égből száll alá az én Istenemtől, és az én új nevemet. A kinek van füle, hallja, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek. (Jelenések 3:7-13) Ez a prófécia azt ígéri, hogy nyitott ajtót ad nekik az Úr, hogy a sátán zsinagógájából előttük megalázkodókat ad az Úr, akik felismerik, hogy szerette a levél címzettjeit az Úr, és hogy megtartja őket a nyomorúság idején. Nem szab feltételeket. Azért nem, mert azt üzeni nekik az Úr, hogy már betöltötték a feltételeket, megtartották a beszédét, és nem tagadták meg a nevét, sőt a béketűrésre intő beszédét is megtartották már ezelőtt. Nemrég leírtam nektek azt a prófétai látást, ami arról szól, hogy 2013 a beteljesedés éve lesz; és hogy az ígéretek megvalósulását, beindulását most nem feltételekhez köti az Úr, mert sok buzgó odaszánt hívő töltötte már be a feltételeket. Vannak viszont olyanok, akik nem látják ezt, és hiteltelennek tartják az ígéretek beteljesüléséről szóló üzenetet, és másokat is arra biztatnak, hogy ne figyeljenek az ilyen próféciákra. Ne hagyjátok magatokat elcsüggeszteni! Isten hűséges! Mindennek rendelt ideje van! Isten ígéretei sokszor vannak időhöz kötve - például a megígért Messiás akkor jött el, amikor eljött "az idő teljessége" és kibocsátotta Isten az Ő Fiát, ahogy Pál tanítja. Jézus amikor prédikálni kezdett, és jelek és csodák kísérték a szolgálatát, sok beteg meggyógyult, gyászolók vigasztalódtak meg, vakon született ember kapta vissza elveszett reménységét, és meggyógyult, stb, stb, mindezt nem azért tette az Úr mert a megtérésükkel váltották volna ki ezeket az eseményeket, hanem mert az Ésaiás és mások által megprófétált eseményeknek eljött az ideje. Így hirdette az Úr: "Betelt az idő, elközelített Isten országa". Ne hagyjátok magatokat megfélemlíteni, eltántorítani! Vegyétek a szívetekre azt a figyelmeztetést is, amit megosztottam veletek ugyanebben a prófétai látásban: akik nem nyitottak a szeretetben való egységre és az emberek iránti megmentő szeretetre, azok nem fogják látni, megtapasztalni ezeket a beteljesüléseket, csak másoknál látják majd, és rosszabb esetben még kritizálni is fogják azt. Ne féljetek: semmit sem tehetnek az Úr kinyújtott karja ellen, és az ígéretek beteljesülése ellen. Ne hagyjátok, hogy olyanná tegyék a szíveiteket, mint amikor Izrael első alkalommal érkezett el az ígéret földjének a határához. A kémek látták a jó földet, de a többségük inkább csak elbátortalanította a népet és a hitetlenséget terjesztette közöttük. Józsué és Káleb viszont tudta, hogy mi lett volna a helyes: bátorították a népet, azzal, hogy Isten velük van, az ellenségnek pedig már eltávozott az erőssége! MINDEN KÉSZEN ÁLLT AZ ÍGÉRET BIRTOKBA VÉTELÉRE! TESTVÉREK! Ha most hagyjuk magunkat megzavarni, akkor szem elől téveszthetjük Isten igazi természetét: amiket ő megígért, azt mind betartja. De ha nem hiszünk, akkor nem fogjuk tudni a tálcán kínált beteljesülő ígéreteket átvenni. Természetesen ezután is lesz dolgunk - lustálkodva nem fogunk tudni mit kezdeni mindezzel. Ahogy írtam is: a halaknak olyan nagy sokasága lesz, hogy át kell szólni egyik hajóból a másikba, mint Péternek is ezt kellett tennie (Lukács 5:4-7) Akik már most is készen állnak a szeretetben való egységre, azoknak nincs új feltétel. Ebben kell megmaradni. Akik pedig nem állnak készen erre, azoknak minél hamarabb meg kell változniuk, hogy a beteljesülő ígéreteket ők is megtapasztalhassák. De az ígéretek beteljesülnek - velük vagy nélkülük, így is, úgy is. Nekik valóban van feltétel: térjenek meg, és kövessék a szeretetet. A filadelfiai gyülekezet egyetlen figyelmeztetést kapott: "tartsd meg a mi nálad van, hogy senki el ne vegye a te koronádat." Most ne tántorodjunk meg az ígéret földjének a szélén! Nekünk adta az Úr azt a földet! Előre Isten királyságáért! AKI HISZ, ANNAK MINDEN LEHETSÉGES. A mi hűséges Urunk, Jézus Krisztus nevében: Országh György

A legnagyobb kaland - A Nagy Küldetés, 3. rész

A legnagyobb kaland - A Nagy Küldetés, 3. rész 2013, 3. hét Rick Joyner Word for the Week / Heti Üzenet   A Nagy Küldetés első mondata az a fundamentum, amire a megbízatás többi része épül: "Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön." (Lásd Máté 28:18) Ez volt az Úr teljes mondanivalójának a magva, amikor a földön járt, és a királyságnak is ez az alapvető mondanivalója. Ott van királyság, ahol elismerik egy király hatalmát. Isten királysága ott van, ahol elismerik az Úr hatalmát. Ahhoz, hogy megértsük az Úr céljait, és ezáltal a mi céljainkat is, alapvető fontosságú hogy megragadjuk annak a mélységét, amiket az Úr tanított és kihirdetett az Ő királyságáról. Ezért mondja nekünk az Efézus 3:16-19: Hogy adja meg néktek az Ő dicsősége gazdagságáért, hogy megerősödjetek hatalmas erővel az Ő Szelleme által a belső emberben;  Hogy lakozzék a Krisztus hit által a ti szívetekben;  A szeretetben meggyökerezzetek és alapot vegyetek, hogy megérthessétek minden szentekkel egybe, hogy mi a szélesség és hosszúság és mélység és magasság,  És megismerjétek a Krisztusnak minden ismeretet felülhaladó szeretetét, hogy ekképpen beteljesedjetek az Istennek egész teljességéig.  Arra fogunk törekedni, hogy megértsük Isten szeretetének a szélességét, hosszúságát, magasságát és mélységét, azzal a végső céllal, hogy beteljünk Isten teljességével. Ez egy olyan gondolat, ami túlságosan magasztos ahhoz, hogy magunktól megérthessük, ezért kell, hogy az Úr "adja meg" nekünk, ahogy a 16. vers mondja. Arra is szükség van ehhez, hogy hatalmas erővel erősödjünk meg az Ő Szelleme által a belső emberünkben, hogy Krisztus lakozzon a szívünkben, és meggyökerezzünk és alapot vegyünk a szeretetben. Talán így foglalhatjuk össze a tanítványságunk célját. Ez több mint bármely földi tanítványság, amelyek esetében elkötelezhetjük magunkat, hogy egy mestertől tanuljunk, és olyanná legyünk, mint az a mester, itt viszont azt olvassuk, hogy legyünk betelve a Mesterünkkel, hogy bennünk lakozzon! Ez egy olyan magasztos elhívás, hogy még az angyalok is csak csodálni tudják. Minél jobban fel tudjuk ezt fogni, annál nagyobb késztetést kell érezzünk arra, hogy ezt kutassuk és erre törekedjünk mindennel, ami bennünk van. Nincs olyan mesebeli királyság, amit bárkinek a fantáziája szült, ami olyan csodálatos lenne, mint az igazi királyság. Nincs olyan király, aki valaha a földön uralkodott, vagy akit bármilyen regényben képzeltek el, aki olyan csodálatos és hatalmas lenne, mint a mi Királyunk. Ezért van az, hogy az igazi keresztény élet a legnagyobb kaland, amit ember valaha megélhet. Soha semmi nem lesz, ami izgalmasabb lenne Istennél, vagy ami olyan unalmas lenne, mint a vallás! Természetesen létezik az "igaz vallás" (a magyar Károli Bibliában "igaz istentisztelet" - a fordító megjegyzése), amit a Szentírás hirdet, és ami a szereteten és a szeretetből fakadó jó cselekedeteken alapszik. Azok, akik erre az "igaz vallásra" adják magukat, azt tapasztalják, hogy ez az egyik legcsodálatosabb dolog, amit ebben az életben tehet az ember. Nincs olyan kábítószer, nincs olyan emberi tapasztalat, nincs olyan eufórikus állapot, ami olyan csodálatos lenne, mint a szeretet, és ez az igazi keresztény élet fundamentuma. Emellett benne van még a kaland, a csodálat, a félelemmel vegyes tisztelet, valamint a legnemesebb hadviselés, amit a királyságért kell folytatnunk. Az igazi királysági élet nagyszerűbb minden mesénél, ami emberi elme valaha szőhetett. Ez az, amit keresünk, nem csak arra törekedve, hogy megértsük, hanem hogy benne is éljünk. A Nagy Küldetés erre a legnagyobb kalandra szóló elhívás és megbízatás, ami mindenkinek szól, aki meghallja a felhívást, hogy álljon közénk. - - - Fordítás: Országh György Forrás: MorningStar Ministries - The Greatest Adventure - The Great Commission, Part 3 URL: http://www.morningstarministries.org/resources/word-week/2013/greatest-adventure-great-commission-part-3

Mélyen meggyökerezve Őbenne

Mélyen meggyökerezve Őbenne Elaine Tavolacci awordinseason.info A pálmafa gyökerei mélyebben vannak, mint amilyen a föld feletti magassága, mivel mélyre nyúlva keresi a vizet. A pálmafa a viharban teljesen le tud hajolni a földig. Mivel a gyökerei mélyre nyúlnak a talajban, a fa újra felegyenesedik, megerősödve. A legvadabb viharokat is kiállja. Ehhez hasonlóan, Jézus azt akarja, hogy szellemileg erősek legyünk, mélyen meggyökerezve és megalapozódva Őbenne és az Ő igéjében. Azt mondja az Úr, hogy azokat keresem, akik erősek, állhatatosak és mozdíthatatlanok. Azokat keresem, akik meg vannak alapozódva az igémben. Ők azok, akik mélyen meggyökereztek Bennem, mert időt töltöttek Velem, ezért felismerik a hangomat és a vezetésemet. Meg vannak győződve arról, amit mutatok nekik, mert tudják, hogy az Én beszédem soha nem tér vissza üresen. Ők azok, akik ellenállóak a nyomorúság szélviharaival szemben, épp úgy mint a pálmafa. Ők szívósak és erősek, ezért rugalmasan visszapattannak, bármi is jön ellenük. Szinte bármilyen talajban képesek növekedni, ahol el vannak ültetve. Még a monszun szeleket és a hurrikánokat is túlélik, amiatt a képességük miatt, hogy a nyomás alatt is kitartóak tudnak lenni. Arra hívlak, hogy legyél olyan rugalmas, mint a víz folyamai mellé ültetett pálmafa, ami a hurrikán ereje alatt meghajlik, de nem törik meg. Ahogy a fa gyökere lehorgonyozva tartja a föld feletti részét, plántáld úgy az életedet, hogy az igémhez igazodjon. Engedd, hogy az Én igém stabilitást hozzon az életedbe és minden helyzetbe. Ahogy a gyökerek is biztosítják a megfelelő tápanyagellátást, hogy fenntartsák a létfontosságú funkciókat, neked is Bennem kell maradnod a szellemi tápláltatásod érdekében. Ahogy a fa gyökerei szállítják a vizet, ereszd mélyre te is a gyökereidet Bennem, naponta kutatva az igémet. Ahogy ezt teszed, meg fogod tanulni, hogyan lehet fejlődni mindenféle környezetben. Mint ahogy a pálmafa gyökerei mélyebbre nyúlnak, mint a fa magassága, arra hívlak, hogy engedd, hogy mélyebbre nőjenek a gyökereid. Fordíts időt arra, hogy építsd ezt a személyes kapcsolatot Velem. Ez egy erős fundamentumot fog biztosítani, és nagyra fogsz nőni új magasságokba, minden jó cselekedettel gyümölcsöt teremve, mondja az Úr. Jeremiás 17:7-8 Áldott az a férfi, aki az Úrban bízik, és akinek bizodalma az Úr; Mert olyanná lesz, mint a víz mellé ültetett fa, amely a folyó felé bocsátja gyökereit, és nem fél, ha hőség következik, és a levele zöld marad; és a száraz esztendőben nem retteg, sem a gyümölcsözéstől meg nem szűnik. Zsoltárok 92:12-13 Az igaz virágzik, mint a pálmafa, növekedik, mint a cédrus a Libánonon. Plánták ők az Úrnak házában; a mi Istenünknek tornácaiban virágzanak. Efézus 6:10 Végezetre, atyámfiai, legyetek erősek az Úrban, és az Ő hatalmának erejében.

Levél egy iráni börtönből

Levél egy iráni börtönből Posted: 16 Jan 2013 04:01 PM PST Újabb keresztény pásztor van iráni börtönben. A Fox News és más hírforrások beszámolója szerint Saeed Abedini 2012 szeptemberében lett letartóztatva, a Krisztusban való hitéért. Saeed Abedini iráni származású amerikai állampolgár, aki Iránban nevelkedett, és bár gyermekkorában egy mecsetben képezték, 20 évesen keresztény hitre tért. Onnantól lelkesen hirdette a hitét, Teherán utcáin az evangéliumot hirdetve osztogatott Bibliát az embereknek. Saeed Abedini és családja / Kép: ACLJ Később megnősült, és az Egyesült Államokba költözött, viszont rendszeresen visszajárt Iránba a családját látogatni, valamint egy földalatti házi gyülekezeti mozgalom fejlődésén munkálkodott. Iránban vannak hivatalos keresztény egyházak és istentiszteletek, viszont azok számára, akik az iszlámról térnek át a kereszténységre, tilos részt venni ezeken. Ezért nekik csak a házi gyülekezetek jelentik a megoldást. Az áttérőket az iszlám saría törvény, illetve az arra is hivatkozó iráni bíróság szigorúbban bünteti, és lehetővé teszi a kivégzésüket is. A Saeed szolgálata által gondozott házi gyülekezet mozgalomban 100 gyülekezet van 30 iráni városban, körülbelül 2000 taggal. Saeed Abedini korábban is volt már letartóztatva, 2009-ben, amikor azzal a feltétellel engedték szabadon, hogy aláír egy megállapodást, mely szerint szabadon utazhat Irán és az USA között, ha felhagy a házi gyülekezetekben végzett tevékenységével. Ő úgy gondolta, hogy ha betartja a rá eső részt, akkor az iráni állam is betartja a másik oldalt. Az utóbbi időkben Saeed humanitárius munkát végzett Iránban, és egy árvaház kialakításán dolgozott. A 32 éves pásztor, aki egyben két gyermekes családapa, jelenleg a hírhedt Evin börtönben van, ahol nem csak a kihallgatásokon verik meg, hanem a cellatársai is, akik Al-Kaida tagoknak vallják magukat. Emellett arról sem lehet biztosat tudni, hogy milyen sors vár rá, mert napról-napra mást mondanak neki, az ellene felhozott vádakat pedig egyelőre nem tették nyilvánossá. A felesége, Naghmeh, egy interjúban nemrég elmondta, hogy a gyermekeiknek a legnehezebb ez az időszak (4 és 6 évesek), akik ahhoz vannak hozzászokva, hogy az édesapjuk esténként olvas nekik. Az ACLJ nemzetközi jogvédő szervezet, aki Youcef Nadarkhani ügyében is sokat fáradozott azon, hogy az USA kormányzata és a nemzetközi közvélemény által nyomást gyakoroljon Iránra a szabadságjogok betartása érdekében, most is jogi segítséget nyújt a családnak. Nemrég egy levelet jutattott el Abedini a börtönből, a családja segítségével a feleségéhez, ami így eljutott Amerikában az Assemblies of God egyházhoz, akik szintén közölték a híreket a pásztorról. Mivel a család kifejezetten kérte, hogy a levelet hadd ismerjék meg az emberek, az Assemlies of God (AG) közzétette az interneten, és arra biztatja a hívőket világszerte, hogy hordozzák imádságban az Abedini családot, és mindazokat, akiket a hitükért üldöznek. Az alábbiakban az AG által közzétett levél magyar fordítása olvasható: — Saeed Abedini pásztortól kapott levél, aki egy Iránban bebörtönzött amerikai állampolgár. — Amikor meghallottam, hogy karácsonykor üres karácsonyi teríték is lett felrakva, hogy megemlékezzenek a bebörtönzésemről, és azokról, akiket Krisztusért börtönöztek be, könnyek szöktek a szemembe. Lehetőségem adódott arra, hogy ezt elmondjam más foglyoknak is, akiket megdöbbentett az a szeretet és támogatás, amit egymás iránt tanúsítunk Jézusban. Elmondtam nekik, hogy a Biblia mindannyiunkat testvéreknek tart (fajtól, színtől, nemzetiségtől függetlenül), és azt tanítja, hogy osztozzunk egymás fájdalmában. Ez a mi Urunktól származik. Isten Igéje azt mondja, hogy ha a hitünkért üldöznek, tartsuk teljes örömnek. Ha arra gondolok, hogy ez az egész megpróbáltatás és üldözés fel van írva nekem a mennyben, a szívemet teljesen betölti az öröm. A Biblia azt mondja, hogy az Úr öröme a mi erősségünk. Az Úr öröme nélkül nem tudunk élni. Ez az az öröm az életünkben, ami erőt ad, hogy kitartóan menjünk tovább ebben az életben. Erő nélkül nem tudjuk folytatni az Úr munkáját, öröm nélkül pedig nincs erőnk. Mindig azt akartam, hogy Isten tegyen engem istenfélő emberré. Nem voltam tisztában vele, hogy ahhoz, hogy istenfélőkké váljunk, olyanná kell lenünk, mint az acél, amit nyomás alatt edzenek. Egy kemény folyamat kell ahhoz, hideg és meleg, hogy elkészüljön az acél. Jelenleg ez a folyamat úgy néz ki az életemben, hogy egyik nap azt mondták nekem, hogy óvadék ellenében szabadlábra helyeznek, hogy találkozhassak a családommal és a gyermekeimmel karácsonykor (ez mind hazugság volt), másnap pedig azt mondják, hogy lógni fogok a Jézusban való hitem miatt. Egyik nap erős fájdalmaim vannak a kihallgatások alatt elszenvedett ütések miatt, másnap pedig kedvesen viselkednek az emberrel, és édességgel is megkínálnak. Ez a forró és hideg tesz minket acélozott emberré, hogy tovább tudjunk menni az Ő Királyságát terjesztve. Amikor az ember 120 napon keresztül olyan szobában alszik, ahol egy nagy lámpa ég folyamatosan, és nem különül el egymástól az éjszaka és a nappal, és amikor hetente csak néhány percre láthat igazi napfényt, ilyenkor lesz belőled az Ő Keze Műve, és lehetsz az eszköze annak, hogy elvidd az Ő Királyságát egy sötét helyre, és átadhasd a Békesség és Élet Örömhírét a haldokló világnak. És itt tanulod meg, hogy képes vagy teljes szívből szeretni az ellenségeidet. Nagyon várom már azt a napot, amikor mindegyikőtökkel találkozhatok, akik támogattok az imáitokkal, és amikor átölelhetlek benneteket. Köszönöm az irántam tanúsított szereteteteket. Ami bennünk van, erősebb, mint az, ami a világban van, és legyőzte a világot. —Saeed Abedini pásztor, láncok között a mi Urunk Jézus Krisztusért Engedéllyel használva, az Abedini család jóvoltából.

„Gábriel!”

„Gábriel!”
Már maga a Király hangja is melegséggel töltötte el a szívemet. Bejárati őrhelyemet elhagyva, bementem a trónterembe. A tőlem balra lévő asztalon feküdt az Élet Könyve.

Előttem pedig, a Mindenható Isten trónja állt. Beléptem az örökké tündöklő Fény szférájába, szárnyaimmal eltakartam az arcomat és letérdeltem Előtte.
„Igen, Uram?”

„Mindig is jól szolgáltad a királyságot. Nemes hírvivő vagy.”
„Meghajtottam a fejemet, miközben sütkéreztem a kedves szavakban, majd így szóltam:
„Bármit is kérsz tőlem, Királyom, én annak a százszorosát is megteszem.”

„Nincs kétségem efelől, drága hírvivőm.”
A Király hangjában olyan ünnepélyesség csengett, amit még sohasem hallottam Tőle.

„De a legnagyobb küldetés, még előtted áll. A következő feladatod az lesz, hogy ajándékot vigyél a földre. Íme…”
A Király elmagyarázta a feladatot. Nem értettem Isten tervét, de az én megértésem nem fontos. Az engedelmességem viszont az.

„…Menj és mondd el Máriának.”
Elvittem hát Máriának az üzenetet, aki így válaszolt:

„Az Örökkévaló szolgálóleánya vagyok, történjen velem minden úgy, ahogy mondtad!”
Miközben beszélt, méhében egy Fényesség jelent meg.

Visszamentem a trónterembe.
A Király odalépett az asztalhoz, hogy elvegye róla a könyvet. Lucifer felé fordította, és így utasította őt:
„Gyere ide Hazugság Atyja, és olvasd el Annak a nevét, aki a vesztedet okozza!”

„Immánuel?” – motyogta magában, majd hitetlenséggel a hangjában így folytatta: „Isten velünk? Na, nem! Ezt még te sem gondolod komolyan! Csak nem mennél el ilyen messzire!”

„Te sohasem hittél nekem, Sátán.”

„Na de Immánuel? A terved nagyon bizarr! Te nem tudod, milyen a földön az élet! Nem tudod milyen sötét hellyé tettem. Romlott. Gonosz. Ördögi…”
„AZ ENYÉM!” – jelentette ki a Király. „ÉS VISSZAKÖVETELEM MAGAMNAK AZT, AMI AZ ENYÉM. TESTTÉ VÁLOK. ÉREZNI FOGOM, AMIT A TEREMTMÉNYEIM ÉREZNEK. LÁTNI FOGOM, AMIT ŐK LÁTNAK.”

„De mi van a bűneikkel?”
„Kegyelmet adok nekik.”
„És a halál?”

„Életet adok nekik.”
A Sátán szótlanul állt. Isten pedig így szólt:

„Szeretem a gyermekeimet. A szeretet nem veszi el a szeretett személytől a szabadságát. De a szeretet lveszi a félelmet. Immánuel olyan emberek csoportját fogja maga után hagyni a földön, akik nem félnek. Nem fognak sem tőled, sem a poklodtól félni.”

Erre a gondolatra a Sátán hátralépett. Gyerekes módon vágott vissza: „De igen, fognak!”
„Minden bűnüket elveszem. Elveszem a halált. A bűn és a halál nélkül nincs hatalmad!”

A Sátán, kezét ökölbe szorítva járkált fel-alá. Amikor végül megállt, feltette azt a kérdést, ami bennem is motoszkált:
„Ugyan, miért is tennéd ezt?”

Az Atya mély és lágy hangon válaszolt: „Azért, mert szeretem őket.”
˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙

Mi, angyalok, olyanok voltunk az istálló körül, mint egy fényes gyöngyfüzér. Minden angyalt odarendeltek a posztjáról, még Mihályt is. A Király azt akarta, hogy az egész teremtett világ tanúja legyen a pillanatnak. Senki sem kételkedett, azonban senki sem tudta, hogyan fogja Isten betölteni az ígéretét.

Néhány pillanat múlva a Várva-várt megszületett. Abban a kiváltságban volt részem, hogy a párhoz közel állhattam, közvetlenül Mihály mögött. Mindketten néztük az újszülött gyermek gyűrött arcát. József szénát rakott egy jászolba, ami Jézus első ágyának bizonyult.

Isten teljessége lakozott a kisdedben. Fény ragyogott az arcáról és apró kezecskéiről. Az a dicsőség, aminek a trónteremben tanúja voltam, most a bőrén sugárzott át.
Úgy éreztem, énekelnem kellene, de fogalmam sem volt, hogy mit. Nem volt dalunk. Soha nem láttuk még Istent egy kisbaba képében. Amikor Isten csillagokat alkotott, csak úgy áradtak belőlünk a dalok. Amikor megszabadította a népét, ajkunk telve volt dicsérettel. Trónja előtt énekünknek soha sincs vége. De mit énekeljen az ember, illetve angyal, amikor Istent látja egy istálló jászlában?

Abban a pillanatban egy csodálatos dolog történt. Amint a kisded Jézust szemléltük a sötétség eltűnt. Nem az éjszaka sötétje, hanem a rejtély sötétje. A menny világossága elárasztotta az angyalok seregeit.
Az elménk megtelt az Igazsággal, amit előtte soha nem ismertünk. Megértettük az Atya tervét, amit azok megmentésére készített, akik majd a nevét fogják viselni.

Max Lucado

Magyar fordítás: ahitatok.hu

A börtön megrendül

A börtön megrendül

Rendkívüli történetek vannak a Bibliában, amelyek valóságosan megtörténtek a természetes világban. Az Apostolok Cselekedeteiben két különböző eset van leírva, amikor Isten megnyitotta a börtönajtókat, hogy kiszabadítsa az embereket. Egyik esetben egy angyal jött el és nyitotta meg a börtönajtókat, a másikban földrengés történt, a börtön megrendült, a láncok lehullottak Pálról és Szilászról, és kiszabadultak. Lehet, hogy nem vagy ténylegesen börtönben, viszont sokan vagytok szellemileg bebörtönözve. Vannak bizonyos dolgok, amik fogva tartanak, és nem tudjátok, hogyan lehetne kimenekülni ezekből.

Azt mondja az Úr, azért jöttem, hogy kiszabadítsalak a börtönödből. A félelem börtönéből, ami az elmédet gyötri, a függőségek börtönéből, amivel harcolsz, a titkos bűnökből, amik nyomasztanak. Engedd meg, hogy szabaddá tegyelek! Engedd meg, hogy letörjem azokat a láncokat, amik fogságban tartanak! Engedd meg, hogy levegyem azokat a béklyókat, amik megkötöttek téged! Nem kell többé együtt élned a titkos tevékenységeiddel járó szégyennel, amiket eddig titokban tartottál. Azért jöttem, hogy kiszabadítsalak azokból az erődítményekből, amelyek oly régóta zűrzavarba vezették az életed. Azért jöttem, hogy a foglyokat szabaddá tegyem.

Engedd meg, hogy felnyissam az elméd börtönajtóit, ahol a zavaros gondolataid vannak, amelyek megkötözöttségben tartanak. Megtisztítom és helyreállítom a gondolkodásodat. Nem kell többé együtt élned a bosszúvágy, a harag és a megbocsátatlanság gondolataival. Azzal, hogy másokat szabadon engedsz, te is szabadon leszel engedve. Ne rejtegess a szívedben keserűséget, különben az is bebörtönözve fog tartani téged. Amint félredobsz minden akadályt és a téged oly könnyen behálózó bűnt, Én kiszabadítalak az életedben levő minden erődítményből. Elszakítok minden láncot, ami a börtönben fogva tart, és a horgonyokat, amelyek megakadályozzák a haladásodat. Engedd meg, hogy megnyissam a börtönajtókat, és bevigyelek téged a bővölködő életbe, ami elérhető számodra, mondja az Úr.

Apostolok Cselekedetei 5:18-20
Elfogták az apostolokat, és hatósági őrizetbe vették őket. De az Úr angyala éjszaka megnyitotta a börtön ajtaját, és kivezetve őket ezt mondta nekik: "Menjetek, álljatok fel a templomban, és hirdessétek a népnek ennek az életnek minden beszédét."

Apostolok Cselekedetei 16:23-26
Sok ütést mértek rájuk, majd börtönbe vetették őket, és megparancsolták a börtönőrnek, hogy gondosan őrizze őket. Az pedig, mivel ilyen parancsot kapott, a belső börtönbe vetette őket, és a lábukat kalodába zárta. Éjféltájban Pál és Szilász imádkozott, és énekkel magasztalta az Istent. A foglyok pedig hallgatták őket. Ekkor hirtelen nagy földrengés támadt, úgyhogy megrendültek a börtön alapjai, hirtelen kinyílt minden ajtó, és mindegyikükről lehulltak a bilincsek.