Oldalak

2013. február 11., hétfő

Találd meg az identitásodat Krisztusban


Találd meg az identitásodat Krisztusban

 

„Mert Isten (saját) keze munkája (remekműve) vagyunk, újjáteremtve (újjászülve) Krisztus Jézusban, hogy véghezvigyük azokat a jó dolgokat, amiket Isten előre kikészített (előre eltervezett) számunkra, hogy azokban járjunk…” (Efezusi 2:10 – angolból fordítva AMP Bible)


Isten remekműve vagy. A szótár meghatározása szerint a remekmű, minden tekintetben kiváló művészi alkotást jelent. Amikor Isten Igéje azt mondja rólad, hogy az Ő remekműve vagy, mi jut eszedbe? Elfogadod ezt az állítást, vagy úgy gondolod, hogy Isten itt biztosan valaki másról beszél… „mert ha igazán ismerne engem, akkor nem mondana ilyet!”


Az identitásunk – ahogyan magunkat látjuk – gyermekkorunkban alakul ki. A minket ért hatások formálják. Gyermekként én rengeteg sebet kaptam, a lelki és testi bántalmazások miatt, és ennek következtében a gondolkodásmódom eltorzult.


Egyedül Krisztusban


Már újjászületett felnőtt keresztény voltam, szerettem Jézust. Hittem, hogy a bűneim meg vannak bocsátva, és a mennybe fogok kerülni, ha egyszer meghalok. De nem volt győzelem, békesség és öröm az életemben. Állandóan kárhoztatva éreztem magam. Egyedül akkor nem utáltam magam, amikor valami személyes cél megvalósításán munkálkodtam, amiről azt gondoltam, hogy önbecsülést ad majd nekem. Kimerült, kiégett, frusztrált és nyomorult voltam.


Elkövettem azt a szomorú hibát, hogy Isten királyságát – ami megigazultság, békesség és öröm (Róma 14:17) – dolgokban és más emberekben próbáltam megtalálni. Nem realizálódott bennem, hogy Isten királysága bennünk van, amint azt Pál apostol írta (Kolossé 1:27 Egyszerű Fordítás). Az örömömet és az identitásomat Krisztusban kellett megtalálnom, és egyedül Őbenne.


A Biblia azt mondja, hogy „ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme, új jött létre” (2 Korinthus 5:17). Én azonban még nem ragadtam meg az új teremtés valóságát, és a régi gondolkodásmódom, akaratom és érzelmeim alapján éltem, amik mind sebzettek voltak. Jézus a teljes szabadításom árát kifizette, de fogalmam sem volt, hogyan tehetném magamévá az Ő drága ajándékát.


A „megvilágosodás” pillanata


Egy nap, amikor a Bibliát olvastam, a szemem megakadt a 2 Korinthus 5:7 versén: „A Benne való hitünk és bizalmunk által élünk, nem pedig ahhoz igazodva, amit a szemünkkel látunk.” A Szent Szellem megállított: „Mit hiszel az Istennel való kapcsolatodról? Elhiszed, hogy szeret téged?” Ahogy őszintén megvizsgáltam a szívemet, és tanulmányoztam az Igéjét ebben a témában, arra jutottam, hogy Isten tényleg szeret engem – de úgy gondoltam (helytelenül), hogy szeretete feltételekhez kötött.


Azonban a Biblia azt tanítja, hogy Isten irántunk való szeretete tökéletes és feltétel nélküli. Az Ő tökéletes szeretete, nem függ a mi tökéletességünktől vagy bármi mástól, hanem egyedül Önmagán alapszik (1 János 4:8). Ő mindig szeret minket, mi viszont sokszor a helytelen viselkedésünk miatt érzett bűntudat miatt nem vagyunk képesek elfogadni szeretetét. Tudatában kellene lennünk Isten szeretetének és hittel megragadni azt. Az áttörés akkor jött az életemben, amikor ezt megértettem.


Itasd át a gondolataidat Isten Igéjének az igazságával. A Biblia tele van emlékeztetőkkel az Ő feltétel nélküli szeretetéről irántad. Azt mondja, hogy csodálatosan megalkotott téged (Zsoltárok 139:14 Egyszerű Fordítás). Azt mondja, hogy senki és semmi sem választhat el az Ő szeretetétől (Róma 8:35). Ne hagyd, hogy az ellenség ellopja az identitásodat. Te Isten remekműve vagy. Hidd el!


Joyce Meyer



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése