Hagyd, hogy Atyád vezessen
Úgy tűnik, mintha egy olyan világban élnél, ami teljesen kicsúszott az irányításod alól, és nem tudod, mit tegyél? Állj hátrébb, és hagyd, hogy Atyád vezessen!
Úgy emlékszem, kilenc éves lehettem, amikor édesapámmal elmentünk csónakázni. Viharba keveredtünk, és komolyan megfordult a fejünkben, hogy soha nem érünk partot. A csónak kicsi volt, a hullámok pedig óriásiak. Zengett az ég, és villámok cikáztak körülöttünk...
Ahogy apukám igyekezett kifelé irányítani a csónakot, a hullámok mindig felkaptak minket, majd ledobtak. A szememmel próbáltam kikutatni a napot, a partot vagy más csónakokat. Azonban csak hullámokat láttam – minden félelmetes volt. Egyetlen látvány nyújtott nyugalmat és reményt: édesapám arca. Akkor, ott elhatároztam, hogy nem a viharra nézek, hanem csakis apukámra.
Isten azt akarja, hogy ugyanezt tegyük. Egyébként is, mi hasznunk abból, ha a viharra koncentrálunk? Szegezd Rá a tekintetedet.
Max Lucad
o
o
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése