Oldalak

2014. március 10., hétfő

A valódi szentség magával ragadó

Sokat megtudhatunk egy személyről, az alapján, hogy milyen hatást gyakorol másokra. Milyen körülötte lenni? Milyen szájízzel távozol a társaságából? Olyasvalaki az illető, akit elvinnél magaddal egy hosszú autóútra?
Figyeljük meg, hogy érzik magukat az emberek Jézus közelében:
„Az egyik farizeus vendégségbe hívta Jézust, aki el is ment hozzá. Letelepedtek az asztalhoz. Volt abban a városban egy asszony, akiről mindenki tudta, hogy bűnös életmódot folytat. Amikor megtudta, hogy Jézust a farizeus házában látják vendégül, ő is odament, és hozott magával egy alabástrom korsócskát, amely értékes illatszerrel volt töltve. Az asszony sírva megállt Jézus mögött, a lábánál. A könnyeivel öntözte, hajával megtörölte, majd megcsókolta Jézus lábát, azután ráöntötte a drága illatszert." (Lukács 7:36-38, EF)
A valódi szentség magával ragadó
Olyan gyönyörű ez pillanat, hogy a világért sem akarnám elrontani a varázsát, semmiféle hozzáfűzni valóval. Csakúgy, mint a következőét sem:
A katonák Jézussal együtt két bűnözőt is elvezettek, hogy őket is kivégezzék. (...) Az egyik bűnöző, akit szintén keresztre feszítettek, így sértegette: „Hát nem te vagy a Krisztus?! Akkor mentsd meg magadat, és minket is!"  De a másik bűnöző rászólt: „Nem félsz Istentől? Te is halálra vagy ítélve, mint ő.  Csakhogy a mi ítéletünk jogos, mert azt kapjuk, amit megérdemeltünk, ő viszont nem tett semmi rosszat!"  Azután ezt mondta: „Jézus! Ne felejtkezz meg rólam, amikor eljössz, hogy királyi uralkodásodat elkezdd!" Jézus így felelt neki: „Mondom neked, még ma velem leszel a Paradicsomban." (Lukács 23:32,39-43, EF)
A valódi szentség magával ragadó
Ámulatos ezeken a rövid beszámolókon keresztül látni azt, hogy olyan emberek számára, akik magukat távolról sem tartották szentnek, Jézus szentsége mégis vonzó, megnyerő és hívogató.
Te is így gondoltál a szentségre?
Mindent megváltoztat, ha így tesszük.
John Eldredge
Magyar fordítás: ahitatok.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése