Oldalak

2016. február 24., szerda

A cselekedetek előtt választottuk a gondolatokat

Mire cselekvést választunk, addigra már választottunk egy gondolatot.

Graham Cooke



Megvan az oka, miért mondja nekünk az Atya, hogy ejtsük foglyul a gondolatainkat a Krisztusnak való engedelmességre (2 Konrithus 10:5). Ugyanis minden egyes cselekedetnek van egy kiinduló pontja. Minden erős érzelemnek van kezdete.

Minden átváltozás a megújult gondolkodásból ered (Róma 12:2). Az, ahogy magunkról gondolkodunk, meghatározza a viselkedésünket (Példabeszédek 23:7) és beprogramozza egész életünkre a többi emberhez való viszonyukat.

Egyszerűbben fogalmazva, az, ahogyan magunkról gondolkodunk, meghatározza azt, hogy hogyan állunk hozzá az élethez.

A hozzáállás egy valahonnan átvett beállítottság, vagy egy olyan kialakított álláspont, ami valamilyen gondolatot vagy érzést fejez ki. Ez pedig szokássá válik és folyamatosan előjön a viselkedésünkben. Egy megszokott gondolkodásmód lesz belőle.

Minden nap valamilyen hozzáállással ébredünk fel. Ezek olyan beállítottságok, amelyek vagy a hasznunkra vagy ellenünkre vannak. A különböző szituációk egy-egy viselkedési reakciót hoznak elő belőlünk, amelyek lehetnek pozitívak vagy negatívak. Bizonyos emberek olyan reakciót váltanak ki bennünk, amelyek a velük kapcsolatos viselkedésünket irányítják. Ezek a hozzáállások olyan felfogásokban és érzelmekben gyökereznek, amelyek egy gondolatban bújnak meg.

Az elme a melegágya mindennek, amit csinálunk és mondunk.

A negatív gondolatokat megerősítik a kedvetlen érzelmek. A pozitív gondolatok vígan igazolnak mindenkit és mindent.

Jézus szabaddá tett bennünket, hogy megtanulhassuk, hogyan legyünk olyanná, mint Ő.

"Az az észjárás (azaz hozzáállás) legyen bennetek, mely a Felkent Jézusban is volt, ki Isten alakjában nem tartotta azt rablott zsákmánynak, hogy Istennel egyenlő, hanem azzal, hogy rabszolgai alakot öltött fel, s emberi hasonmásba [öltözött], üressé tette magát, sőt még akkor is, mikor külső idomban olyan volt már, mint egy ember, megalázta magát azzal, hogy a halálig engedelmes lett, éspedig a kereszt haláláig." (Filippi 2:5-8 Csia)

Jézus gondolkodása formálta ki az Ő emberi személyiségét. Ezáltal lett rabszolga a felvett személyisége, ez alakította ki a szolgálatát az emberiség felé, az alázatosságát és az engedelmességét az Atya iránt.

Új gondolkodásformákat vett föl, új hozzáállásokat és életszemléleteket, hogy be tudja tölteni az Ő Atyja szándékát. Mindezek tudatos gondolatok és cselekedetek voltak a részéről.

Átgondolta az egészet! Megváltoztatta a gondolkodását, hogy magáévá tehesse azt az életet, amit meg kellett valósítania. Nem volt kétlelkű és így nem volt állhatatlan (Jakab 1:8) a gondolkodásában, az érzelmeiben és a viselkedésében sem.

Az aktuális helyzetünknek az oka mindig a gondolkodásunk.

A gondolkodásunk vezetett minket idáig; ezért ennek kell innen tovább is vinnie bennünket. Ha a gondolkodásunk egy olyan pontra juttatott el bennünket, amit nem szeretünk, akkor bizony, itt az ideje egy jobb gondolatnak!

- Graham

U.i.: Gondolj egy olyan helyzetre, ami feszültséget okoz az életedben. Mi az alapja az ezzel kapcsolatos gondolkodásodnak és hozzáállásodnak? Szerinted milyen lenne egy jobb gondolat és hozzáállás?

U.u.i.: Szeretnél többet olvasni erről? Akkor mindenképpen szerezd be a "The Art of Thinking Brilliantly" (A briliáns gondolkodás művészete) című könyvet.

- - - - - - - - - -
Fordítás: Országh György

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése