Otthagyottak?

Otthagyottak?

Az elragadtatás igaz története

Máté evangéliumának 24. fejezete nagyon világosan fogalmaz Jézus második eljöveteléről, amikor az Úr visszatér, hogy valamennyi megváltott gyermekét magához vegye, az elragadtatásként ismert esemény során. A Biblia több részlete is éppen ilyen egyértelmű az elragadtatás időzítését illetően. Éppen ezért a kereszténység történelmének első 1800 éve során valamennyi keresztény számára világos volt, hogy Jézus a „Nagy Nyomorúságként” emlegetett három és fél éves, sok üldöztetéssel járó időszak után jön vissza.

Csupán az elmúlt kétszáz év során jöttek elő egyesek, mint például C.I. Scofield (1843-1921), azzal a hamis elmélettel, hogy Jézus a Nagy Nyomorúság előtt is visszajöhet. „Ne aggódjatok, Jézus visszatér és elvisz bennünket erről a világról, mielőtt nagyon rosszra fordulnak a dolgok. Nektek nem kell szenvednetek.” Természetesen az elképzelés hamar népszerűvé vált, hiszen mindenki ezt akarta hallani.

Sok keresztény, aki a Nagy Nyomorúság előtti elragadtatásban hisz, azért ragaszkodik az elmélethez, mert nem szeretnék átélni a Nagy Nyomorúsággal járó nehézségeket és nincsenek rá felkészülve. Így előálltak saját Bibliamagyarázatukkal, vagy megpróbálnak valaki más Bibliamagyarázatába vagy félremagyarázásába kapaszkodva kitartani az elmélet mellett. A Biblia figyelmeztet bennünket ez ellen: „Tudván először azt, hogy az írásban egy prófétai szó sem támad saját magyarázatból.” (II. Péter 1:20) Nem számít, mit hirdetnek egyes vallási csoportok vagy keresztények. Az számít, amit a Biblia mond!

Máté 24. fejezetében Jézust megkérdezik tanítványai, hogy mi lesz a jele az Ő eljövetelének. Jézus nem egy, hanem számos ilyen jelet felsorol: háborúk, éhínség, döghalál, földrengés, keresztényüldözés, hamis próféták megjelenése, törvénytelenség, szeretethiány és az Evangélium hirdetése minden nemzet számára a földön. „És,” mondja Jézus „akkor jő el a vég.” (Máté 24:4-14)

A következő verstől kezdődően Jézus azt mondja el, mit várhatunk a Nagy Nyomorúság, azaz a visszajövetele előtti három és fél év során. Ez a három és fél éves időszak az Antikrisztus uralmának utolsó szakasza is egyben. Jézus elmondja, milyen konkrét jelekre figyeljünk, hogy pontosan tudhassuk, mikor kezdődik ez az időszak. „Mikor azért látjátok majd, hogy az a pusztító utálatosság, a melyről Dániel próféta szólott, ott áll a szent helyen (a ki olvassa, értse meg): … Mert akkor nagy nyomorúság lesz, a milyen nem volt a világ kezdete óta mind ez ideig, és nem is lesz soha.” (Máté 24:15, 21) A Jelenések könyvéből megtudhatjuk, hogy ez a „pusztító utálatosság” tulajdonképpen az Antikrisztus, vagy Fenevad képmása (Jelenések könyve 13:14-15). Dániel könyvéből és a Jelenések könyvéből egyaránt kiderül, hogy ezt a bizonyos „képmást” az Antikrisztus hétéves uralmának pontosan a felénél helyezik el a szent helyen (Dániel 9:27, 12:11, Máté 24:15-21, Jelenések 13:5).

Tehát mikor jön értünk vissza Jézus? A napnál is világosabb: „Mindjárt, ama napok nyomorúságai után” tér vissza Jézus (Máté 24:29). Jézus nem azt mondja, hogy amikor látjuk a pusztító utálatosságot állni a szent helyen visszatér, hogy kimentsen bennünket ebből a világból, és megmentsen az Antikrisztustól és minden bajtól. Arra figyelmeztet, hogy meneküljünk a hegyekbe (Máté 24:16). Más szóval még mindig itt leszünk.

Miért vette volna az Úr és a sok próféta a fáradságot, hogy elmagyarázzák pontosan mennyi ideig fog tartani a Nagy Nyomorúság, megadva az időt, napokban, hónapokban és években, ha nincs szükségünk erre az ismeretre, ha nem leszünk itt, hogy számoljuk a napokat és a heteket? (Dániel 7:25, 12:11, Jelenések 12:6, 13:5) Jézus azért mondta el nekünk ezeket a részleteket, hogy bíztasson bennünket, hogy tudjuk a Nagy Nyomorúság nem tart örökké és minden egyes nap elmúltával közelebb kerülünk a dicsőséges végkifejlethez.

A Nagy Nyomorúság alatt olyannyira nehézzé válik a helyzet, hogy sok ember gondolja majd, hogy eljött az idő az Úr visszatéréséhez, különösen azok a keresztények, akik úgy tudták ennek a Nagy Nyomorúság előtt kellene bekövetkeznie. Ők minden nap várják majd Jézust. Jézus azonban figyelmeztet bennünket, ne várjuk Őt idejekorán. Figyelmeztet, hogy ne hallgassunk hamis krisztusok tanításaira, akik megpróbálják elhitetni velünk, hogy ők a Krisztus, vagy hamis prófétákra, akik azt hirdetik, hogy az Úr eljövetele itt van vagy már el is jött (Máté 24:23-26). Az Úr azt mondja, ne higgyünk nekik, mert amikor Ő visszatér, mindannyian tudni fogjuk!

A Nagy Nyomorúság előtti elragadtatás egyes követői olyan messzire mennek, hogy szerintük az elragadtatás titokban történik majd és senki nem fogja látni, csak a megváltottak. Szerintük senki más nem fogja tudni, hogy Jézus már visszajött. Egyszer csak hirtelen egy csomó ember eltűnik, és akik itt maradnak, nem fogják tudni mi történt az eltűntekkel.

Ha azonban az elragadtatásnak egy titkos eseménynek kellene lennie, miért írja a Biblia, hogy Jézus eljövetele látványos lesz? Az Ige azt mondja, hogy „eljön az ég felhőiben, nagy hatalommal és dicsőséggel”. A félreérthetetlen jelek napnyugattól napkeletig látszanak majd az égen, és mindenki tudni fogja, hogy Jézus eljött. A Biblia szó szerint azt mondja „minden szem meglátja őt”. Szintén mindenki látni fogja, amint azok, akik „meghaltak Krisztusban” – a korábban meghalt megváltott emberek – felemelkednek az égbe az Úr elé. Hallani is fogják az Urat, mert „mert maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával leszáll az égből.” És miért sírnak azok, akik nincsenek megváltva? Mert látni és érteni fogják, ami történik! (Máté 24:27, 30, Apostolok cselekedetei 1:9-11, I Thessalonika 4:16, Jelenések 1:7) Ez a világtörténelem legnagyobb eseménye lesz.

A Bibliából nem úgy hangzik, mint egy titkos esemény! Te mit gondolsz?

És itt van megint, a napnál világosabban: Miután a holtak feltámadtak, hogy találkozzanak az Úrral, „azután mi, a kik élünk, a kik megmaradunk, elragadtatunk azokkal együtt a felhőkön az Úr elébe a levegőbe;” (I. Thessalonika 4:17). Ha már korábban elragadtattunk mit keresünk még mindig itt?

Az ördög legjobb trükkje volt elhitetni a keresztényekkel, hogy Jézus kimenti majd őket a három és fél éves Nagy Nyomorúság előtt, mert akik ebben hisznek, teljesen felkészületlenül néznek majd szembe a Nagy Nyomorúsággal, ami könnyen megrendítheti hitüket. Sok keresztény, aki várja, hogy Jézus elragadja őket a Nagy Nyomorúság előtt nagyon meg fog döbbeni, amikor ez nem következik be. Jézus maga mondta „mindjárt pedig ama napok nyomorúságai után… meglátják az embernek Fiát eljőni az ég felhőiben nagy hatalommal és dicsőséggel. És elküldi az ő angyalait nagy trombitaszóval, és egybegyűjtik az ő választottait a négy szelek felől, az ég egyik végétől a másik végéig”. (Máté 24:29-31)

A Nagy Nyomorúság után „feltetszik az ember fiának jele az égben”. A Nagy Nyomorúság után „sír a föld minden nemzettsége”. A Nagy Nyomorúság után „meglátják az embernek Fiát eljőni az ég felhőiben nagy hatalommal és dicsőséggel.” A Nagy Nyomorúság után „elküldi az ő angyalait nagy trombitaszóval, és egybegyűjtik az ő választottait”. Ez lesz az a nap, amikor Jézus eljön értünk, a Nagy Nyomorúság után, nem előtte!

Miért jön vissza Jézus? Hogy egybegyűjtse az Ő „választottait”. Az itt szereplő eredeti görög ’eklektos’ szó, kiválasztottat, azaz megváltottat jelent. A Nagy Nyomorúság ideje alatt a keresztények folyamatosan hirdetik majd az evangéliumot és nagy tömegeket nyernek meg az Úrnak. Miért vinné el az Úr az Ő munkásait pont azok előtt az évek előtt, amikor a legtöbb ember keresi majd kétségbeesetten a megváltást. A lelkek aratásának ideje lesz ez, amikor a megváltott keresztények „felbátorodnak és cselekszenek… és a nép értelmesei sokakat oktatnak,” (Máté 9:37-38, Dániel 11:32-33).  Ahhoz, hogy cselekedni és oktatni tudjunk sokakat a Nagy Nyomorúság alatt, itt kell még lennünk a földön. Az Úrnak sok emberre lesz szüksége, hogy elmondják a világnak mi is történik valójában.

Sokan úgy érvelnek, hogy ha az Úr szereti az Ő megváltott gyermekeit, miért hagyná, hogy át kelljen élniük a Nagy Nyomorúságot? Azért, hogy megpróbálja őket! Megpróbálja a hitüket, hogy igazi-e. Vajon bizonyságot tesznek majd az Úrról, vagy szégyellni fogják Őt és a saját életüket próbálják menteni hallgatásukkal?  Az Úr megtisztítja őket, mintegy tűz által, hogy megfehérítse őket. (Dániel 11:35)

Sajnálom, ha csalódást kell okozzak! Sajnálom, ha azt gondoltad elég annyi, hogy keresztény vagy és az Úr majd eljön és kiment téged mielőtt valami szörnyűség történik. Nem így lesz. A Nagy Nyomorúság, mint egy tűz által próbál majd meg bennünket, és az igazak hite tiszta aranyként fénylik majd a végén.

Tudjuk, hogy a Nagy Nyomorúság nehéz időszak lesz, különben nem hívnák nyomorúságnak. Ennek ellenére nincs okunk félni tőle, azon aggódva, hogy szörnyű vereséget szenvedünk majd és csak üldöztetésben és szenvedésben lesz részünk. Elsősorban a Sátán erőin aratott győzelmek és a Krisztus-ellenes gonoszok feletti diadal időszaka lesz ez. Hihetetlen és szörnyűséges események követik majd egymást, de minket szörnyen nagy és hihetetlen erővel ruház majd fel az Úr, hogy megvédhessük magunkat és mindvégig kitarthassunk. (Dániel 11:32, Jelenések 12:7-11, 17:14) Nem kell aggódnunk vagy félnünk, mert Isten gondot visel az övéiről (Jelenések 3:10, 7:1-3, 12:6).

Egy másik hamis tanítás az elragadtatással kapcsolatban, hogy az csak a „legjobb” keresztényekre vonatkozik. Nem egy lelkipásztort hallottam gyerekkoromban hirdetni, hogy, „Meglátod egy nap hazajössz, és sehol sem találod majd a szeretteidet.” És lám, egy alkalommal, hazaértem az iskolából és senkit sem találtam otthon. Azt gondoltam „Szent ég! Eljött az elragadtatás és az én drága szüleim elmentek az Úrral! Ők, és mindenki, aki életem fontos része volt készen álltak. Ők szerették az Urat és nem voltak olyan rosszak, mint én! Ők elmentek az Úrral, én pedig itt maradtam egyedül ebben a nagy házban!” A sírás kerülgetett.

Micsoda borzalmas dolog ilyet tanítani egy gyereknek (vagy bárki másnak), hogy annak ellenére, hogy szeretik az Urat és meg vannak váltva, ha nem elég jók, nem járnak eleget templomba, vagy bűnt követnek el, nem állnak majd készen az Úr eljövetelére és lemaradnak az elragadtatásról! Egyes pásztorok azt hirdették, „Lehet, hogy egyesek meg vannak váltva, mégis itt maradnak a szörnyűséges Nagy Nyomorúságban, mert az elragadtatáskor Jézus csak a jókat viszi magával.”

Nincs olyan ember, aki elég jó lenne! Senkiben nincs elég szeretet az Úr iránt. Senki nem lehet elég tökéletes, tiszta vagy szent, csak Jézus vére által! Jézus vére pedig megtisztít bennünket abban a pillanatban, hogy elfogadjuk Őt megváltónkként. Nem kell a felől aggódnunk, hogy elég jók vagyunk-e. Ha Jézushoz tartozunk, magával visz majd bennünket azon a napon, mikor visszatér, mindentől függetlenül.

Senkit nem hagy hátra, aki egyszer elfogadta Őt. Jézus megígérte, hogy elküldi az Ő angyalait, hogy összegyűjtsön bennünket mindenhonnan, a világ négy égtája felől és egyetlen embert sem hagy ki! Egyetlen embert sem felejt ki, egyet sem! Nem csodálatos?

Ha az Úr a szívedben van, már készen állsz! Segíts, hogy mások is készek legyenek! Add tovább amegváltás jó hírét minél több embernek. Mondd el a barátaidnak, a családodnak és mindenkinek, akinek teheted, hogy ők is készen álljanak azon a csodálatos napon, mikor Jézus visszatér, hogy kimentse az Övéit erről a világról az általa készített mennyei helyre örökre. Ne hagyd, hogy bárki is lemaradjon, mert esetleg elmulasztottad átadni neki a megváltás üzenetét!

Forrás: http://idokjelei.hu/2011/01/otthagyottak/