Forduljunk vissza Istenhez - A Nagy Küldetés, 7. rész

Forduljunk vissza Istenhez - A Nagy Küldetés, 7. rész 2013., 7. hét Rick Joyner Word for the Week / Heti Üzenet Ahogy a múlt héten taglaltuk, annak, hogy az Úr nem vette a kezébe a föld feletti hatalmát rögtön a feltámadása után, az volt a fő oka, hogy keresni akart egy menyasszonyt. Az első Ádám felesége engedetlen volt az Úrnak, és az ördögnek vetette alá magát, az "utolsó Ádám" felesége viszont ellene fog állni az ördögnek, és bizonyságot fog tenni az Úr iránti szeretetéről az engedelmességével. Minden áron az Urat fogja követni, annak ellenére is, hogy az egész föld, sőt a pokol is szembeszegül vele. A Jézus feltámadása óta tartó korszakot jogosan nevezték "az egyház korszakának" vagy "a menyasszony korszakának". Az Úrnak jogában állt kezébe venni a hatalmat a föld felett, miután elvégezte érte az engesztelést, de a mi érdekünkben mégsem tette meg, azért, hogy lehetőségünk legyen Isten fiaivá és leányaivá válnunk, Krisztus örököstársaivá. Van egy másik oka is annak, hogy miért nem vette még a kezébe a hatalmát. Ez pedig az, hogy az Isten ellenes lázadás és annak minden következménye nyilvánvalóvá kell, hogy váljon teljes mértékben. Ha Jézus az első században kezébe vette volna a hatalmat, akkor mindig is lettek volna olyanok, akik feltették volna a kérdést, hogy vajon Isten nélkül nem lenne-e képes az ember irányítani ezt a világot. A korszak végén ez a kérdés végérvényesen tisztázva lesz. Az egész teremtett világ előtt egyértelművé válik majd, mert a szemtanúja lesz, hogy a legnagyobb bolondság azt gondolni, hogy Isten nélkül képesek vagyunk irányítani ezt a világot, és hogy az ellene való lázadás mindig a legborzalmasabb következményeket vonja maga után. A jelen korszak végén mindazok a bajok, amiket az emberiség okozott magának és az egész földnek, el fogják érni azt a pontot, amikor mindenki elpusztulna, ha Isten nem avatkozna közbe. Minden emberi probléma gyökere az, hogy az ember megpróbálja Isten nélkül irányítani a világot. Minden emberi problémára az jelenti a választ, hogy visszafordulunk Istenhez. Szinte minden emberi probléma gyökere az, hogy Isten nélkül próbáljuk tenni a dolgokat. Ezekre az a válasz, hogy az Úrhoz fordulunk. Azért mondom, hogy "szinte", mert vannak olyan üldöztetések és másféle megpróbáltatások, amik nem az Istentől való elfordulásunk következményei, hanem éppen hogy a Neki való engedelmességünkből adódnak. Ezek viszont dicsőséget és tiszteletet hoznak a szenteknek. Az eltökéltségünk, hogy engedelmesek leszünk, bármilyen következményekkel is járjon, örökre emlékezetben lesz az Úr előtt. A Krisztus követésével járó próbák a mi nagy lehetőségeink, és azt bizonyítják, hogy eljutottunk arra az érettségi szintre, ahol ebben a megtiszteltetésben részesülhetünk. Ezért volt az, hogy miután az apostolokat megverték, úgy mentek ki onnan, hogy örvendeztek, mert méltóknak bizonyultak arra, hogy gyalázatot szenvedjenek az Úr nevéért. Amikor a hitünk miatt üldöznek vagy igazságtalanul bánnak velünk, lehet, hogy nem valami nagy megtiszteltetésnek vesszük, de csak akkor gondolkodunk így, hogyha még mindig túl földi gondolkodásúak vagyunk, és túlságosan érdekel bennünket az, hogy mit mondanak rólunk az emberek. Ha a figyelmünket arra fordítjuk, amire kell, az Istennek való engedelmességre, és arra, hogy mit mond rólunk Ő, akkor mi is úgy fogunk örvendezni, mint az apostolok, amikor üldöznek bennünket. Az üldözések között megélt békesség és öröm a legalapvetőbb bizonyítékai a Krisztusban való érettségünknek, és annak a jelei, hogy igazi tanítványok vagyunk. - - - Fordítás: Országh György Forrás: MorningStar Ministries - Turn Back To God - The Great Commission, Part 7 URL: http://www.morningstarministries.org/resources/word-week/2013/turn-back-god-great-commission-part-7

A hit a cselekedetei által lesz teljessé

Ján 5:8 Monda neki Jézus: Kelj fel, vedd fel a te nyoszolyádat, és járj!

Jézus – szó – hit – engedelmesség – végbemegy a gyógyulás. Ez a hit készsége. A hit cselekedete. Az Úr együtt akar munkálkodni veled. Minden szabadítását veled EGYÜTT végzi. Ő a Szabadító, de akarja, hogy higgy, hogy a hit által szólj, a hit által cselekedj, és Vele együtt járd végig a hit útját.

Sokan azt gondolják, előbb megy végbe a gyógyulás és utána vesszük fel a nyoszolyánkat. De a kettő ÖSSZETARTOZIK, sokszor. A gyógyulás a mennyből jön, a nyoszolyát a földön vesszük fel. A mennyei átjár, és a földi összekapcsolódik vele. Néha egy pillanat választja el a kettőt egymástól, néha percek, vagy több idő. Ez a HIT HARCA.

Belül dől el. Amikor az Úr azt mondja neked, hogy add oda – akkor add oda, még, ha nem látod is, hogy miből fogod majd fedezni azt, amit kérsz Tőle. Meg fog jönni. Amikor azt mondja, hogy „mondd ki”, akkor mondd ki, még ha következményekkel kell is szembe nézned (megvetnek, lenéznek, csudabogár leszel a szemükben). Kell a hithez.

A hit a cselekedetei által lesz teljessé. A szívben lakó hit – szól. A hitnek cselekedetei, ha nincsenek, meghalt önmagában. Tehát cselekszik. Gondolkodik – mint Ábrahám tette. A hit által „nem gondolt az ő már elhalt testére, mintegy száz esztendős lévén, sem Sárának elhalt méhére, az Istennek ígéretében sem kételkedett hitetlenséggel (megkülönböztette – diakrinó – a hit és a hitetlenség – apisztia – gondolatait és a hit mellett tette le mindenkor a voksot), hanem erős volt a hitben (folyamatosan megerősödött – endünamaó !!! – ahogy tette, ahogy a hit gondolatai mellett állt ki), dicsőséget adván az Istennek, és teljesen elhitte, hogy amit Ő ígért meg is cselekedheti”. (Róma 4,19-21.).

Készítette: Dr-Kováts György

Megesszük, mint a kenyeret!

Megesszük őket, mint a kenyeret”

  

14,9 …ne féljetek az ott lakóktól (óriásoktól), mert könnyen legyőzzük őket! Megesszük őket, mint a kenyeret! Hiszen azok az úgynevezett „istenek”, akik őket oltalmazzák, eltűnnek, mint az árnyék, de mivelünk Istenünk, az Örökkévaló van! Nem kell hát félnetek tőlük. (4 Mózes)

A tizenkét férfi, akiket Józsué kiküldött, hogy derítsék fel az ígéret földjét, mind ugyanazt látták. Ugyanazokat a nagy házakat látták, ugyanazokat a szőlőket, és igen, ugyanazokat az óriásokat, akik az útjukban álltak! Azonban, ellentétben a többiekkel, Józsué és Káleb úgy néztek az óriásokra, mint a kenyérre. A tíz másik kém úgy látta az óriásokat, mint legyőzhetetlen, lehetetlen akadályt. Ezért, generációjukból csak Józsué és Káleb léphetett be az ígéret földjére.

Ha ma egy „óriást” látsz az életed bármely területén – a vállalkozásodban, az egészségedben vagy a szolgálatodban – arra biztatlak, hogy lásd őket, mint a kenyeret. Ne hátrálj meg félelmedben, hanem nézz szembe az óriással, tudva, hogy fel vagy fegyverezve a hűséges Isten meg nem érdemelt jóindulatával, és hatalmas ígéreteivel.

Kedves barátom, elmélkedj a mai igén. Hagyd, hogy Isten Igéje kiűzze a félelmet, és a hitnek ugyanazt a szellemét adja neked, ami Józsuénak és Kálebnek volt. Hadd változtassa meg azt, ahogy magadat látod – ne sáskának lásd magad, hanem mindannak, aki Krisztusban vagy, és lépj be az ígéret földjére.

Joseph Prince

A dicsőség - az egységben

2013. február 8.

A dicsőség - az egységben

Írta: Steven Springer

Steven Springer egy felmelkedőben levő apostoli vezető, valamint a Global Presence Ministries vezetője. Emellett az XPmedia tanácsadójaként is szolgál. A világot járja a Királyság Evangéliumát hirdetve jelekkel és csodákkal. Prófétált egyes országok vezetőinek, színészeknek és igazgatóknak Hollywoodban, és más vezetőknek a társadalom sok különböző szférájában. Az van a szívében, hogy felkészítse Isten népét arra, hogy elindulhassanak a rendeltetésük teljességébe.

Az e heti üzenetben Steven annak a fontosságát mutatja be, hogy Krisztus teste eljusson a Szellemben való egység és eggyé válás újabb szintjeire, Isten Királyságát előre mozdítva.

"Mert amiképpen a test egy és sok tagja van, az egy testnek tagjai pedig, noha sokan vannak, mind egy test, azonképpen a Krisztus is."

-- 1 Korinthus 12:12

Egy új Korszakba léptünk be, ami meg fogja követelni Krisztus testétől, hogy a Szellemben való egység és eggyé válás magasabb szintjén működjünk együtt, mert ez fogja felszabadítani azt a nagyobb dicsőséget, amelyről Jézus beszélt a János 14:12-ben.

Nemrég volt egy álmom, ami Isten látását tárja fel előttünk arról, hogy mi jön létre a mennyei helyeken és a földön, amikor Isten minden egyes gyermeke összefog a különbözőségeikkel együtt, egységes célkitűzéssel és akarattal.

Isten trónjának a sokszínűsége és dimenziói

Az álomban több kulcsfontosságú vezető volt Krisztus testéből, akik az Efézus 4-ből ismert 5 különböző szolgálati ajándékot képviselték. Mindegyiküknek volt egy saját ecsete és egy egyedi színe. Együtt festettek egy hatalmas vászonra, amiből egy fenséges trón kezdett kirajzolódni.

Időnként visszavonultak a festésből, és együtt dicsőítettek, ami által friss kijelentéseket kaptak arról, ami éppen akkor készült. Amikor folytatták a festést, a vászon átváltozott, és a kétdimenziós képből egy háromdimenziós trón lett. Ahol először még csak a vászon előtt álltak festés közben, most már ezt a hatalmas, díszes trónt vették körül.

Érezni lehetett az egymás közötti kapcsolatuk erejét, miközben mindegyik a maga szerepét töltötte be, eltérő kifejezésmóddal, és a szeretet munkálkodásával. A szépség áradt abból, ahogy az 5 szolgálat képviselői alázatban, egymás iránti megbecsülésben és szeretetben dolgoztak együtt. Mivel a példamutatásukkal vezettek, ezért elkezdtek másokat is bevonzani, és így a trón még fenségesebb lett.

Ahogy az 5 szolgálat képviselői elkezdték tanítani és átadni Isten jelenlétéből mindazt, ami a trónból áradt, egy kiválasztott nemzedék kezdett felemelkedni, akik szintén hozták az ajándékaikat. Egyesek drágakövekkel ékesítették a trónt, mások csodálatos kelmével, mások pedig aranyat hoztak. Valami kibeszélhetetlenül nagy öröm volt ott, ahogy ezek az emberek mind elhozták az ajándékaikat, és az egész környéket bevilágította a Dicsőség.

Olyan vonzó lett a trón, és az, ahogy együtt dolgoztak ezek az emberek, hogy ez elkezdte bevonzani az elveszetteket, a kivetetteket és az elfelejtetteket, egy új jövőt és reményt szabadítva fel mindegyiküknek. Egy nagy aratás betakarítása indult meg.

Mi, a Krisztus Teste, komolyan kell hogy vegyük ennek az álomnak az üzenetét. Szükségünk van egymásra; nem az a dolgunk, hogy egyedül csináljuk az egészet. Tetszik, ahogy a The Message Bible bibliafordítás közvetíti a mondanivalót az 1 Korinthus 12:21-ben: "Egyetlen testrész sem önmagában fontos. El tudjátok képzelni, hogy a Szem azt mondja a Kéznek, hogy "Tűnj el; nincs szükségem rád"? Vagy hogy a Fej azt mondja a Lábnak, hogy "Ki vagy rúgva; megszűnt az állásod"?

Zsoltárok 22:3 "Pedig te vagy a Szent; ki Izráel dicséretein trónolsz"

Hiszem, hogy ebben az új korszakban van egy nagyobb mértékű kegyelem, amihez az egységben folytatott dicsőítéssel lehet hozzájutni, amelynek során a Krisztus teste be lesz vezetve és belép abba a nagyobb egységébe, amiről a János 17:21 ír. Ebben az összekapcsolódott állapotban, először Istennel, és azután egymással egy akaraton, létrehozzuk ezt a csodálatos trónt - egy lakhelyet az Ő jelenléte számára, amit mindenki látni fog majd. Mindezt az Ő Dicsőségére!

- - - - -
Fordítás: Országh György
Forrás: XPmedia.com

Találd meg az identitásodat Krisztusban

Találd meg az identitásodat Krisztusban

 

„Mert Isten (saját) keze munkája (remekműve) vagyunk, újjáteremtve (újjászülve) Krisztus Jézusban, hogy véghezvigyük azokat a jó dolgokat, amiket Isten előre kikészített (előre eltervezett) számunkra, hogy azokban járjunk…” (Efezusi 2:10 – angolból fordítva AMP Bible)

Isten remekműve vagy. A szótár meghatározása szerint a remekmű, minden tekintetben kiváló művészi alkotást jelent. Amikor Isten Igéje azt mondja rólad, hogy az Ő remekműve vagy, mi jut eszedbe? Elfogadod ezt az állítást, vagy úgy gondolod, hogy Isten itt biztosan valaki másról beszél… „mert ha igazán ismerne engem, akkor nem mondana ilyet!”

Az identitásunk – ahogyan magunkat látjuk – gyermekkorunkban alakul ki. A minket ért hatások formálják. Gyermekként én rengeteg sebet kaptam, a lelki és testi bántalmazások miatt, és ennek következtében a gondolkodásmódom eltorzult.

Egyedül Krisztusban

Már újjászületett felnőtt keresztény voltam, szerettem Jézust. Hittem, hogy a bűneim meg vannak bocsátva, és a mennybe fogok kerülni, ha egyszer meghalok. De nem volt győzelem, békesség és öröm az életemben. Állandóan kárhoztatva éreztem magam. Egyedül akkor nem utáltam magam, amikor valami személyes cél megvalósításán munkálkodtam, amiről azt gondoltam, hogy önbecsülést ad majd nekem. Kimerült, kiégett, frusztrált és nyomorult voltam.

Elkövettem azt a szomorú hibát, hogy Isten királyságát – ami megigazultság, békesség és öröm (Róma 14:17) – dolgokban és más emberekben próbáltam megtalálni. Nem realizálódott bennem, hogy Isten királysága bennünk van, amint azt Pál apostol írta (Kolossé 1:27 Egyszerű Fordítás). Az örömömet és az identitásomat Krisztusban kellett megtalálnom, és egyedül Őbenne.

A Biblia azt mondja, hogy „ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme, új jött létre” (2 Korinthus 5:17). Én azonban még nem ragadtam meg az új teremtés valóságát, és a régi gondolkodásmódom, akaratom és érzelmeim alapján éltem, amik mind sebzettek voltak. Jézus a teljes szabadításom árát kifizette, de fogalmam sem volt, hogyan tehetném magamévá az Ő drága ajándékát.

A „megvilágosodás” pillanata

Egy nap, amikor a Bibliát olvastam, a szemem megakadt a 2 Korinthus 5:7 versén: „A Benne való hitünk és bizalmunk által élünk, nem pedig ahhoz igazodva, amit a szemünkkel látunk.” A Szent Szellem megállított: „Mit hiszel az Istennel való kapcsolatodról? Elhiszed, hogy szeret téged?” Ahogy őszintén megvizsgáltam a szívemet, és tanulmányoztam az Igéjét ebben a témában, arra jutottam, hogy Isten tényleg szeret engem – de úgy gondoltam (helytelenül), hogy szeretete feltételekhez kötött.

Azonban a Biblia azt tanítja, hogy Isten irántunk való szeretete tökéletes és feltétel nélküli. Az Ő tökéletes szeretete, nem függ a mi tökéletességünktől vagy bármi mástól, hanem egyedül Önmagán alapszik (1 János 4:8). Ő mindig szeret minket, mi viszont sokszor a helytelen viselkedésünk miatt érzett bűntudat miatt nem vagyunk képesek elfogadni szeretetét. Tudatában kellene lennünk Isten szeretetének és hittel megragadni azt. Az áttörés akkor jött az életemben, amikor ezt megértettem.

Itasd át a gondolataidat Isten Igéjének az igazságával. A Biblia tele van emlékeztetőkkel az Ő feltétel nélküli szeretetéről irántad. Azt mondja, hogy csodálatosan megalkotott téged (Zsoltárok 139:14 Egyszerű Fordítás). Azt mondja, hogy senki és semmi sem választhat el az Ő szeretetétől (Róma 8:35). Ne hagyd, hogy az ellenség ellopja az identitásodat. Te Isten remekműve vagy. Hidd el!

Joyce Meyer

Isten prófétaiskolája, 2. rész

Isten prófétaiskolája, 2. rész

Országh György

2013. február 10.

Nemrég egy prófétikus testvérem érdeklődött a megszaporodott látomásokkal és a jelentésükkel kapcsolatban. Azt tapasztalom, hogy Isten egyre több hívő életében szabadítja fel a prófétálással kapcsolatos ajándékokat, és egy ilyen tréning időszakon viszi keresztül őket. Váltottunk egy pár mondatot erről ezzel a testvérrel, aztán elgondolkodtam rajta: nekem is volt ilyen időszak az életemben, amikor sűrűbben jöttek a kijelentések, akár látomás, akár egy üzenet formájában. Ilyenkor személyesen az Úr tanított a Szent Szellem által, és amiket másoktól olvastam, vagy hallottam, az csak kiegészítette, vagy megerősítette, amit az Úr tanított nekem. Ez nem jelenti azt, hogy az Úr nem akarna másokat használni az épülésünkre, viszont fenntartja magának a jogot arra, hogy egy-egy intenzív felkészítő időszakot személyesen Ő maga vigyen végig az életünkben. Így volt a kis Sámuel is, amikor az Úr elkezdte kijelenteni magát neki. (1 Sám 3)

Azt írta Pál Timótheusnak, hogy a Szentírás hasznos arra, hogy Isten embere tanuljon és formálódjon általa, hogy tökéletes legyen, minden jó munkára felkészített. A Szentírásban pedig azt láthatjuk többek között, hogy Isten a saját embereit valóban keresztülvitte ilyen tréning időszakokon, amikor a szolgálatra készítette fel őket. Jeremiásnak látomásokat mutatott, és megkérdezte tőle, hogy "Mit látsz?" Erre Jeremiás elmondta, hogy mit lát, az Úr pedig elmondta hozzá a magyarázatot is.

Majd az Örökkévaló ezt kérdezte tőlem: „Jeremiás, mit látsz?”

Mandulafa ágát — feleltem.

„Helyes — mondta az Örökkévaló —, jól láttad, mert én éberen őrködöm azon, hogy amit mondok, azt véghez is vigyem.”

Másodszor is megkérdezett az Örökkévaló: „Jeremiás, most mit látsz?”

Látok egy forrongó üstöt, amely észak felől éppen errefelé készül kiömleni — válaszoltam.

Akkor az Örökkévaló ezt mondta: „Igen, észak felől tör a veszedelem az ország egész népére.

(Jeremiás 1:11-14 EFO)

Talán egy faág és egy fazék, vagy üst nem sokat jelentett volna Jeremiásnak, de azzal, hogy az Úr előtt maradt és figyelt, miket mond neki az Úr magyarázatként, megértette Isten akaratát, és olyan dolgokra készítette fel őt ezek által a kezdeti kinyilatkoztatások által, amiknek később nagy jelentősége volt az egész prófétai küldetése során.

Zakariás prófétánál hasonlót olvashatunk:

És ismét felserkentett engem az angyal, aki velem beszélt, mint akit álmából serkentenek fel.

És azt mondta nekem: Mit látsz te? És azt mondtam: Látom, hogy ihol van egy merő arany gyertyatartó, és olajtartója a tetején, és hét mécs rajta, és hét-hét cső a mécseken, melyek a tetején vannak.

És két olajfa van mellette; egyik jobbra az olajtartótól, és a másik balra.

És feleltem, és azt mondtam az angyalnak, aki velem beszélt, mondván: Mik ezek, uram?

És beszélt az angyal, aki beszélt velem; és azt mondta nekem: Hát nem tudod, mik ezek? És azt mondtam: Nem, Uram.

És felelt, és azt mondta nekem, mondván: Ez az Úr szava Zerubbábelhez, mondván: Nem hatalommal és nem erővel, hanem az én szellememmel, azt mondja a Seregek Ura.

...

De feleltem, és azt mondtam neki: Mi ez a két olajfa a gyertyatartótól jobbra és balra?  

És feleltem másodszor, és azt mondtam neki: Mi az a két olajág, mely a két aranycsatorna mellett van, mely önti magáról az aranyat?

És azt mondta nekem, mondván: Hát nem tudod, mik ezek? És azt mondtam: Nem, Uram.

És azt mondta: Ez a két Felkent, akik az egész föld Ura előtt állanak.

(Zakariás 4:1-6; 11-14 Kecskeméthy ford.)

Az egyik tanulságos dolog itt is az, hogy a próféta részletesen elmondja, hogy mit lát, hogy visszajelzést kaphasson a látomás jelentéséről. De egy másik érdekességet is megfigyelhetünk Zakariásnál, ahogy fejlődött a szellemi éleslátása. Amikor a kinyilatkoztatás vége felé érdeklődött a további részletekről, az egyik kérdésére nem kapott rögtön választ, mert arra volt szükség, hogy precízebben tegye fel a kérdést. Zakariás felületes szemlélőként, vagy legalábbis még csak homályosabb látás alapján kérdezte, hogy mi az  a két olajfa. De pontosítania kellett a kérdést: valójában nem is két olajfa volt a látomásban, hanem két olajág. Nagyon fontos a különbség: Nem két külön fa, hanem egy fa volt az, amelynek két ága volt. Az ilyen részleteknek sok komoly jelentősége lehet, ezért nem mindegy, hogy megelégszünk-e azzal, amilyennek először látunk valamit, vagy pedig jobban odafigyelünk.

Fejlődnünk kell a prófétai pontosságban

Talán nem véletlenül engedte az Úr, hogy Zakariás először két külön fának lássa a két ágat, ami valójában egy tőről fakadt. Hasonló üzenettel találkozunk Pál kijelentés alapú tanításaiban is, ahol arról tanít, hogy Krisztusban mind a zsidók, mind a nemzetek egy test részei (lásd Efézus 2:11-18), illetve hogy mi vadolajfa ágakként kerültünk a szelíd olajfába, vagyis nem külön olajfa vagyunk (Lásd Róma 11:17kk). Noha Zakariás látomásának az üzenete olyan dolgokra mutat rá, amire az Úr jóval később a Jelenések könyvében adott konkrét választ is (lásd Jelenések 11), ezek az érdekességek is segíthetnek megérteni, hogy fejlődnünk kell a prófétai pontosságban, akár prófétai szolgálatra vagyunk elhívva, és arra szóló felkészítés alatt állunk, akár más a szolgálatunk, de mi is szeretnénk, hogy a prófétálás ajándéka áldással működjön rajtunk keresztül.

Talán néhányan olvasták már azt a bizonyságomat, ami ehhez kapcsolódik. Sok évvel ezelőtt, amikor még csak ahhoz voltam hozzászokva, hogy kapok egy igét, vagy valakin keresztül üzen az Úr valamit, egy emlékezetes oktatást kaptam az Úrtól. Azt olvastam Ézsaiásnál, hogy "Mert így szól a magasságos és felséges, a ki örökké lakozik, és a kinek neve szent: Magasságban és szentségben lakom, de a megrontottal és alázatos szívűvel is, hogy megelevenítsem az alázatosok lelkét, és megelevenítsem a megtörtek szívét." (Ésa 57:15) Hirtelen arra döbbentem rá, micsoda kontraszt van ebben: a szentséges, magasságos Isten nem egy dicsőséges templomot választott, hanem a megtört szívet lakóhelyül! Hogy lehet ez? És akkor volt bennem egy késztetés: "Kérdezd meg!" De hát én ilyet azelőtt soha nem tettem, nem tudtam elképzelni, hogy én csak úgy kérdezek valamit az Úrtól. De csak noszogatott a Szent Szellem, hogy kérdezzem meg. Hát nagy félénken megkérdeztem Istentől, hogy miért van ez így. Azt gondoltam, hogy majd biztos kapok egyszer valami választ egy igehirdetésen keresztül, vagy valami más módon. Nem számítottam rá, hogy ott, azonnal válaszolni fog az Úr. Megdöbbentett, hogy a bensőmben meghallottam a hangját, amit feleletként mondott a kérdésemre. Ezt mondta: "Kézzel épült templomban azért nem lakom, mert nem férnék el benne. De egy megtört szív nem szab határt nekem."

Azóta is sokszor emlékeztetett erre a Szent Szellem, és sok különböző helyzetben segített megértenem az  Úr akaratát és az Ő útjait és gondolkodását ezáltal a kijelentés által. Jó volt, hogy akkor engedtem a Szent Szellem biztatásának - és titeket is buzdítalak, hogy ha van bennetek egy kijelentés vagy látomás, amit még nem értetek igazán: kérdezzétek meg az Úrtól! Itt is igaz, amit Jézus tanított: Kérjetek és adatik! Keressetek és találni fogtok! Zörgessetek, és megnyitják nektek!

Krisztus Menyasszonya - A Nagy Küldetés, 6. rész

Krisztus Menyasszonya Posted: 09 Feb 2013 11:23 AM PST Krisztus Menyasszonya - A Nagy Küldetés, 6. rész 2013., 6. hét Rick Joyner Word for the Week / Heti Üzenet Ahogy már eddig is beszéltünk róla, "minden hatalom mennyen és földön" Jézusé lett, viszont még nem vette a kezébe a föld feletti hatalmát. A királysága el fog jönni, és az Ő akarata lesz meg a földön, úgy, mint a mennyben is. Az egész menny a Király uralma alatt él. Csak Sátán és az őt követő angyalok lázadtak fel a mennyei régióban, és a földre lettek vetve, amikor az emberiség is fellázadt Isten ellen. Az egyedüli hely az egész teremtett világon, mind a fizikai, mind a szellemi régióban, ahol Isten elleni lázadás van, a Föld bolygó. János azt írta, hogy az egész világ a gonosz hatalmában van. Jelenleg tehát az ő hatalmában van, viszont a Zsoltárok könyvében azt olvassuk, hogy a föld, és minden ami benne van, az Úré. Minden mennyei és földi dolog feletti hatalom az Úr uralma alá tartozik, viszont a föld feletti hatalmát még nem vette a kezébe. Ő rögtön a feltámadása után hatalmat vehetett volna a föld felett, de a mi kedvünkért nem tette meg. Egyetlen dolog miatt hagyta a gonosz uralma alatt - hogy megkeresse azokat, akik még a saját életüknél is jobban szeretik Őt és az Ő igazságát. Azzal fogják bebizonyítani ezt, hogy Érte élnek, és engedelmeskednek Neki, annak ellenére, hogy gyakorlatilag mindenki szembehelyezkedik velük, aki csak a földön él, sőt a pokol kegyencei is. Az Úr teljes körű erőhatalommal rendelkezik. Egy pöccintéssel el tudná intézni az ördögöt és az összes démoni hordáját. Az Úr rögtön a feltámadása után a tűz tavába vethette volna a Sátánt és seregeit. Mivel megváltotta az emberiséget és a földet, hatalmat vehetett volna fölötte. Mégis volt egy oka arra, hogy változatlan állapotban hagyta - az, hogy keresi a menyasszonyt, akivel együtt uralkodhat majd. Az 1 Korinthus 15:45 az "utolsó Ádámnak" nevezi Jézust. Ennek jogi okai voltak. Az első Ádám megkapta a föld feletti uralmat. Amikor engedett a kísértésnek, és úgy döntött, hogy a gonosznak engedelmeskedik Isten helyett, Sátán számára lehetővé vált, hogy hatalmat gyakoroljon a föld felett, mi pedig mindig annak leszünk a rabszolgái, akinek engedelmeskedünk. Ezt mondja a Róma 6:16: Avagy nem tudjátok, hogy akinek odaszánjátok magatokat szolgákul az engedelmességre, annak vagytok szolgái, akinek engedelmeskedtek; vagy a bűnnek, ami halálra, vagy az engedelmességnek, ami megigazulásra vezet? Amikor az ember elbukott, vele együtt bukott minden, ami a hatalma alá tartozott, így a föld az ördög uralmi területe lett. Habár bitorlóként szerezte meg, ezzel a lépéssel az egész föld felett hatalmat kapott. Az, hogy Jézus emberként jött el megváltani a földet, azért volt, mert a föld feletti hatalom az emberiségnek volt adva. Ezért nevezte magát Jézus mindig az "Ember Fiának". Csak olyan ember válthatta meg a földet az ember engedetlenségének a következményeiből, aki folyamatosan és tökéletesen engedelmeskedett az Úrnak. Jézus teljes mértékben betöltötte ezt a feltételt, és visszavette a föld feletti fennhatóságot, amit az első Ádám elvesztett. Van olyan, hogy hatalmunk van egy bizonyos dolog felett, de még nem vettük birtokba. Például ha kapunk egy autót, akkor a tulajdonosává válunk, és a kereskedőnél várja, hogy elvigyük. Amíg viszont nem visszük el, addig még nincs a birtokunkban, noha a miénk. A föld tulajdonjogát Jézus kapta meg, közvetlenül a kereszt után - csak még nem jött el, hogy bejelentse a saját tulajdonára szóló igényét, mert ezzel teszi lehetővé, hogy a földön levő állapotok segítsenek a menyasszonyának, az egyháznak felkészülni arra, hogy Vele együtt uralkodjon. Az első Ádám menyasszonya a legtökéletesebb körülmények között élt, mégis az engedetlenséget választotta. Az utolsó Ádám menyasszonya a legnehezebb körülmények között fog élni már, amikor a sötétség minden erejének a támadássorozata ellenére is úgy fog dönteni, hogy az engedelmességet választja. Egyetlen teremtménye sincs Istennek, akinek mindazokat ki kellene állnia, amit ő fog kiállni, és mégis hűséges lesz. Ez egyúttal tanúbizonyság lesz a fejedelemségeknek és hatalmasságoknak is, hogy lejárt az idejük a földön. Még az angyalok is csodálni fogják őt, és méltónak fogják tartani arra, hogy ítéletet mondjon felettük. Méltó lesz arra, hogy Isten Fiának a menyasszonya és társuralkodója legyen. Isten nem kísért bennünket gonosszal, de ahogy a Jeremiás 20:12 és más igehelyek is mondják, azt megengedi, hogy próbáknak legyünk kitéve. Más a próba mint a kísértés, noha a kísértés is lehet próba, ahogy Ádámnak és Évának is az volt. Azért tesz próbára az Úr, hogy segítsen a fejlődésünkben, és hogy megszerezzük az előrelépéshez a jogosultságot, ahogy az iskolában is "próbára tettek" bennünket a tesztek, a dolgozatok, hogy kiderüljön, továbbmehetünk-e a következő évfolyamra. Az Úrban való előrelépés többek között nagyobb felhatalmazással is jár. Ahogy Francis Frangipane szokta mondani, "Isten vizsgáján soha nem lehet megbukni; csak addig kell újra végigmenni rajta, amíg át nem mész." Ez alapvetően igaz. Izrael azért járta a pusztát körbe-körbe negyven évig, mert nem tudott átmenni bizonyos vizsgákon, azaz próbákon, amik kötelezőek voltak az Ígéret Földjére való belépés előtt. Sok keresztény ugyanezt csinálja: körbe-körbe jár a szellemi életében, mert állandóan elbukik ugyanazokban a próbákban. Most már itt az ideje, hogy átmenjünk a vizsgákon, kiálljuk a próbákat, és továbblépjünk, hogy elfoglaljuk a nekünk adott Ígéret Földjét. - - - - - Fordítás: Országh György Forrás: MorningStar Ministries - The Bride of Christ - The Great Commission, Part 6 URL: http://www.morningstarministries.org/resources/word-week/2013/bride-christ-great-commission-part-6