Az ár kifizettetett

Az ár kifizettetett

A plébános úr Kárpátalja egyik kisvárosában szolgált 
még a háború előtt.
Egy reggel, amikor a zsúfolt templomban felment a
szószékre prédikálni, egy üres és rozsdás madárkalitkát vitt
magával és letette a szószék párkányára. Persze mindenki 
meglepődve nézte és kíváncsian vártuk, mi lesz ebből. Az 
atya elkezdte a prédikációt.

"Amikor tegnap végigmentem a Fő utcán, szembe jött 
velem egy fiatal gyerek, kezében lóbálta ezt a madárkalitkát. 
A kalitka alján három kis vadmadár lapult, reszketve a hidegtől 
és a félelemtől.

Megállítottam a fiút és megkérdeztem:
- Hát te mit viszel magaddal?
- Csak ezt a három nyamvadt madarat - felelte.
- Aztán mit akarsz csinálni velük? - kérdeztem.
- Hazaviszem őket és szórakozom velük - felelte. 
- Feldühítem őket, kihúzom a tollaikat, egymás 
közötti viadalra uszítom őket. Élvezni fogom.
- De előbb-utóbb beleunsz majd. Utána mit csinálsz 
velük?
- Ó, van otthon két macskánk - mondta a fiú -, azok 
szeretik a madárhúst. Megetetem őket velük.
Hallgattam egy kicsit, aztán ismét megszólaltam:
- Fiam, mennyit kérsz a madarakért?
- Nem kellenek magának ezek a madarak, atya. Hiszen 
ezek csak nyamvadt
mezei verebek. Még énekelni sem tudnak. 
Még csak nem is szépek.
- Mennyit kérsz értük? - kérdeztem ismét.
A fiú végigmért, mintha megbolondultam volna, aztán 
megmondta az árat: tíz pengő. Kivettem a zsebemből a 
tíz pengőt, odaadtam a gyereknek. A fiú letette a kalitkát
a földre és elfutott, nehogy meggondoljam magam.
Én pedig felemeltem a madárkalitkát, elvittem a közeli 
parkba, ott letettem, kinyitottam az ajtaját és szabadon 
engedtem a madarakat.''

Miután a plébános úr elmondta a kalitka történetét, 
kicsi szünetet tartott és egy másik történetbe 
kezdett:
"Egy nap a Sátán és Jézus találkoztak. A Sátán épp az 
Édenkertből jött és büszkén dicsekedett:
- Az egész emberiséget a kezeim közé kaparintottam. 
Csapdát állítottam nekik olyan csalétekkel, amelynek nem 
tudnak ellenállni. Mind az enyémek!
- Mit akarsz csinálni velük? - kérdezte Jézus.
- Szórakozok velük. Megtanítom őket, hogy a test 
élvezetéhez nem kell
szerelem, megtanítom őket az élvezetek minden formájára, 
hogy részegeskedjenek és kábítószerekkel éljenek, utána 
feldühítem őket és arra is megtanítom, hogyan gyűlöljék 
és kínozzák egymást, meg arra is, hogy minél hatásosabb 
fegyvereket készítsenek és azokkal öljék egymást. 
Én pedig remekül szórakozom majd - mondta a Sátán.
- És mit csinálsz majd velük, ha megunod a játékot?
- Ó, roppant egyszerű - felelte a Sátán. - Megölöm őket.
Jézus hallgatott egy kicsit, mintha elgondolkodott volna.
- Mit kérsz értük? - kérdezte a Sátántól.
A Sátán fölnevetett.
- Nem kellenek neked az emberek! Nem jók ezek semmire! 
Megveszed őket, ők pedig csak gyűlölni fognak érte. 
Leköpnek, megátkoznak és ellened fordulnak. Nem 
kellenek ők neked!
- Mit kérsz értük? - kérdezte újból Jézus.
A Sátán végignézett Jézuson és amikor megszólalt, 
a hangja hidegen csengett:
- A véredet, a könnyeidet és az életedet!
Jézus így szólt:
- Megegyeztünk! - és kifizette az árat..."

Ekkor a plébános úr fogta a madárkalitkát, és amit még 
nem tett soha, a szentmise kellős közepén kiment a 
templomból a sekrestyébe.

Mi pedig ott ültünk némán hosszú perceken át.