Teljes szívvel-lélekkel

Kerestek majd engem, és meg is találtok, mert teljes szívvel-lélekkel kerestek. (Jeremiás 29:13, EF)

A szív az összekötő kapocs, a találkozási pont két ember között. A mély, bensőséges lelki kapcsolatot, amire vágyunk Istennel és másokkal, csak a szívünkkel élhetjük meg.

Ismerek egy embert, aki elvitte a lányát vacsorázni. A lány, aki évekig arra vágyott, bárcsak édesapja végre felfedezné őt, nagy örömmel készült az eseményre. Amikor az étteremben elfoglalták a helyüket, az apa előhúzott egy határidőnaplót, és elkezdte ismertetni a lánya számára kitűzött célokat az adott évre. „Legszívesebben zokogásban törtem volna ki, és elszaladtam volna onnan" – mondta a lány szomorúan. Nem akarunk valakinek a projektje, terve lenni, hanem a szívének vágya akarunk lenni. Gerald May így fejezi ki sajnálatát és aggodalmát: „Azáltal, hogy a hatékonyságot ünnepli az emberiség, elértünk a hatékonyság és teljesítőképesség csúcsára az emberiség történetében. De vajon mennyit növekedtünk a szeretetben?"

Ugyanezt tettük az Istennel való kapcsolatunkban is. A keresztények egész életüket azzal töltik, hogy tökélyre vigyék a különböző szabályok betartását, tökéletesen végrehajtsák a feladataikat, és a gyülekezeteik által előírt programokat... anélkül, hogy Istent valaha is igazán megismernék, szívvel-lélekkel, lélektől-lélekig. A lényeg nem a teljesítmény-központú élet, hanem az Istennel való bensőséges kapcsolat.

John Eldredge

Magyar fordítás: ahitatok.hu